A The Lancet folyóiratban október 2-án jelent meg a Potsdam Institute for Climate Impact Research kutatóinak EAT-Lancet elnevezésű globális jelentése: az átfogó tanulmány szerint az élelmiszerrendszerek központi szerepet játszanak a globális egészségügyi, társadalmi és környezeti válságok kialakulásában.

A jelentés összhangban van a Freshfel Europe azon ismételt felhívásával, amely az élelmiszerrendszereket befolyásoló szakpolitikák drasztikus megváltoztatását sürgeti, mivel a szervezet álláspontja szerint az Európai Unióban sürgősen szükség van a mezőgazdasági, pénzügyi, egészségügyi, környezetvédelmi és oktatási politikák holisztikus felülvizsgálatára.

Míg a gyümölcs- és zöldségfogyasztás szintje továbbra is messze elmarad az egészségügyi és fenntarthatósági ajánlásoktól, a jelenlegi élelmiszerpolitikai környezet továbbra is támogatja, erősíti az ultrafeldolgozott élelmiszerek pozícióját. Ennek messzemenő következményei vannak, például:

  • az európai polgárok egészségének hanyatlása,
  • a mezőgazdaság és az élelmiszeripar környezeti lábnyoma, amely összeegyeztethetetlen az EU éghajlati célkitűzéseivel.
Ezzel szemben a friss gyümölcs- és zöldségágazat sokkal hatékonyabban hasznosítja a természeti erőforrásokat, például a vizet, alacsony a szén-dioxid-kibocsátása, és ami szintén fontos, egyedülálló szén-dioxid-megkötő képességgel rendelkezik – ez pedig Európa karbonsemlegessége szempontjából nagy jelentőséggel bír.

zöldségek

Az Európai Unióban sürgősen szükség van a mezőgazdasági, pénzügyi, egészségügyi, környezetvédelmi és oktatási politikák holisztikus felülvizsgálatára – fotó: pexels.com

Európa fordulóponthoz érkezett

Az elhízási arányok az egekbe szöknek, a táplálkozással összefüggő nem fertőző betegségek (NCD-k; noncommunicable diseases) uralják a halálozási statisztikákat, és az egészségügyi rendszerek roskadoznak az elviselhetetlen költségek alatt.

Az európaiak túl kevés gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, pedig ezek a természet leghatékonyabb és legolcsóbb „gyógyszerei”, amelyek bizonyítottan jelentős egészségügyi előnyökkel járnak, miközben az összes élelmiszercsoport közül az egyik legalacsonyabb környezeti hatással rendelkeznek.

A Freshfel Europe már régóta figyelmezteti erre a torz állapotra a politikai döntéshozókat, de a szükséges intézkedések rendre elmaradtak a hangzatos politikai céloktól. Az éghajlati és egészségügyi célok elérése érdekében az Európai Uniónak fel kell gyorsítania az átállást egy növénybarátabb étrendre, amelynek középpontjában a gyümölcsök és zöldségek állnak. A gyümölcsök és zöldségek pozitív megkülönböztetése kulcsfontosságú a korábbi politikák sajnálatosan tartós következményeinek visszafordításához.

zöldségek

Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania az átállást egy növénybarátabb étrendre – fotó: pexels.com

Philippe Binard, a Freshfel Europe titkára így nyilatkozott: “Az egészséges, fenntartható és igazságos élelmiszerrendszerekről szóló EAT-Lancet jelentés egyértelmű és sürgős jelzést küld a tudományos közösségtől, és teljes mértékben megfelel a Freshfel Europe által egész évben hangoztatott narratívának. A jelentés eredményeként az Európai Unió tagállamainak és a világ többi nemzetésnek is haladéktalanul lépniük kell annak érdekében, hogy az élelmiszerpolitikákat hozzáigazítsák az egészségügyi, környezetvédelmi és gazdasági fenntarthatósági célokhoz.

Az EU nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja a gyümölcsök és zöldségek erejét. Ezek az egészségesebb polgárok, az egészségesebb bolygó és a versenyképes vidéki gazdaság alapjai. Sürgősen szükség van a mezőgazdasági, pénzügyi, egészségügyi, környezetvédelmi és oktatási politikák holisztikus felülvizsgálatára. A jelenlegi politikai keretrendszer súlyos torzulást idézett elő, mivel az élelmiszeripari termelés bővülésének jellege ellentétben áll az egészségügyi és táplálkozási irányelvekben foglalt célkitűzésekkel, az egészséges mezőgazdasági termékek kínálatának szükségességével.”

Az Európai Unióban a friss gyümölcsök és zöldségek fejenkénti átlagos fogyasztása jóval elmarad a minimális egészségügyi vagy fenntarthatósági ajánlásoktól.

