A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ma hetven másik európai agrárszervezettel közösen szervezett tüntetést (videó itt) Brüsszelben, hogy kiálljon a kétpilléres Közös Agrárpolitika (KAP) megőrzése mellett. A demonstráció szervezésének közvetlen előzményéről nemrég azt mondta Papp Zsolt, a NAK elnöke, hogy az Európai Bizottság elnöke figyelmen kívül hagyta a gazdák korábbi megkereséseit.
Fotó: NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Egy biztos, a gazdálkodók körében egyre nagyobb aggodalmat vált ki az Európai Unió következő hosszú távú költségvetésének alakulása, különösen a mezőgazdasági finanszírozás jövőjét illetően. Kedden tehát több hónap után ismét tüntetésre került sor Brüsszelben, ahol a gazdák az EU intézményeinek székháza előtt fejezték ki elégedetlenségüket és bizonytalanságukat.
Egyesített források: mitől tartanak a gazdák?
A gazdák legfőbb aggodalma az, hogy az Európai Bizottság tervei szerint több jelenlegi pénzügyi alap – köztük a mezőgazdasági, regionális és kutatási támogatások – egy közös költségvetési keretbe vonódnának össze. Bár a javaslat hivatalosan még nem látott napvilágot, sokan attól tartanak, hogy ez a közös agrárpolitika (KAP), különösen a vidékfejlesztési pillér súlyos visszaszorításával járna.
Serafin biztos: „Még nincs döntés”
A brüsszeli megmozdulás során Piotr Serafin, az EU költségvetési biztosa személyesen is találkozott a gazdák képviselőivel. A beszélgetés során a gazdák hangsúlyozták, mennyire fontos számukra az elkülönített mezőgazdasági költségvetés fenntartása, különös tekintettel a kisgazdaságok támogatására, valamint a generációs megújulás elősegítésére.
Fotó: NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Serafin biztosította őket, hogy az aggodalmaikat továbbítja Christophe Hansen mezőgazdasági biztos felé, és kiemelte, hogy az egyablakos rendszer ötlete még csupán a koncepció szintjén létezik. A biztos szerint még semmilyen végleges döntés nem született, és továbbra is nyitott a szakmai párbeszédre.
Küzdelem az agrárpolitika egységéért
A gazdák egy másik fontos felvetése az volt, hogy a tagállamok túlzott mozgástere a KAP végrehajtásában alááshatja az uniós politika egységét és a közös mezőgazdasági identitást. Ez az aggodalom a Bizottság közelmúltbeli törekvéseivel is összefüggésben áll, amelyek az uniós politikák egyszerűsítésére és decentralizálására irányulnak.
A Copa-Cogeca egyik magas rangú tisztviselője – az uniós gazdák egyik legjelentősebb érdekképviseleti szervezete – pozitív lépésként értékelte Serafin nyitottságát a további egyeztetésekre. Ugyanakkor a gazdák továbbra is szkeptikusak a vidékfejlesztési támogatások jövőjét illetően, attól tartva, hogy azok a jövőben versenyhelyzetbe kerülhetnek a regionális fejlesztési forrásokkal.
Magyarok Brüsszelben
A demonstráción Papp Zsolt György NAK-elnök és Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára, a NAK alelnöke is részt vett. A NAK és a MAGOSZ- ahogy közleményükben fogalmaznak - elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben az Európai Bizottság a gazdáknak járó támogatások jelentős elvonását tervezi, az így átcsoportosított pénzeket javarészt Ukrajnának adná oda.
Mint írják, az ukrán import továbbra is súlyos nyomás alatt tartja a piacainkat, komoly károkat okozva ezzel a magyar gazdáknak, Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozása pedig gyakorlatilag a hagyományos európai mezőgazdasági termelés végét jelentené. Ukrajna művelhető földterülete akkora, mint az egész unió földterületének egyharmada. Ebből következik, hogy a közösségbe való felvételével Ukrajna lenne a legnagyobb haszonélvezője az EU-s agrártámogatásoknak, a teljes keret harmadát zsebelhetnék be az ukrán mezőgazdasági szereplők. Ukrajna csatlakozásával azonban nemcsak a támogatásokat veszítenék el a magyar gazdák, hanem kinyílna a piac a silány minőségű ukrán termékek előtt, jelentős élelmiszer-biztonsági kockázatot hordozva.
A magyar gazdák tiltakozását kifejezve a MAGOSZ, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) április elején egyébként 250 000 magyar gazda tiltakozó aláírását vitte el Brüsszelbe, korábban pedig több alkalommal is tiltakozó akciót tartottak a visegrádi országok agrárkamaráival.
Fotó: NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A jövő kulcsdátuma: 2025. július
A magyar delegáció felhívta rá a figyelmet: a demonstráción elhangzottak szerint az európai mezőgazdaság támogatására szolgáló egyértelmű és biztos költségvetési tétel nélkül az EU agrárpolitikája kártyavárként omolhat össze, ami destabilizálhatja a vidéki régiókat, széttöredezheti az egységes piacot, és veszélyeztetheti az élelmiszer-ellátást. A KAP költségvetésének megnyirbálása nem csupán technikai kérdés. Ez egy olyan politikai prioritás, amely meghatározza Európa jövőjét - tették hozzá.
A költségvetési források központosítása és a kétpilléres rendszer felszámolása gyengítené az egységes piacot, elmélyítené az egyenlőtlenségeket, és súlyosan károsítaná a gazdákat és a vidéki közösségeket.
A jelenlegi többéves pénzügyi keret 2021-től 2027-ig tart, a Bizottság várhatóan 2025 júliusában terjeszti elő a következő, 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó költségvetési javaslatot. Ez lesz az a pillanat, amikor eldőlhet, milyen szerepet szán az EU a jövő mezőgazdaságának – különösen a közös agrárpolitikának – a finanszírozásban.
Forrás: euronews.com
Indexkép: X
Helyszíni fotók: NAK/Lévai Zsolt
_fill_540x300_0.jpg)
