A tavaszi fagyok sok gyümölcsfát érintenek – ilyenkor nemcsak a termés veszik el, de a fák növekedése is egyensúlyát vesztheti. Kosztka Ernő (ismertebb nevén: Kalapos Kertész) a fák fagykár utáni gondozásának kulcspontjairól osztott meg hasznos tanácsokat.

Mi történik fagykár után a fával?

A fák természetes válasza a virág- és terméshullásra az, hogy minden energiájukat a hajtásnövekedésre fordítják – ezt vegetatív túltengésnek nevezzük. Mivel nincs generatív (termő) rész, intenzíven nőnek a vízhajtások. A cél az, hogy a fölösleges hajtásokat időben eltávolításuk.

„Ha nincs termés, akkor a fa növekedési energiája csak a hajtásokra megy – ezt kordában kell tartani" – hangzott el.

Mikor és hogyan metszünk?

Ernő elmondta: a hajtásválogatás nem évszakhoz kötött – akkor kell elvégezni, amikor szükséges. Az erős, belső koronába növő vagy sűrűn egymás mellett elhelyezkedő hajtásokat még zölden, akár kézzel is eltávolíthatjuk. A kézzel törés előnye, hogy nem marad sebhely, de hátránya, hogy kevésbé valószínű a termő vessző kialakulása azon a helyen.

A hajtásválogatás figyeljünk arra, hogy:

  • a korona belsejébe növő hajtásokat eltávolítani.
  • az Y-alakban induló páros hajtásokból a gyengébbet kell meghagyni.
  • a beteg, torzult levelet vagy hajtást (pl. tafrinás levéldeformáció) azonnal el kell távolítani.

  • a metszést mindig azzal a céllal végezzük, hogy a jövő évi termővesszők egészségesek és jól megvilágítottak legyenek.

A fény szerepe és a hajtás kiválasztása

A hajtásválogatás azonban nemcsak esztétikai célt szolgál, hanem biztosítja a fény bejutását a korona belsejébe, mert ez alapvető fontosságú a jövő évi virágrügyek fejlődése szempontjából. A most formálódó hajtások ugyanis augusztusban kezdenek rügyet differenciálni – lényegében ekkor dől el, lesz-e jövőre termés.

Fajtaválasztás és fagyérzékenység

A beszélgetés során szó esett arról is, hogy bizonyos fajták – mint például az olasz eredetű őszibarackok – lényegesen érzékenyebbek a tavaszi fagyokra, mint a klasszikus magyar fajták (Elberta, Mariska, Sampion). A megoldás azonban nem csak a genetikai választásban, hanem az agrotechnikai védekezésben is rejlik: például a törzsek meszelésével vagy a törzsvédők alkalmazásával némileg lassíthatjuk a korai fejlődést, ezáltal mérsékelve a fagykárt.

Gyakorlati tanács: mit hagyjunk meg, mit ne?

  • Egy hajtásból négy-öt is indulhat: válasszuk ki a legjobb állásút, a többit távolítsuk el.
  • A korona végén egy vagy két hajtást érdemes meghagyni – de ne legyenek egymás útjában.
  • Ha nincs termés, akkor a fa minden energiája a növekedésbe megy – ez jó időszak a korrekcióra.

  • Más fajoknál is alkalmazható: almafánál, központi tengelyes koronaformánál is elengedhetetlen a hajtásválogatás, különösen erősebb visszametszés után.

És mi lesz a terméssel?

A fa ugyan jelenleg termés nélküli, de a megfelelő hajtásválogatással biztosítjuk, hogy a jövő évi termés ígéretesebb legyen.

A sokszínű, biodiverz ültetvényben – ahol kajszik, őszibarackok, szilvák és különleges fajták is megtalálhatók – az idei veszteség után jövőre akár bő termés is várható.

A vegetatív túltengés kezelése, a fényviszonyok biztosítása, a beteg hajtások eltávolítása és a tudatos fajta- és formaalakítás mind hozzájárul ahhoz, hogy a fagy után is egészséges, termőképes fáink legyenek.

Forrás: Agroinform.hu

Indexkép: shutterstock.com