A Kunsági borvidéken megkezdődött a 2025-ös szüret, ahol a néró és az Irsai Olivér fajták szedésével indultak a munkák, míg a cserszegi fűszeres betakarítása a jövő hét végére várható – nyilatkozta a Világgazdaságnak Frittmann János soltvadkerti borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke.

Magyarország legnagyobb borvidékén jelenleg a legnagyobb problémát a vízhiány jelenti, amit néhol fagykárok is tetéztek. A korai fajtáknál gyenge-közepes terméssel számolnak a szakemberek, de a minőség ígéretes: az Irsai például kifejezetten ígéretes aromajegyeket mutat – tette hozzá a HNT elnöke.

A tartós aszály a fiatalabb, hat–hét éves ültetvényeket különösen sújtja, mivel akár homokos, akár agyagos a talaj, az teljesen kiszáradt. Az idősebb tőkék mélyre hatoló gyökérzetüknek köszönhetően jobban tűrik a vízhiányt, de még ezeknek is jót tenne a talaj vízkészletének feltöltése. Bár történt előrelépés a vízgazdálkodásban, Frittmann szerint legalább harmincéves lemaradást kellene behozni e téren.

A késői érésű fajták esetében továbbra is sok a bizonytalanság, és ha a következő hetekben nem érkezik számottevő csapadék, akkor a terméshozamok is elmaradhatnak a várttól.

Az eső hiánya hátráltatja a bogyók fejlődését és a kívánt létartalom kialakulását is. A szárazság ugyanakkor csökkentette a fertőzésveszélyt, így a gazdák kevesebb növényvédelmi beavatkozással számolhattak.

A szüret során azonban egyre több fajta érik be egyszerre, így „összeérnek” a szőlőfajták, és az ültetvényeken a kényszerérés jelei is megjelenhetnek. Ez azt eredményezheti, hogy minden fajtát szinte egyszerre kell majd betakarítani, ami további kihívásokat jelenthet a termelők számára.

szőlő

Magyarország legnagyobb borvidékén jelenleg a legnagyobb problémát a vízhiány jelenti, amit néhol fagykárok is tetéztek – fotó: pexels.com

Az idei időjárás nemcsak kevesebb termést eredményez, de a szőlőültetvények állapotára is negatív hatással lehet. A tőkék ugyanis minden energiájukat a termés nevelésére fordítják, így előfordulhat, hogy a szüret után a növény „megadja magát”. Ez különösen igaz a cserszegi fűszeresre. A helyzetet súlyosbítja az is, hogy az idei évben jelentős vadkár érte az ültetvényeket. A vadak a víz és élelem után kutatnak, de „Mi viszont nem azért termelünk, hogy a vadakat ellássuk” – fogalmazott a HNT elnöke.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal figyelmeztetése szerint a hazai szőlőültetvényeket az aranyszínű sárgaság nevű betegség is fenyegeti, mely súlyos növényegészségügyi és gazdasági károkat okozhat, ezért különösen fontos a korai felismerés.

A vadkár nem új jelenség: márciusban például a Káli-medencében Pálffy Gyula ismert borász kénytelen volt felhagyni tízhektáros szőlőterületének művelésével, mert nem tudott védekezni az elszaporodott vadállomány ellen. Mivel a tulajdonos más bérlőt sem talált a területre, a szőlőt végül kivágatta – így teljesen elveszett a termőterület.

Frittmann János szerint a fehérszőlők ára az Alföldön emelkedett: az egy évvel korábbi árakhoz képest 7–10 százalékos növekedés tapasztalható. A kékszőlő esetében azonban nem várható áremelkedés, sőt, a termésmennyiségtől függően egyes borvidékeken akár árcsökkenés is bekövetkezhet.

Forrás: vg.hu

Indexkép: pexels.com