Termőterülete jelenleg stagnál (2023-ban 22 786 ha), minimális területcsökkenés legfeljebb a főbb almatermesztő tájakon fordult elő. A jövedelmező gazdálkodást jelentősen nehezítik az elmúlt években tapasztalható változékony időjárási körülmények, a korszerűtlen termesztéstechnológia, valamint az idősödő ültetvények magas aránya.
Az időjárás változása globális méretű, hatása mindenütt érzékelhető, ezért a piac alakulása nem kis bizonytalansági tényező az egyébként sem könnyű ágazatban. Felmérések szerint hazánkban az alma esetében 53%-ot tesz ki a 15 évnél idősebb ültetvények előfordulása, de emellett biztató a jövőre nézve, hogy az új telepítések száma is emelkedő stádiumban van (~2000 ha).
A szélsőséges évjáratok sorából a 2024-es év joggal kiemelhető, hiszen a virágzáskori kötődési problémák, a tavaszi fagykár, az aszályos nyár következtében kialakuló terméselrúgás, kényszerérés szinte mindenütt pluszterhet róttak a termelésre, ezáltal pedig a jövedelmezőségre. Az intenzíven csapadékos periódusokban a kórokozók (pl. varasodás, ervíniás elhalás) nagymértékű felszaporodásukkal is rontottak a helyzeten, tovább gyengítve ezáltal az egyébként is stressznek kitett állományt. Az év végi elemzésekből azonban az is kiderül, hogy a szélsőséges viszonyokat a fiatalabb, korszerűbb technológiájú kertek növényei jobban viselték, sőt esetükben nemcsak a termés mennyisége, hanem minősége is kedvezőbb volt. Könnyű belátni tehát, hogy a rentábilis termelés hosszú távon, korszerű ültetvényekkel valósítható meg, melyek száma a jövőben remélhetőleg emelkedni fog.
Növényvédelmi szempontok ültetvény létesítése előtt
A gyümölcsös létesítése több évre szóló, jelentős beruházást és emiatt nagy körültekintést igénylő feladat. A sikeres telepítéshez – egyebek mellett – számos növényegészségügyi és termesztéstechnológiai szempontot szükséges figyelembe venni. Elsőként célszerű megemlíteni a fajta-, és azzal együtt az alanyhasználatot.
A gyümölcsfa oltvány fiziológiai szempontból egy olyan kétkomponensű termék, amelyben az alany és a nemes hatással van egymás tulajdonságaira, és a környezeti tényezőkkel együtt alakítja ki a gyümölcsfa végleges termesztési értékét. Az ültetvény tervezésén, kezelésén felül növényegészségügyi szempontból is érdemes átgondolni, hogy a termeszteni kívánt fajtához milyen alanyt választunk, ugyanis a károsítók fellépését nemcsak a nemes, hanem az alkalmazott alany is elősegítheti. Az alany és nemes kombinációja a hazai faiskolákban adott, ellenben ha külföldről vásárolunk szaporítóanyagot, abban az esetben ez a szempont külön figyelmet igényelhet. Jelenleg a legelterjedtebben használt alma alany az M9-es, amely az intenzív ültetvényekben a fák törpe növekedését biztosítja. Károsítók közül a fitoftórás gyökérnyakrothadásra rezisztens, mely előnyös tulajdonsága a sekélyen gyökerező fák öntözési igénye miatt. Hátránya azonban, hogy a vértetűfertőzésre kifejezetten fogékony, ahogy az almatermésűek tűzelhalás betegségére is.
A telepítésre szánt oltványokat bármely forrásból szerezzük be, minden esetben győződjünk meg azok egészségi állapotáról. Amennyiben az esetlegesen fellépő kórokozónak látható tünetei vannak, a szabad gyökerű oltványok esetében könnyebb a dolgunk, mert az alanyt, a nemest és az oltási helyet is jól szemügyre tudjuk venni, nem úgy, mint a konténeres növényeknél. Az oltványok esetleges fertőződése történhet az anyatelepen (és/vagy ahol az oltást végezték), a faiskolában, de fertőződhetnek a növények a szállítás, rakodás, tárolás során is, különösen, ha mechanikai sérülés éri őket. Az eltelepített növényekre nézve szintén jelentős fertőzési forrásul szolgálhat a nem megfelelően kiválasztott termőhely, ha annak szomszédságában, közelében fertőzött gyümölcsös vagy facsoport, erdősáv található. A terület előveteménye – amennyiben az gyümölcsös volt – szintén hajlamosító tényező lehet kártevők, de legfőképp kórokozók fertőzéséhez.
A szaporítóanyagon fellépő jelentősebb kórokozók
Számos kórokozó jelenléte vezethet a gyümölcsfák pusztulásához, melyek közül a legelterjedtebbek a háncsszövet, kambium, illetve a faszövet elemeinek elhalását okozó nekrotróf gombák. Gyakori a friss telepítésű ültetvényekben a Neonectria sp./Cylindrocarpon sp., Diaporthe sp./Phomopsis sp. és Botryosphaeria sp./Diplodia sp. nemzetségbe tartozó kórokozók fellépése.
