Dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke szerint a magyar mezőgazdaságban hosszú évtizedek óta kiemelkedő szerepet töltenek be a családi gazdaságok. Ma már közel 400 ezer őstermelő dolgozik hazánkban, döntő többségük családi keretek között végzi tevékenységét. E gazdálkodási forma nemcsak a mezőgazdasági termelés szempontjából kulcsfontosságú, hanem társadalmi jelentősége is hatalmas: munkahelyeket teremt, adóbevételt biztosít és a vidék megtartó erejének egyik alappillére.
A magyar földek többségét ők művelik
A statisztikák szerint a hazai termőföldek több mint felét az 50–500 hektáros, döntően családi gazdaságok művelik. Különösen dinamikusan bővült az elmúlt évtizedben a 100–300 hektáros gazdaságok köre, mintegy 47 százalékos növekedéssel. Bár az 500 hektár fölötti gazdaságok csupán a földhasználat 20 százalékát képviselik, számuk jelentős, míg az 1 hektár alatti kisbirtokosok a gazdálkodók harmadát teszik ki – de általuk használt terület nem éri el az összterület 4 százalékát.
Mi az az ŐCSG?
Jogilag az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG) egy olyan együttműködési forma, amelyet közeli hozzátartozók hozhatnak létre. Az ŐCSG nem minősül cégnek vagy jogi személynek, hanem egy sajátos jogállású egység, amelyhez adókedvezmények és más előnyök kapcsolódnak. A megszerzett jogokat, például földtulajdont vagy eszközöket a tagok külön-külön birtokolják.
Foglalkoztatásban is meghatározók
A mezőgazdaság országos szinten a foglalkoztatottak 5 százalékát adja, ezen belül pedig a munkák közel felét a családi munkaerő végzi. Bár az alkalmazott munkavállalók aránya is nőtt, ez részben annak köszönhető, hogy a gazdaságok koncentrálódtak, így csökkent az egyes üzemek élőmunka-igénye. Az állattartás és a kertészet továbbra is a legmunkaigényesebb ágazatok, míg a gépesített szántóföldi növénytermesztésben kevesebb ember is elegendő.
Gépesítettség és digitalizáció
A gépesítettség terén komoly előrelépés történt: a gazdálkodók közel 90 százaléka használ már mezőgazdasági gépeket. Különösen a 100 kilowatt feletti traktorok száma nőtt drasztikusan. Ugyanakkor a precíziós gazdálkodáshoz szükséges eszközöket még mindig csak a gazdaságok 10 százaléka alkalmazza. Bár egyre többen gyűjtenek adatokat a gazdálkodás során, az információk többsége még mindig papíron kerül rögzítésre.
Az idősödő gazdatársadalom kihívásai
A magyar gazdák átlagéletkora a 60 évhez közelít, és minden harmadik már nyugdíjaskorban van. E jelenség nem egyedi: hasonló tendenciák figyelhetők meg Nyugat-Európában és Észak-Amerikában is. Pozitívum viszont, hogy Magyarország egyedülálló módon bevezette a gazdaságátadási rendszert, amely egyszerűsített jogi keretekkel és támogatásokkal segíti a generációváltást.
Védelem nélkül nem megy
Mindezek az intézkedések azonban mit sem érnek, ha nem sikerül megvédeni az európai – és benne a magyar – agrárpiacot a harmadik országokból származó, gyakran olcsó és ellenőrizetlen importtermékek áradatától. A piaci védelem hiánya a hazai családi gazdaságokat komoly veszélybe sodorhatja, akár csődközeli helyzetekhez is vezethet.
Forrás: VG.hu
Indexkép: Pixabay
