Korábban portálunkon is megjelent a sajtóközlemény, miszerint a hónap elején Veszprémben megtartották 71. találkozójukat a Visegrádi Országok (V4) agrárkamarái. Az ülés első napján részt vettek 31 kelet-közép-európai, együttesen több mint 6 millió tonna gabonát és repcét feldolgozó bioüzemanyag-gyártót tömörítő szervezetek vezetői, akik a bioüzemanyagok bekeverési arányának növelését szorgalmazták.

Álláspontjuk szerint ezzel – a klímapolitikai célkitűzésekhez való hozzájáruláson túl – évente több milliárd literrel csökkenthető lenne a régió olajszükséglete, a gyártás során keletkező GMO-mentes melléktermékekkel pedig számottevően mérsékelhető lenne az importált génmódosított szójától való függőség.

Az ágazat szereplői arra tettek javaslatot, hogy a V4-országok agrárkamarái indítványozzák országuk döntéshozóinál a 10 térfogatszázalék etanolt tartalmazó E10, illetve a 7 térfogatszázalék biodízelt tartalmazó B7 üzemanyagok legkésőbb ez év végéig történő bevezetését. Az agrárkamarák vezetői támogatásukról biztosították a bioüzemanyag-gyártó szervezeteket, mivel a bekeverési arány emelése növelheti a térség gazdálkodóinak versenyképességét, és további vidéki munkahelyeket hozhat létre.

A hírrel kapcsolatosan több kérdés is felmerülhet a gazdálkodókban. Ezekre a kérdésekre – a teljesség igénye nélkül – az alábbiakban válaszolunk.

  • Melyek a Magyar Bioetanol Szövetség fő célkitűzései?

A Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) 2007-ben jött létre azzal a céllal, hogy a szövetség egyesítse a hazai bioetanol előállító és forgalmazó, valamint alapanyag ellátó vállalatokat. Az MBSZ legfőbb célkitűzései között a fenntartható bioüzemanyag-termelés tudatos fejlesztése szerepel Magyarországon és a régióban. A szövetség szeretne hozzájárulni Magyarország versenyképességének növeléséhez a napjainkra már nemzetközi szinten is kulcsfontosságú témává váló bioetanol-gyártás és felhasználás terén.

  • Mi a bioetanol és mi az E10?

Bioetanolnak a növényi eredetű – Magyarországon jellemzően takarmánykukoricából – készített etanolt nevezzük. A bioetanolt a benzinhez keverik, ugyanis így csökkenthető az üzemanyag-használat során kibocsátott éghajlat-károsító gázok mennyisége és javul az üzemanyag kompressziótűrése is.

Az E10 olyan üzemanyag, amely 10%-ban etanolt tartalmaz. Az etanol az alkohol kémiai elnevezése, melyet Magyarországon hazai takarmánykukoricából állítanak elő. Az etanolt azért keverik az üzemanyaghoz, mert ilyen módon:

 csökkenthető az üzemanyag használat során kibocsátott éghajlat-károsító gázok mennyisége;

 fejleszthető és még stabilabbá tehető a hazai mezőgazdaság és a gazdák helyzete;

 növelhető a hazai GMO-mentes magas fehérje tartalmú takarmány mennyisége;

 csökkenthető a gépjárművek kipufogócsövének a részecske-kibocsátási szintje.

  • Hogyan támogatom a magyar gazdaságot azzal, hogy E10-et tankolok?

Az etanol előállítása során melléktermékként, GMO-mentes magas fehérje tartalmú takarmány keletkezik, melyet a hazai gazdák takarmányként használhatnak fel. Az E10 bevezetése a hazai gazdák, a kukoricatermelők helyzetét is támogatja, hiszen stabil felvásárlói piacot biztosít számukra.

Az E10 bevezetésével így a gépjárművekbe hazai bioüzemanyag kerülhet, hazai GMO-mentes takarmány jut a takarmányállatoknak, és a magyar termelők jövedelme is stabilizálódik.

  • Milyen más előnyök származnának Magyarországnak az E10 bevezetéséből?

A hazai alapanyag (kukoricatakarmány) és a  nemzetközi színvonalú feldolgozóipar miatt az első generációs bioüzemanyag olcsó és költséghatékony módja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátás-csökkentésének a közlekedési szektorban. Az E10 bevezetése nélkül Magyarország nem fogja tudni teljesíteni a 2020-as évre az EU-s jogszabályok alapján elérendő kötelező megújuló energia felhasználási arányt (RES-T) a közlekedésben.

Az E10 bevezetése nélkül továbbá Magyarország elesik attól a lehetőségtől, hogy 2021-2030 közötti időszakban növelni tudja a bioüzemanyagok felhasználását (*EU-s RED II irányelv 2020-as értéken befagyasztja ezt), márpedig ez az egyetlen olyan rendelkezésre álló megújuló energiaforrás, amellyel az ország javítani tudná a megújuló felhasználási arányt a közlekedésben.