Nectria sp.-vel fertőzött alma fa háncs-illetve fa szövetének károsodása – fotó: Agroinform.hu
A Neonectria sp./Cylindrocarpon sp. nemzetségbe tartozó gombák közül almában a Neonectria ditissima gombafaj elterjedése általános, mely az alma nektriás rákbetegségét okozza. Fellépésére elsősorban nedves, csapadékos időjárási körülmények esetén számíthatunk, amikor is a kórokozó spórái (ivaros, ivartalan) megtelepedhetnek a metszési felületeken, sebeken, a levélnyél leválását követően a levélripacsok szövetén, a gyümölcskocsányon.
Fertőződhet a gyümölcsfák törzse, azonkívül az ágvillákban, vázágakon, gallyakon és a vesszőkön is megjelenhet a fertőzés. A gomba megtelepedését követően ún. nyílt és zárt ráktípus alakulhat ki. A nyílt rák kialakulásakor a kéregszövet a fatestig elhal, kalluszosodik, de a kórokozó legtöbbször a kalluszt is elpusztítja. A zárt rák daganatos elváltozást okoz a fertőzött részeken, melyek felületén repedezések figyelhetők meg. Károsodhat a gyümölcs is, melyen kezdetben kör alakú barna foltok láthatóak, azok kiterjednek, a fákon mumifikálódnak, sok esetben lehullanak. (Fotók: Nectria sp-k 3 db. és Nectriás rákosodás)
Nectria sp.-vel fertőzött alma fa háncsszövetének hosszmetszete – fotó: Agroinform.hu
Nektriás rákosodás az alanyonsporodohiumokkal – fotó: Agroinform.hu
Nectria sp. fertőzés következtébenlombját vesztett fa – fotó: Agroinform.hu
A faiskolából kikerülő szaporítóanyag fertőződése könnyedén bekövetkezhet, ugyanis a széles körben használt alanyok (pl. M9) és a fajták túlnyomó többsége érzékeny a betegségre. Faiskolai fertőzésre utalhat, ha az oltási hely alatti részen, tehát az alanyon látunk tüneteket. Az M9-es alanyon gyakran előforduló vértetűfertőzés kaput nyit a kórokozó számára, a tünetek fellépésének az esélye egyértelműen nő.
Általános jelenség, hogy a fertőzött fák a vegetációs időszak során virágot, termést nevelnek, kóros elváltozást a nyár végéig nem mutatnak, de végül a kéreg-, háncs- és faszövet jelentős mértékű károsodása a növények pusztulásához vezet. A pusztulás bekövetkezik akkor is, ha csak a háncsszövet károsodik (faszövet még nem), és a kórokozó hosszirányú (nemes felé történő) terjedése nem látható. A kórokozó ugyanis életfolyamatai során toxinokat termel, ami a lombozat rendellenes színeződését okozza.
A károsodott lombozat fotoszintetikus aktivitása csökken, így csökken a háncsszöveten keresztül a tápanyagok beépülése a gyökérzetbe. Ez a gyökérzet fokozatos funkcióvesztését, majd részleges, illetve teljes elhalását okozza. A fertőzött felületen tömegesen sporuláló ivartalan termőtestek újabb és újabb fertőzéseket válthatnak ki az ültetvényben, ezért ilyen esetben a fertőzött fák gyökérrel együtt történő eltávolítása, megsemmisítése javasolt.
A Diaporthe sp./Phomopsis sp. és Botryosphaeria sp./Diplodia sp. nemzetségbe tartozó kórokozók szintén sok esetben felelősek a hajtások, vesszők, ágrészek vagy akár a fa teljes pusztulásáért.
Diplodia sp.terjedése a háncs-és faszövetben – fotó: Agroinform.hu
Diplodia sp. piknídiumok a mesterségesen fertőzött almabőrszövetében – fotó: Agroinform.hu
A tünetek között szerepel a kéreg kereszt- és hosszirányú felrepedése, lilásbordó szegélyű elszíneződése, besüppedése, feketedése. Esetenként a levél (Diplodia spp.) és a gyümölcs is fertőződik (Diplodia spp., Phomopsis spp.), további fertőzési forrást biztosítva kint az ültetvényben vagy akár a tárolóban.
A fertőzött felületeken képződnek a gombák termőtestjei, a piknídiumok, melyekből milliószám szóródnak ki a betegség terjesztését biztosító ivartalan spórák. Gyakori a kórokozó oltási helyen vagy afelett történő megjelenése, mely oltáskori vagy röviddel azt követő fertőzést feltételez, de emellett nem kizárt az egyéb mechanikai sérülés (ki-betárolás, szállítás stb.), metszés, illetve rovarkártétel, pl. az almafa szitkár (Synantedon myopaeformis) nyomán fellépő fertőzés lehetősége sem. A Diplodia spp. és Phomopsis spp. gombafajokkal fertőzött növények nem gyógyíthatóak megfelelően. Míg a fertőzött oltvány kitelepítése rendkívül kockázatos a kis fák nagyon magas pusztulási aránya miatt, addig ültetvényben a fertőzött részek eltávolításával, metszés utáni sebkezeléssel és állományvédelemmel lassíthatjuk a fák nagymértékű, idő előtti károsodását.
