Nincs nagy változás a gabonapiacon, az árak továbbra is alacsony szinten vannak, de még a tőzsdei árak sem mozdultak semerre. A gabonatermelésen viszont változtatni kell, ideje, hogy a gazdálkodók szövetkezzenek, ezzel növelni tudják a hatékonyságot. Ha ez nem történik meg, akkor a magyar gabonapiac elvérzik az ukrán és az orosz konkurenciával szemben - ezt Lakatos Zoltán a Gabonaszövetség feldolgozói tagozatának elnöke mondta el a Világgazdaságnak.

Alig van eltérés az előző havi árakhoz képest

Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének tanácsosa szintén a lap kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az elmúlt hónaphoz képest alig egy-kétezer forintos eltérések vannak az ajánlati árakban. A termelők már most panaszkodnak, hogy alig van kereslet, szinte kizárólag a kiváló minőségű és javít búzát vásárolják, ebből azonban nagy hiány alakult ki. A kukoricánál hektáronként 500-550 ezer forintos ráfordítással számoltak, ebből adódóan ilyen árak mellett legalább 10 tonnás hozammal lehetne elkerülni a veszteséget.

5,6 millió tonna búza

A 2023-ban megtermelt 5,6 millió tonna búza teljesen elfogadható adat, ebben az évben viszont inkább a minőséggel akadtak problémák. A szokásosnál rosszabb, alig 35 százalék felel meg az étkezési minőségű kritériumoknak, a többit másra kell felhasználni. Lakatos Zoltán hozzátette, hogy az év elején még 135-140 ezer forintos tonnánkénti búzaárak voltak, ami idővel visszaestek. Aratáskor az induló árak már csupán 63-65 ezer forint körül alakultak.

Országon belüli eltérések

A minőség kapcsán elárulta, hogy a Dunántúlon nem sok jó minőségű búza termett, éppen ezért ott magasabbak voltak az étkezési búzaárak. Ezzel szemben a keleti régióban a helyzet egy kissé máshogy alakult. A legnagyobb gond azonban, hogy a hatalmas mennyiségű takarmánybúza agyonnyomja a piacot. A szakember szerint nagyjából 3 millió tonna búzát kellene elszállítani, ami lehetetlen küldetés. Emiatt pedig teljesen biztos, hogy folyamatosan kínálati nyomás alatt lesz a hazai gabonapiac.

"Most egyértelműen kiderült, hogy műtrágya nélkül Magyarországon nem tudunk jó minőségű búzát termelni"

– tette hozzá.

Mivel az infláció a műtrágyát is érintette, a termelők nem sokat tettek belőle a búza alá, mert drága volt, nem érte volna meg. Szerencsére vannak olyan országrészek, ahol ennek ellenére viszonylag jó lett a minőség, de kiemelte, hogy az említett részeken tavaly idő előtt tárcsázták ki, így ami nitrogént a talajba juttattak, az ott is maradt. Ez jó hatással volt a búza minőségére a Jászságban, a hajdúsági és az észak-békési országrészeken.

Mi a megoldás?

A gabonatermelés jövője nagyon bizonytalan, hiszen a következő betakarításig egyik említett gabona sem fogy el a tárolókból. Muszáj valahogy felvenni a versenyt az alacsony árakkal, főleg úgy, hogy egy ideje már elveszítettük az exportpiac egy részét. A vezérigazgató elmondta, ha az árak így maradnak, akkor a magyar termelők képtelenek lesznek felvenni a versenyt a többi gazdálkodóval a világpiacon.

Nincs még minden veszve, de lépnünk kell, ha nem akarunk tovább rontani a helyzeten - fotó: pexels.com

Felvetette, a megoldás a birtokok összerakása lenne, tehát nagyobb táblákban kellene művelni a földeket, amihez szövetkezetekre van szükség. Amennyiben ez nem valósul meg, akkor a kisbirtokok eladásra kerülnek, ami tulajdonképpen ugyanoda vezet majd minket, csak így a termelés kevesebb embernek biztosít megélhetést.

A gondolatait azzal zárta, hogy elárulta, a búza vetésterülete közel 10 kisebb lesz, de ez még változhat, ha azok az emberek, akik tervezték, de eddig nem sikerült vetniük, mit tudnak majd tenni a következő két hétben.