Az első generációs bioüzemanyagok (bioetanol és biodízel) részarányának növelése a legolcsóbb megoldás mind a megcélzott megújuló-energia részarány elérésére, mind az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére. Nem szükséges új töltőállomásokat építeni és új járműveket beszerezni, mert a meglevő járműpark és infrastruktúra felhasználásával is hatékonyan működik.

  • Az E10 nem károsítja a régebbi gépjárművek motorját?

Közel félmilliárd gépjárművet világszerte olyan régiókban használnak, ahol az E10 a domináns választás a töltőállomásokon. Ennek ellenére nincs dokumentálva egyetlen olyan eset sem, amely azt igazolná, hogy az E10 használata káros lenne a régebbi motorokra. 2012-ben a Német Autószövetség (ADAC) végzett egy kutatást az E10 bevezetésével járó problémák feltárására, és megállapították, hogy nem került sor ilyen jellegű incidensre.

  • Milyen országokban vezették már be az E10 üzemanyagot?

Az Európai Unió (EU) tagállamai közül Németország, Belgium, Finnország és Franciaország vezette már be az E10 üzemanyagot. Hollandia 2019-ben ugyanerre készül. Franciaországban 2009-es bevezetése óta az E10 felhasználása folyamatosan nő, 2017-ben 38,5%-os piaci részesedése volt a benzinpiacon, míg Finnországban ez az arány már 61%-ra emelkedett.

A fenti tagállamokon túl Olaszország, Svédország, az Egyesült Királyság, Litvánia, Lengyelország, és Dánia előreláthatólag a következő két évben fogja bevezetni az E10 üzemanyagot.

A legjobb példa az Egyesült Államok (USA) lehet Magyarország számára, ahol már 1990-ben bevezették az E10-et. Az USA példája azért különösen releváns hazánk számára, mert személyautóinak átlagéletkora hasonlít a hazai autópark átlagéletkorához.

  • Igaz az, hogy Magyarország az EU bioüzemanyag nagyhatalma?

Teljes mértékben. Az Európai Unió (EU) az Egyesült Államok és Brazília után a világ harmadik legnagyobb bioetanol előállítója, maga mögé utasítva többek között Kínát is. De, míg az USA, Kína és Brazília felismerte, hogy a bioetanol alkalmas a hagyományos üzemanyagok helyettesítésére, valamint a felhasználásában rejlő export és klímavédelmi lehetőségeket, az EU még ennek a folyamatnak az elejénél tart. Az EU 2009-ben fogadta el azt az irányelvet, amely támogatta a bioetanolhoz kötődő beruházásokat, 2012-ben azonban megtorpant ez a folyamat. Pedig Magyarország meghatározó szereplője az EU-s etanolpiacnak, ugyanis az EU-ban előállított etanol 17% -át hazai biofinomító üzemek állítják elő magyar takarmánykukoricából. Ez uniós szinten a harmadik helyhez elegendő. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy az itthon megvalósult magas hozzáadott értékű beruházásoknak, továbbá Magyarország földrajzi és természeti adottságainak köszönhetően hazánk az EU egyik bioüzemanyag nagyhatalma.

  • Ez mit jelent számszerűen, és kik a fő piaci szereplők?

Számszerűleg ez azt jelenti, hogy a két legnagyobb hazai bioetanol gyár (Pannonia Bio Zrt. & Hungrana Kft.) hozzávetőlegesen 2,2 millió tonna Magyarországon termesztett takarmánykukoricát dolgoz fel éves szinten, amelyből együttesen 680 millió liter fenntartható bioetanolt, és a bioetanol melléktermékeként képződő magas fehérjetartalmú GMO-mentes takarmányból 590.000 tonnát állít elő. Az etanol és a takarmánygyártás egymást erősítik, és csökkentik az EU és a régió importszója függőségét.

A kép illusztráció – fotó: Shutterstock

  • Hogyan hat az amerikai szójaexport felfutása az európai és a magyar bioüzemanyag ipar helyzetére?

Az USA egyik kiemelt célja, hogy a jelenleg zajló kereskedelmi tárgyalások eredményeképpen tovább növelje befolyását az uniós bioüzemanyag piacon. Az USA-ból az EU-ba érkező szójaimport 112%-al növekedett 2018 júliusában és decemberében az előző év azonos időszakához képest. Így az USA immár 75%-át szolgáltatja az EU-s importszójának, miközben a 2017/2018-as gazdasági évben csupán 39,2% volt a részarány. Nincsenek könnyű helyzetben sem az EU-s bioetanol termelők, sem a gazdák, hiszen a kívülről érkező piaci nyomás mellett – szemben a brazil és amerikai termelőkkel – ők nem részesülnek semmilyen jellegű állami támogatásban.