A vegetációs időszakban fellépő tároláskori megbetegedések
A tárolási betegségek kapcsán – legyen szó bármely gyümölcsféléről – először a betakarítás idejéhez közeli védekezések jutnak eszünkbe. Közismert azonban, hogy a csapadékos évjáratok kifejezetten kedveznek a gombás betegségeknek, így sajnos könnyen előfordulhat, hogy magasabb fertőzési nyomású években a szüret előtti időszakra tervezett, egy-két alkalommal történt beavatkozással elkésünk. Az eredményes védekezés kidolgozásához szükséges a megbetegedésnek a kártétel alapján történő felismerése, a kórokozó meghatározása, végül elengedhetetlen a gomba életmódjának, fertőzési körülményeinek ismerete.
A gyümölcsök fertőződése történhet a tárolóban, pl. a Botrytis, Penicillium-fajok, sebzéseken, sérüléseken keresztül, vagy akár csupán a gyümölcsök érintkezésével (Botrytis-fajok). Gyakori a lenticellákon át való fertőzés (pl. Colletotrichum-fajok), de a nyitott csészén keresztül is behatolhatnak kórokozók (pl. Alternaria-fajok, Trichothecium roseum). Történhet a fertőzés a vegetációs időszakban a fertőzött fákon fellelhető kéregnekrózisok, rákosodások, mumifikálódott gyümölcsök felületéről, mint pl. a Monilia-fajok, a fent említett Diplodia-fajok, illetve a Colletotrichum-fajok.
Az utóbbi időszak csapadékos éveiben több gyümölcsösben volt jellemző a kolletotrihumos betegség (Colletotrichum spp.) fellépése, amikor is az esetek többségében július végén, augusztusban nagymértékű gyümölcsrothadás jelentkezett, erőteljes levéltünetekkel.
Colletotrichum spp. tünete a lombon – fotó: Agroinform.hu
Colletotrichum spp. tünete gyümölcsön – fotó: Agroinform.hu
A kolletotrihumos betegséget több Colletotrichum-faj okozhatja, ezért tüneteik esetenként eltérőek lehetnek. A kórokozók áttelelése a fertőzött levelekben képződő peritéciumokkal történik, melyekből tavasszal aszkospórákkal indul a fertőzési folyamat. A gomba optimális fertőzési körülményei 20-25 mm csapadék mellett, 22-27 fok hőmérsékleten határozhatóak meg, ekkor nagy a fertőzésveszély. A közel 100%-os páratartalom alatt a fertőzést követő 7-10 nap múlva várhatóak az első tünetek, kezdetben az alsó leveleken, majd a gyümölcsökön.
A tetemes terméskiesést kiváltó kórokozó diagnosztizálása nagyon fontos, mert az ültetvényben megjelenő levéltünetek összetéveszthetők többek közt a Diplodia sp. levéltünetével (melyet békaszem tünetnek is hívunk), az alternáriás levélfoltossággal (Alternaria spp.), de nagyon hasonlatos az ún. kaptán foltossággal (nedves, magas páratartalmú körülmények között alakul ki a végálló 2-4 levélen), valamint a Golden Delicious fajtakörbe tartozó fajtákra jellemző élettani foltosodással, amely a nem kiegyenlített vízellátás miatt alakul ki. A betegség jelentőségét növeli, hogy a köztermesztésben lévő fajták többsége (melyek egyéb betegségekkel szemben ellenállósággal rendelkeznek), kifejezetten érzékenyek a fertőzésre.
Érzékeny fajták: Golden Delicious fajtakör; Gala, Jonagold, Galaxy, Cripps Pink, Pink Lady, Pinova, Granny Smith. Rezisztens fajták: Red Delicious, Fuji, Eva (Anna x Gala). A kórokozó elleni védekezést, a gomba ivaros, majd ivartalan fertőzési formája miatt már tavasszal, az aszkospórák szóródásakor szükséges megkezdeni, amely a sziromhullás időszakára tehető. A fungicidek közül a leghatékonyabbnak a strobilurin hatóanyag-tartalmú készítmények bizonyulnak.
Alternáriás levélfoltosság alma levélen – fotó: Agroinform.hu
A napjainkban szinte kiszámíthatatlanul változó klimatikus viszonyok következményeinek felismerése és gyakorlatba történő adaptálása alapvető fontosságú. Az eltelepített ültetvények minden szempontból kiemelkedő értéket képviselnek, melyek komplex tervezés és előremutató szemlélet mellett jövedelmezővé válnak.
Tüh Annamária
növényvédelmi előrejelző, mikológus
Indexkép: pixabay.com
Ez a cikk a Fát gyümölcséről Agroinform TechMag-ban jelent meg. A TechMag az Agroinform új, interaktív magazinja, amit itt tudsz végiglapozni, az előző számokat itt olvashatod el:
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
