"Több hónapos árcsökkenési trend törik meg idén év elején: hiába alacsony a búza ára, a malmok a költségnövekedéseiket érvényesíteni fogják. Még így is alacsonyabb marad az ár, mint az orosz–ukrán háború előtt volt. Beszorult a búza Magyarországra, és veszteséges a termelése, ami alapvető döntéseket fog kikényszeríteni "– nyilatkozta Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke a vg.hu-nak.

liszt

A legnagyobb malmoknak áprilisig rendelkezésükre áll az őrlési alapanyag – fotó: pixabay.com

Az ukrán termékek elfoglalták a hazai malmok exportpiacait

"Nincs más lehetőség, emelniük kell a liszt átadási árát a malmoknak, a költségek növekedése ezt kikényszeríti" – fogalmazott az elnök, hozzátéve: a december 1-jétől emelkedő a minimálbér, és az útdíjak növekedése jelentős többletterhet ró a malmokra. Szerinte ez az áremelés már csak azért is időszerű, mert a tavalyi csúcsról a liszt átadási ára körülbelül a felére esett vissza, amit az árstop eltörlése után a fogyasztók is érzékelhettek. A cégek előreláthatóan januárban, illetve februárban emelik az átadási áraikat, várhatóan mintegy 5-10 százalékos mértékben.

A liszt esete egyedi, hiszen a háború előtti, vagyis a 2022. januári ára nagyjából 10- 20 százalékkal magasabb volt, mint a jelenlegi. Lakatos Zoltán szerint ezek az alacsony lisztárak nem a sütőipar miatt alakultak ki, hanem a malmok magukat sodorták ebbe a helyzetbe az egymás közti versennyel, attól félve, hogy elvesztik a vevőiket.

Az ukrán termékek elfoglalták a hazai malmok exportpiacait: Romániába 30-40 százalékkal kevesebbet szállítottak, Szlovákia irányába is kevesebb liszt megy. Az árak is nyomottak voltak az ukrán konkurencia miatt. A jó években jellemző 200-220 ezer tonnás lisztexport a 60 százalékára vagy az alá esett vissza, ami jelentősen gyengítette a malmok belpiaci pozícióit is, emiatt indult el köztük az árverseny.

búza és liszt

Hiába alacsony a búza ára, a malmok a költségnövekedéseiket érvényesíteni fogják – fotó: pixabay.com

Aratás után mintegy 6,5 millió tonna induló készlettel kellett számolni

"A malmok számára a legfőbb költségelemet jelentő étkezési búza ára az elmúlt időszakban valamelyest emelkedett, jó búzát már tonnánként 70 ezer forint alatt nem lehet találni az országban" – számolt be a cégvezető, hozzátéve, hogy ez az ár még mindig alacsony, és tulajdonképpen nem is ez a lisztáremelés igazi oka. A takarmánybúza ára – annak a következtében is, hogy az export akadozik – ugyanakkor nem tudott emelkedni, sőt, inkább némileg csökkent.

"A gazdák szempontjából az export lelassulása nagyon rossz hír. A hivatalos adatok szerint az átmenő készlet az előző búzaszezon végén 530 ezer tonna volt, amihez hozzájött az 5,9 millió tonna termés, és mivel importból is jött be 100-120 ezer tonna, az aratás után mintegy 6,5 millió tonna induló készlettel kellett számolni. Ebből 2,5 millió tonna a belföldi felhasználás, vagyis ha egy a tavalyihoz hasonló – egyébként magas – zárókészlettel számolunk, 3,5 millió tonnát ki kellene vinni exportra. Csakhogy eddig még egyszer sem sikerült 2,8 millió tonnánál több búzát exportálni, ráadásul az eddigi ütem alapján biztos, hogy ebben a szezonban még ennyi sem lesz az export" – hívta fel a figyelmet Lakatos Zoltán, majd folytatta:

"Így itt marad minimum egymillió tonna vagy annál is több búza, ami azt jelenti, hogy végig kínálati piac lesz a búzapiacon – elsősorban a takarmánybúza piacán. Az étkezési minőségből kevesebb van, mivel tavaly csak mintegy 25 százaléknyi termett, ami alacsonyabb arány a szokásosnál"

Nehéz helyzetbe kerülhetnek a hazai termelők

Lakatos Zoltán szerint az, hogy beszorult a búza Magyarországra, és veszteséges a termelése, alapvető döntéseket fog kikényszeríteni. Ha a hazai növénytermesztők nem tudnak gazdaságosan termelni, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülnek a versenyben, ugyanis az ukrán beszállítás nem fog megszűnni.

„Korábban azt mondtuk, az ukránok, mire betakarítják a gabonát, elvesztik a termés 30 százalékát, annyira rossz gépekkel dolgoztak. Most viszont, az odáramlott tőkének köszönhetően a gazdaságokat korszerű eszközökkel felszerelték, a földterületi adottságaikban pedig reménytelen versenyeznünk velük: humuszban gazdag talajokon termelnek, hatalmas birtokokon, amelyeken jóval gazdaságosabb a gabonatermesztés. Az itthon 50-100 hektáron gazdálkodóknak pedig el kell gondolkodniuk azon, milyen kultúrával tudnak jövedelmet termelni" – tette hozzá.

búza

Az országban maradt minimum egymillió tonna vagy annál is több búza – fotó: pixabay.com

Magyarországon műtrágya nélkül nem lehet termelni – ezt a tavalyi év is jól bizonyította

"A mi földjeink erre alkalmatlanok, azért ilyen gyenge a tavalyi termés minősége, mert kimaradt a műtrágya. Ugyanakkor azért is lett jobb a búza beltartalma Hajdú-Biharban, Észak-Békésben és a Jászság egyes részein, mert ezeken a vidékeken olyan mértékű aszály volt az előző évben, hogy a kukorica érés előtt kipusztult, és az a műtrágya, amit korábban kiszórtak a gazdák, bent maradt a talajban, így később a búzának adott kevés tápanyaggal együtt már az ország egyéb részeihez képest pozitívan hatott a termés minőségére" – érvelt Lakatos Zoltán.

A malmok az alacsony búzaárak miatt nem csak egy-két hónapra töltötték fel a készleteiket, ezért az elnök azt valószínűsíti, hogy a legnagyobb szereplőknek áprilisig rendelkezésükre áll az őrlési alapanyag. Mint mondta, amiatt sem kell aggódni, hogy a nagyon kevés és nyilván az exportpiacon is jobban keresett, jó minőségű búzából kifogyna az ország az új termés előtt, mert a malomipar eddig is mindig megfizette azt az árat, amivel a szükséges mennyiségű étkezési búzát az országban tartották.