A hazai tésztagyártás és -forgalmazás egyik legjelentősebb korszakhatárához érkezett. Az agrárminiszter új rendelete, amely nemrég jelent meg a Magyar Közlönyben, jelentős mértékben módosítja a száraztésztákra vonatkozó kötelező előírásokat. A változások a Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó fejezeteit érintik, és számos olyan terméket kiszoríthatnak a piacról, amelyek eddig laza kategóriákba rejtve, a szabályok tág értelmezésével kerültek a fogyasztók asztalára.

A rendelet célja: jobb minőség és egyértelműbb tájékoztatás

A rendelet két fő célt szolgál: egyrészt a magasabb minőséget képviselő tészták támogatását, másrészt a fogyasztók számára egyértelműbb, pontosabb termékinformációkat. Ez nemcsak az összetételre, hanem a gyártási technológiára és a megnevezésekre is kiterjed.

Mindez a vásárlók védelmét szolgálja, hiszen a rendelet kiküszöböli az olyan általános, sokat sejtető, ám kevéssé szabályozott kifejezések használatát, mint az „egyéb tészta”, „tojásos”, vagy épp a „teljes kiőrlésű”. Ezentúl ezek a megnevezések csak szigorú szakmai kritériumok teljesülése esetén szerepelhetnek a csomagoláson.

Véget ér a „gumiszabályok” kora – eltűnik az „egyéb száraztészta” kategória

Az új szabályozás egyik legfontosabb lépése, hogy megszünteti az eddig gyűjtőkategóriaként funkcionáló „egyéb száraztészta” elnevezést, amely számos, egymástól alapjaiban eltérő terméket foglalt egybe.

Ezentúl az ízesített, dúsított, valamint színezett száraztészták külön-külön termékkategóriát kapnak, saját minőségi paraméterekkel és jelölési előírásokkal.

Ez egyértelmű piaci tisztulást hozhat: az eddig „elmaszatolt” határok helyett világos kategóriák jönnek létre, amivel nemcsak a fogyasztók járnak jól, hanem a tisztességesen működő gyártók is, akik valóban minőségi alapanyagokkal és átlátható gyártási folyamatokkal dolgoznak.

tészta

A rendelet két fő célt szolgál: egyrészt a magasabb minőséget képviselő tészták támogatását, másrészt a fogyasztók számára egyértelműbb, pontosabb termékinformációkat – Fotó: Pixabay

Új szabályok a tojásos tésztákra – nem mindegy, milyen tojásból készül

A rendelet külön kitér a tojásos száraztészták előállítására.

Fontos változás, hogy a „friss tojásos” megnevezés csak akkor használható, ha a gyártás során kizárólag A osztályú, héjas tojásból származó, adalékanyag-mentes friss tojáslevet alkalmaznak, amelyet legfeljebb 48 órás hűtött tárolás után használnak fel. A pasztőrözött tojáslé vagy tojáskészítmény is megengedett ugyan, de ekkor a „friss tojásos” megjelölés nem szerepelhet a csomagoláson.

A rendelet előírja a tojástartalom pontos feltüntetését is: a gyártóknak kilogrammonkénti darabszámban kell megadni, hogy a termék hány tojásnak megfelelő mennyiséget tartalmaz. Emellett meghatározták a tojásos termékeknél megengedett negatív eltérés mértékét is, amely a feltüntetett mennyiséghez képest legfeljebb 15–25% lehet – attól függően, hány tojás van deklarálva a csomagoláson.

Teljes kiőrlésű csak az lehet, ami valóban az

A „teljes kiőrlésű” tésztákra vonatkozó új szabályok egyértelművé teszik: csak akkor tüntethető fel ez a megnevezés, ha az adott termék száz százalékban teljes kiőrlésű búzából származó őrleményt tartalmaz. Részarányos használat vagy keverék esetén ez a kifejezés nem alkalmazható. Ezzel megszűnik a sokszor megtévesztő „teljes kiőrlésű hatás” illúziója, amelyre több gyártó is épített az elmúlt években.

Durum, tojásos, apró vagy szálas? – Pontos fogalmi meghatározások születnek

A rendelet pontos definíciókat ad az egyes tésztafajtákra is. Például az apró tésztának azokat a formákat kell tekinteni, amelyek 100 mm-nél rövidebbek, míg a szálas tészták ennél hosszabbak. A durum száraztészták csak akkor nevezhetők így, ha kizárólag Triticum durum búzából készült őrleményből állnak, tojás hozzáadása nélkül. Ha mégis tojással készülnek, akkor a „tojásos durum tészta” megnevezést kell használni – természetesen a pontos tojástartalom feltüntetésével.

Minőségi elvárások: már nem elég csak „tésztaformájúnak” lenni

A szabályozás szigorúan meghatározza a minőségi paramétereket is. A tésztának egyenletes színűnek, repedésmentesnek kell lennie.

Főzés után rugalmasnak kell maradnia, nem ragadhat össze, és a szétfőzött rész aránya nem haladhatja meg a 10 százalékot. A maximális nedvességtartalom 13 százalék, amely fölött már nem tekinthető megfelelőnek a termék.

A minőségi ellenőrzéseket szabványosított vizsgálati módszerekkel kell elvégezni, amelyek garantálják a fogyasztók számára az állandó és megbízható minőséget.

Átmeneti időszak – de nem mindegy, meddig tart

Az új előírások a kihirdetést követő harmadik napon hatályba lépnek, ám a gyártóknak 18 hónapos türelmi időt biztosítanak. Ez alatt még forgalomba hozhatók a korábbi szabályozásnak megfelelő termékek, de csak a meglévő készletek erejéig. A lejárati idejük végéig maradhatnak a boltokban, de új termék már nem gyártható a régi előírások alapján.

Ez azt jelenti, hogy 2027 közepe táján már csak az új szabályok szerint készült száraztészták maradhatnak forgalomban, és több ismert vagy megszokott márka is eltűnhet, ha nem tud vagy nem kíván alkalmazkodni az új követelményekhez.

Forrás: penzcentrum.hu
Indexkép: pixabay.com