Európa mezőgazdasági talajai komoly fenyegetés alatt állnak – és ez nemcsak a gazdákat érinti. Egy friss elemzés szerint kontinensünk termőföldjeinek akár 44 százaléka is veszélybe került, különösen a hűvös, csapadékos térségekben. Ez 430-830 ezer négyzetkilométernyi területet jelent, ahol jelentősen csökkent a talajok széntartalma, ami súlyos hatással lehet az élelmiszer-termelésre és a klímaváltozás elleni küzdelemre.

Míg 260-500 ezer négyzetkilométernyi terület még biztonságban van, sőt további szén elraktározására is képes lehet, a tendencia aggasztó. A talajban lévő szén nem csupán klímavédelmi szempontból fontos – hiszen a talajok felső rétege több mint tízszer annyi szenet képes tárolni, mint az EU teljes éves üvegházhatásúgáz-kibocsátása –, hanem kulcsszerepet játszik a termőföldek vízmegtartó képességében, szerkezetének stabilitásában és tápanyag-ellátottságában is.

A mezőgazdasági gyakorlatok azonban gyakran nem segítik ezt a folyamatot – például a túlzott mélyszántás vagy a szerves trágyák hiánya is roncsolja a talajt. A szakértők szerint gyökeres változásokra van szükség: hatékonyabb vetésforgó alkalmazására, talajtakaró növények telepítésére, szervestrágyázásra, valamint mélyebbre hatoló gyökérzetű kultúrák termesztésére.

A kutatók most részletesen feltérképezték, hogy hol a legsúlyosabb a probléma – és bár Nyugat-Európában sűrűbb a veszélyeztetett térségek hálója, Magyarország sem marad ki a sorból. Hazánk számos pontján találhatók már most is szénhiányos, romló állapotú termőtalajok.

Fontos tehát észbe kapni, hiszen a talaj nem végtelen erőforrás. Bár szénmegkötő képessége talajtípustól és éghajlattól függően is változik, mindegyik típusnak van egy határa – amit ha átlépünk, már nem lehet visszafordítani a kárt.

Forrás: ng.24.hu

Indexkép: Shutterstock