A szántóföldi művelés hosszú távon meghatározó hatással van termőföldjeink állapotára – ezt mára egyre több gazdálkodó ismeri fel. A hazai talajtani kutatások, kísérletek és gyakorlati bemutatók is azt igazolják: elkerülhetetlen a szemléletváltás.
A mélyművelés csapdája
A talajállapot romlása gyakran a mély és intenzív talajművelés következménye. A modern művelőeszközök és a nagy teljesítményű erőgépek lehetővé tették, hogy gyakrabban és nagyobb mélységben bolygassuk meg a talajt – ez azonban hosszú távon negatívan hat a szerkezetre, a biológiai aktivitásra és a szervesanyag-készletre.
Az elporosodott, morzsalékos szerkezet rosszul vezeti és tartja meg a vizet, a felszínen lefolyó csapadék pedig eróziót, tápanyag- és humuszveszteséget okoz. A csupasz, fedetlen talajfelület – különösen a téli félévben – fokozottan ki van téve a széleróziónak is.
Új válasz: regeneratív talajművelés
A káros folyamatok ellensúlyozására egyre többen fordulnak a regeneratív gazdálkodás felé, amely a bolygatás minimalizálására, a takarónövények sokféleségére és a változatos vetésforgóra épül. Ezek a technológiák – no-till, strip-till, min-till – nemcsak a talaj szervesanyag-készletét növelhetik, de hosszú távon javíthatják a vízmegtartó képességet, és csökkenthetik a talajdegradáció ütemét is.
Hazai szinten azonban a szakmai vélemények még megoszlanak: a hatásmechanizmusok feltérképezése és a konkrét eredmények kiértékelése sok helyütt még kezdeti fázisban van.
Nagyhörcsök: üzemi léptékű hazai kísérlet
A Talajtani Intézet 2023-ban elindított egy üzemi szintű tartamkísérletet Nagyhörcsökön, amely a regeneratív talajművelés hosszú távú hatásait vizsgálja. A négyféle kezelésből és négy ismétlésből álló kísérlet összehasonlítja:
- a hagyományos szántásos művelést,
- a forgatás nélküli művelést,
- valamint kétféle no-till alapú regeneratív technológiát, eltérő takarónövény-keverékekkel.
Szakmai nap és terepi bemutató
A július 30-ai program nemcsak elméleti, hanem gyakorlati bemutatót is kínált:
- előadások hangzanak el a regeneratív mezőgazdaság alapelveiről,
- bemutatják a kísérleti rendszer felépítését és első eredményeit,
- terepi vizsgálatok során a résztvevők talajellenállást mértek, beszivárgási teszteket végeztek, és saját szemükkel győződhettek meg a különböző művelési rendszerek hatásáról.
Miért fontos mindez a gazdáknak?
A regeneratív szemlélet nem csupán környezeti, hanem gazdasági szempontból is ígéretes:
- Kisebb gépköltség (kevesebb menetszám, kevesebb üzemanyag),
- Nagyobb vízmegtartás = kevesebb aszálykár,
- Tartósabb, ellenállóbb talajélet = jobb tápanyag-hasznosulás,
és szénmegkötési potenciál, amely a jövő támogatási rendszereiben (pl. karbonkredit-piacok) is értéket jelenthet.
A regeneratív gazdálkodás nem csodafegyver, de jó válasz lehet a klímaváltozás, az inputdrágulás és a talajromlás jelentette kihívásokra. A hazai kutatások – például a nagyhörcsöki kísérlet – egyre több mérhető adatot és gyakorlati tapasztalatot biztosítanak ahhoz, hogy a termelők tudatosan dönthessenek a művelési irányról.
Az agrotechnika új útjai nyitva állnak – a kérdés az, ki és mikor mer rájuk lépni.
Forrás: NAK
Indexkép: Pixabay