Míg az összevont egészségügyi és fenntarthatósági célok a napi 800 g/fő gyümölcs- és zöldségfogyasztás felé mutatnak, a tényleges fogyasztás 350 g körül mozog. Ezzel párhuzamosan a felnőttek több mint fele túlsúlyos, és közel minden hatodik súlyosan elhízott (obezitásban szenved).

A helytelen táplálkozás közvetlenül összefügg a daganatos betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és más nem fertőző betegségek (NCD-k) számának növekedésével: ezek a betegségek felelősek az Európai Unióban a halálesetek több mint 90%-áért.

A 2000-es évek elején az EU Platform (az egészséges táplálkozásra, testmozgásra és egészséges életmódra vonatkozó politikája), amelynek alapja az élelmiszeriparnak az elhízás visszaszorításával szembeni elkötelezett hozzáállása volt, a puha jogi megközelítés miatt nyilvánvaló kudarcot vallott. Mindazonáltal a legújabb uniós egészségügyi stratégiák, beleértve az Európai Rákellenes Tervet (Beating Cancer Plan) is, eddig nem ismerték el és nem hangoztatták teljes mértékben a gyümölcsök és zöldségek megelőző és egészségvédő szerepét.

Ezzel egyidejűleg az uniós mezőgazdasági támogatások és adópolitikák továbbra is rosszul vannak összehangolva, előnyben részesítve az ultrafeldolgozott élelmiszerek előállítását és népszerűsítését a friss, tápláló termékekkel szemben.

Emellett az EU-ban hiányzik egy robusztus táplálkozási oktatási, edukációs stratégia. A gyermekeknek iskolai tanulmányaik során olyan táplálkozási tantervet kellene követniük, amely kiemeli az egészséges táplálkozás és a testmozgás, a fizikai aktivitás előnyeit. Ezt a két pillért az Európai Bizottság már 2019-ben egyértelműen szorgalmazta a Tartui Nyilatkozat (Tartu Declaration) részeként, de sajnálatos módon a nemes eszmék konkrét megvalósítása nem bizonyult sikeresnek.

zöldségek

A gyermekeknek iskolai tanulmányaik során olyan táplálkozási tantervet kellene követniük, amely kiemeli az egészséges táplálkozás és a testmozgás, a fizikai aktivitás előnyeit – fotó: pexels.com

Philippe Binard hozzátette: A friss gyümölcsök és zöldségek Európa leginkább kihasználatlan erőforrásai a mai egészségügyi válság leküzdésében. A Freshfel Europe folyamatosan hangsúlyozza a friss termékek által nyújtott “háromszoros győzelmet":

  • egészségügyi előnyök az alacsonyabb elhízás és a kevesebb NCD révén;
  • környezeti előnyök, mivel ez az élelmiszercsoport rendelkezik az egyik legalacsonyabb ökológiai lábnyommal; és
  • gazdasági előnyök a vidéki gazdaságok támogatásával és a helytelen táplálkozással összefüggő rejtett egészségügyi költségek csökkentésével.

Európa elkötelezte magát egy fenntartható, ellenálló és versenyképes gazdaság építése mellett. Ez a törekvés és a közpénzek hatékony, takarékos felhasználásának célja elérhetetlen marad, hacsak az uniós és nemzeti politikai döntéshozók nem helyezik a gyümölcsöket és zöldségeket az élelmiszer-, egészségügyi és mezőgazdasági politikák középpontjába. A mezőgazdasági termelés támogatását jobban össze kell hangolni a táplálkozási és étrendi irányelvekkel. Ez jelenleg nincs így. A tétlenség és a változatlan helyzet költségei katasztrofálisak az emberekre, a bolygóra és Európa jólétére nézve egyaránt.

A teljes frisspiaci ágazat nevében a Freshfel Europe ismételten sürgős, koherens cselekvési tervet sürget az Európai Bizottságtól, egy olyan politikai váltással, amely a friss gyümölcsöket és zöldségeket egy fenntartható élelmiszerrendszer középpontjába helyezi. Minden mezőgazdasági, adózási, egészségügyi, oktatási vagy környezetvédelmi (például csomagolási) intézkedésnek hatásvizsgálaton kell átesnie annak biztosítása érdekében, hogy a termelési ösztönzők összhangban legyenek az egészségügyi és fenntarthatósági célokkal. Ez a fogyasztókat a megfizethető, egészséges és vonzó élelmiszerek vásárlása felé tereli, a gyümölcsök és zöldségek pedig valóban természetes eredetű, preventív hatású “gyógyszerként” szolgálnak a polgárok egészségének megőrzésére.

Eljött az idő a cselekvésre. Európa nem építhet fenntartható jövőt egy fenntarthatatlan étrendre alapozva. Vajon az Európai Bizottság és az EU tagállamai képesek lesznek-e megfelelni a kihívásnak?

Forrás: fruitveb.hu
Indexkép: pexels.com