Stéphane Le Foll, francia agrárminiszter szeptember másodikára meghívta a Loire-menti Chambord kastélyba az EU agráriumának irányítóit egy informális tanácskozásra, amelyről több hírportál is beszámolt. A 20 uniós agrárminiszter – köztük Fazekas Sándor – részvételével tartott összejövetel fő célja a Közös Agrárpolitika 2020 utáni lehetőségeinek és perspektíváinak megvitatása volt.
A kialakult élénk vitában Franciaország, Belgium, Lengyelország néhány más tagországgal együtt az új agrárpolitika fő feladataként a mezőgazdasági termékek mennyiségi szabályozásának és a termelők áringadozásokkal szembeni védelmének fontosságát helyezte előtérbe. Németország, Svédország és Hollandia viszont a piaci orientációt hangsúlyozta.
Komoly probléma, hogy a britek kiválásával 7 milliárd euró fog hiányozni a KAP költségvetéséből – fotó: Shutterstock
Christian Schmidt, német szövetségi miniszter azt emelte ki, hogy a tagországoknak 2020 után is agrártermelésük és piacaik összehangolásán kell munkálkodniuk, és nem szabad megengedniük a Közös Agrárpolitika renacionalizálását. Schmidt az agrárpolitika fontos súlypontjainak az élelmiszer-biztonságot, a klímaváltozás negatív hatásainak a kivédését, valamint – az európai demográfiai változásokra való tekintettel – a területi kohézió megőrzését, valamint a fiatal generációk számára vonzó megélhetési perspektíva biztosítását tartja.
A francia miniszter aggasztónak nevezte azt a tényt, hogy Nagy-Britannia kiválásával 7 milliárd euró fog hiányozni a KAP költségvetéséből. A brit miniszter nem kapott meghívást a tanácskozásra (neki a szeptember a szeptember 11-12-i pozsonyi csúcs agrárszekciójának ülését kell előkészítenie), azt viszont bejelentette, hogy a Brexit után saját forrásból fenn kívánja tartani a termelők jelenlegi támogatási szintjét.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter egy igazi, régóta halogatott reformot sürgetett, amely megfelelő pénzügyi háttérre támaszkodik, és az eddiginél sokkal inkább gazdabarát, természetbarát, átláthatóbb, és kiszámíthatóbb. A termelők számára egyértelművé kell tenni, hogy az EU támogatási rendszerére továbbra is támaszkodhatnak, mivel a munkájuk elengedhetetlenül szükséges a lakosság élelmiszer-ellátásához. Fazekas szerint a KAP-nak nem szabad finanszíroznia olyan természetidegen megoldásokat és kezdeményezéseket, mint a GMO-k, az in vitro húselőállítás, a klónozás, a rovarokból nyert élelmiszerek és a hormonkezelt állatok.
A tanácskozást a magyar miniszter is hasznosnak ítélte, mivel az illetékes európai vezetők a jelenlegi nehéz helyzetben is fontosnak tartották a KAP fenntartását. Emellett egyértelmű, hogy az uniós agrárpolitika tényleges megújításához több hasonló tanácskozásara, kemény vitákra és még inkább alaposan átgondolt javaslatokra lesz szükség, mivel Chambordban a megújítás mikéntjére vonatkozóan konkrét javaslatot senki sem tett.