Egy orosz kutatás szerint a fekete katonalégy lárváinak takarmányozási célú felhasználása jelentősen javíthatja a fürjtojások aminosav- és zsírsav-összetételét, miközben csökkentheti az importfüggőséget.

A Kazanyi Állatorvosi Akadémia kutatócsoportja arra ösztönzi a takarmányipart, hogy vizsgálja meg a hús- és csontliszt, valamint az importált takarmány-adalékok kiváltását fekete katonalégy lárvákkal. A kísérletben három, egyenként 21 tojófürjet számláló csoport vett részt: az első hagyományos takarmányt kapott, a másodikhoz 3% szárított lárvát, a harmadikhoz pedig 7% lárvát kevertek.

A két hónapos vizsgálat végén a tojások összetételét gázkromatográfiával elemezték. Az eredmények azt mutatták, hogy a lárvás kiegészítés jelentősen növelte a lizint (17%), a metionint (16%) és a triptofánt (21%). A zsírsavak közül a linolsav szintje 25%-kal, a linolénsavé pedig 250%-kal haladta meg a kontrollcsoport értékeit.

A szakértők szerint a fekete katonalégy tenyésztése a baromfiágazatban reális módja az importfüggőség mérséklésének, hiszen Oroszország jelenleg a takarmány-adalékanyagok 95%-át főként Kínából szerzi be. "Ez a környezetbarát alternatíva nemcsak az importhelyettesítés problémáját oldja meg, hanem növeli a fürjtojás tápértékét is – az esszenciális aminosavak tartalma akár 21% -kal is megnőtt" – hangsúlyozták a kutatók.

fürjtojás

A kísérletben három, egyenként 21 tojófürjet számláló csoport vett részt: az első hagyományos takarmányt kapott, a másodikhoz 3% szárított lárvát, a harmadikhoz pedig 7% lárvát kevertek – fotó: pexels.com

A lárvatermesztés ráadásul kevesebb erőforrást igényel, mint a hús- és csontliszt előállítása, és a rovarok a szerves hulladékot feldolgozva zárt termelési ciklust biztosítanak.

A Kazanyi Állami Agráregyetem szerint a technológia várhatóan csirkéknél, kacsáknál és pulykáknál is alkalmazható lesz.

Az orosz rovaripar fejlődése ugyanakkor lassan halad. Bár több befektető jelezte, hogy belépne a piacra, a tömeges termelés még nem indult el. A 2024-es konferencián Viktórija Abramcsenko miniszterelnök-helyettes a rovarliszt felhasználását a haltakarmányra korlátozná.

Pjotr Kutsenogiy, az Orosz Tudományos Akadémia Citológiai és Genetikai Intézetének helyettes innovációs igazgatója szerint a rovarliszt-termelés egyik fő célja a jó kereskedelmi kapcsolatok fenntartása Európával.

A mostani kutatás azonban az orosz mezőgazdasági minisztérium állami megbízására készült, ami arra utal, hogy a kormány továbbra is számol a rovartakarmány fejlesztésének lehetőségével.

Forrás: poultryworld.net

Indexkép: pexels.com