Ráadásul az importszója bioüzemanyagként történő felhasználásának engedélyezése is folyamatban van. A javaslat elfogadása esetén az EU-s termékek közvetlen versenytársa lenne az importszója. A szóban forgó javaslatot Magyarország nem támogatja, mivel az egyértelműen ellentétes nemzetgazdasági érdekeivel. Németország viszont nem ellenezte, feltehetően azért, mert amennyiben sikertelenül zárulnának az EU és az USA közötti kereskedelmi tárgyalások, annak a német autóipar lehet az egyik legnagyobb vesztese. Ezt elkerülendő Németország hajlandó elfogadni ezeket a feltételeket, miközben más tagállamoknak, különösképpen a V4 országoknak - amelyek a bioüzemanyagokhoz szükséges alapanyagok gyártásában élen járnak - súlyos veszteségeket okozhat. A V4 tagjai és különösképpen Magyarország ezért lépéskényszerben vannak, és minél hamarabb új piacot kellene szerezniük a több ok miatt is szűkülő etanolipar számára Erre megoldást jelenthet – több EU-s tagállam és régiós ország példáját követve – az E10 üzemanyag bevezetése.

  • Hol tart a V4-es szintű együttműködés és milyen előnyöket kínál hazánk számára?

2018-ban a Visegrád Országok (V4), Litvánia, Lettország és Bulgária bioüzemanyag iparának 31 képviselője létrehozta a V4+ Bioüzemanyag Szövetséget (V4 Szövetség). A V4 Szövetség tagjainak célja, hogy régiós szinten hívják fel az emberek figyelmet a bioüzemanyagok mint hatékony és olcsó megújuló energiaforrások használatára.

A V4 Szövetség tevékenysége során nem csak az egyes országok kormányzati döntéshozóival igyekszik szorosan együttműködni, hanem a gazdákkal és egyéb érdekképviseleti szervezetekkel is. A magyar kormány álláspontja szerint Közép-Európa fejlődése és stabilitása szempontjából kiemelt fontosságú a V4 szintű együttműködési pontok kialakítása és megerősítése. Így a V4 Szövetség tevékenysége a kormány elképzeléseivel is egybevág. Gazdasági oldalról a V4 Szövetség tevékenységének egyik nagy nyertese Magyarország és a magyar gazdák lehetnek, ugyanis a szövetség jelenleg az E10 üzemanyag régiós szintű bevezetésén dolgozik. Ennek legnagyobb haszonélvezője egyértelműen Magyarország lehetne, hiszen itt van az EU legnagyobb etanol gyára és itt termesztik azt a kukoricát, mely az etanolgyártás alapját szolgálja. Az E10 régiós bevezetése esetén Magyarország tehát egy újabb jelentős piachoz tudna hozzáférni.

  • A bioüzemanyagok jóhírét rontja, hogy gyakran nagy mennyiségben importált adalékanyagot kevernek hozzájuk. Ez mekkora kihívást jelent a hazai bioetanol és biodízel ipar számára?

A folyékony bioüzemanyagoknak alapvetően két típusát különböztetjük meg: a bioetanolt melyet Magyarországon jellemzően kukoricából állítanak elő és benzinhez kevernek, valamint a különböző növényi olajokból – hazánkban leginkább repceolajból – előállított biodízelt. Az EU tagállamai szeretnék teljesíteni klímavédelmi kötelezettségvállalásaikat, azonban sok esetben a bioüzemanyagok előállítása során felhasznált alapanyagok miatt a siker csak látszólagos. Ilyen alapanyagok például a pálmaolaj és a használt sütőolaj. A legfrissebb EU-s irányelv ugyan a pálmaolaj felhasználásának fokozatos megszüntetését tűzte ki célul, ám  félő, hogy a gyakorlatban ez szabályozási kiskapuknak köszönhetően nem fog megvalósulni. Sajnálatos módon az EU jelenleg jelentős mennyiséget importál ezen alapanyagokból. Az EU esetében ezeket sokszor annak ellenére használják fel a tagállamok – köztük kifejezetten Magyarország is – hogy rendelkezésre állnak más, pl. a korábban említett növényalapú bioüzemanyagok is. Magyarországon jelentős mennyiségű hazai repceolajból állítanak elő biodízelt, ugyanakkor a termelők és gazdák helyzetét az előbbieken felül drasztikusan nehezíti az, hogy az EU 2017 szeptemberében csökkentette az argentin biodízelt terhelő vámok mértékét, továbbá az amerikai szója bioüzemanyagként történő felhasználásának engedélyezése is folyamatban van.

Fontos megjegyezni, hogy a közép- és kelet európai régió tehergépkocsi állományának jelentős része dízelmotorokkal működik, ezért különösen fontos lenne ezen gépjárművek működésének klímavédelmi szempontú átalakítása olyan módon amely fenntarthatóan biztosítja a környezetbarát működést és erősíti Magyarország nemzetgazdaságát. A külföldi környezetkárosító alapanyagok importálása helyett ilyen lehet a hazai repceolaj felhasználásának támogatása.