Július végén megállapodott egymással az Európai Unió és az Egyesült Államok, ezzel – legalábbis egy időre – pont kerülhet a hónapok óta eszkalálódó vámháború végére. Bár az alku számos ponton az USA-nak kedvez, az EU megőrizte szigorú élelmiszer-biztonsági szabványait. A magyar agrárium számára a legnagyobb kockázat mégsem a közvetlen amerikai import, hanem a piacok várható átrendeződése, különösen a bioetanol és a kukorica terén.

Mi történt?

A friss EU–USA megállapodás 15%-os plafont határozott meg az uniós élelmiszerek amerikai vámtétele kapcsán, miközben az amerikai árukra nem került általános felső korlát. Mindez úgy született meg, hogy az EU meg tudta őrizni világszinten is egyedülálló „nem vámjellegű” korlátait (például a hormonkezelt marha/sertés és a klórral fertőtlenített baromfi/tojás tiltását).

Kinek kedvez az alku?

Az USA oldaláról kedvező, hogy 7,5 milliárd euró értékben mennyiségi lazítást kap több, farmerek szempontjából kulcstermékre (szója, diófélék, gabonák, feldolgozott élelmiszerek), és nőhet a halászati termékek (alaszkai tőkehal, lazac, garnéla) EU-ba jutó mennyisége is. A felek egy későbbi körben 0%-os vámlistát is kijelölnek – ide várhatóan az európai borok és párlatok kerülhetnek.

Miért engedett az EU?

Az európai fél elsődleges célja a stratégiai amerikai kapcsolat megőrzése volt: az autóipari export és a biztonságpolitikai ernyő védelme, illetve a dél-európai bor–szeszexport nagy piaca. Az alkuerőt gyengítette a német gazdaság gyengélkedése, míg Írország és Hollandia részben a nagy amerikai tech-cégek potenciális mozgásait mérlegelte.

Nem a közvetlen amerikai import a fő kockázat

Az EU élelmiszer-kivitele az USA felé két és félszerese az onnan érkező élelmiszerek értékének, Amerika az EU második legnagyobb vevője (az első az Egyesült Királyság). A mostani alku után a legnagyobb veszélyt nem az USA-ból érkező közvetlen dömping jelenti, hanem az, hogy a USA-ból kiszoruló mexikói, kanadai, brazil – és a Kínából kiszoruló nyugat-európai – termékek Európában keresnek majd piacot, fokozva az árversenyt.

Magyar fókusz: bioetanol és kukorica

Hazai szempontból különösen aggályos, hogy

az amerikaiak növekvő mennyiségben hozhatnak be bioetanolt Európába.

Ez gyengítheti a magyar etanolgyárak versenyképességét, és így negatívan hathat a kukoricatermelők kilátásaira is. A MAGOSZ elemzése hangsúlyozza: az EU épp most készül vágni a termelői támogatásokat, miközben kívülről erősödik a nyomás – ez kettős szorítót hozhat létre a hazai agráriumban.

Mit őrzött meg az EU?

Az ún. „nem vámjellegű akadályok” – a szigorú élelmiszer-biztonsági és állatjóléti előírások – változatlanok maradtak. Ezek eddig is érdemben korlátozták a problémás amerikai termékek belépését, és a jövőben is védőhálót jelentenek.

Kilátások

Rövid távon a megállapodás csökkenti a bizonytalanságot a transzatlanti élelmiszer-kereskedelemben. Közép- és hosszú távon azonban piaci torlódás és árnyomás várható Európában, ami a magyar termelők számára a versenyképesség növelését, a költségcsökkentést és a minőségi differenciálást teszi elsődleges feladattá. A támogatáspolitika stabilitása és a védőszabályok következetes fenntartása kulcskérdés lesz.

Forrás: MAGOSZ – Cseh Tibor András főtitkár elemzése.

Indexkép: iStock