Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által háromévente elkészített, legfrisebb „Eurobarométer 2025 - Élelmiszerbiztonság az EU-ban” című felmérés legfőbb eredményeit foglalja össze.

Az európai állampolgárok egyre inkább tisztában vannak az EU élelmiszer-biztonsági rendszerének működésével, azonban napjainkban a vásárlások során az élelmiszerek ára vált a legfontosabbá a fogyasztók számára, megelőzve olyan tényezőket, mint az íz vagy akár a biztonságosság. Ezt mutatja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által háromévente elkészített, legfrisebb „Eurobarométer 2025 - Élelmiszerbiztonság az EU-ban” című felmérés, amely kimutatás nemcsak az EU 27 tagállamára, hanem a hét tagjelölt országra is kiterjedt.

Az élelmiszerek ára és íze jobban befolyásolja a fogyasztói döntéseket, mint a biztonságosság

A felmérés egyértelmű képet vázol fel: az élelmiszerbiztonság iránti érdeklődés és a tudatosság növekszik a fogyasztók körében, ugyanakkor az emelkedő áraknak a mindennapi vásárlói döntésekre gyakorolt ​​​​hatása miatti aggodalom is egyre fokozódik. Valójában 10 európai vásárló közül 7 (72%) azt mondja, hogy fontos számára az élelmiszerbiztonság, ami 2%-os növekedést jelent a 2022-es adatokhoz képest. Az élelmiszerbiztonság azonban a fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezők között csak a harmadik helyet foglalja el (46%) az ár (60%) és az íz (51%) után. Az árakkal kapcsolatos aggodalmak meredeken, 5%-kal emelkedtek 2022 óta. Jelenleg 20 tagállamban ez a legmeghatározóbb kritérium, ami rávilágít arra a valós pénzügyi nyomásra, amellyel sok európai háztartás szembesül napjainkban a megélhetés terén.

Egyre több európai állampolgár számol be arról is, hogy tisztában van a felmérésben vizsgált 15 konkrét élelmiszerbiztonsági témával. A legismertebb tématerületek továbbra is az élelmiszer-adalékanyagokkal (71%) és a növényvédő szerekkel (67%) kapcsolatos kérdések, összhangban a korábbi felmérések eredményeivel. Ugyanakkor jelentősen nőtt a tudatosság az állatbetegségekkel (65%, +5%), az élelmiszerben található mikroműanyagokkal (63%, +8%), valamint az élelmiszer-eredetű megbetegedésekkel (62%, +5%) kapcsolatos kérdések tekintetében.

Ami pedig a fogyasztói aggodalmakat illeti, a vásárlók továbbra is az élelmiszerekben esetlegesen előforduló növényvédőszer-maradványokat (39%), a húsban található antibiotikum-, hormon- vagy szteroid-maradványokat (36%), valamint az élelmiszer-adalékanyagokat (35%) azonosítják fő problémaforrásként.

Ezek a számok azonban kissé alacsonyabbak, mint 2022-ben voltak. Ezzel szemben az élelmiszerben található mikroműanyagok miatti aggodalom meredeken emelkedik: a válaszadók 33%-a tekinti ezt kiemelten fontos kérdésnek, ami 4%-os növekedést jelent a 2022-es (29%) értékhez képest.

élelmiszer

Az élelmiszerbiztonság iránti érdeklődés és a tudatosság növekszik a fogyasztók körében, ugyanakkor az emelkedő áraknak a mindennapi vásárlói döntésekre gyakorolt ​​​​hatása miatti aggodalom is egyre fokozódik – Fotó: Shutterstock

Növekvő bizalom az európai élelmiszer-biztonsági rendszerben és az egészséges táplálkozásban

A felmérés azt is kiemeli, hogy egyre nagyobb a bizalom az európai élelmiszer-biztonsági rendszerben: 10-ből 8 állampolgár (79%) úgy véli, hogy hatékony szabályozások állnak rendelkezésre az élelmiszerbiztonság biztosítására, ami 6%-os növekedést jelent 2022-hez adatokhoz képest. Hasonlóképpen, a válaszadók 76%-a gondolja úgy, hogy az EU a szakértői tanácsadásban a kutatók által képviselt álláspontokra és a tudományos eredményekre támaszkodnak, ami szintén 6%-kal magasabb az előző felmérés által rögzített adatokhoz képest.

Az egészséges táplálkozással kapcsolatos tudatosság tekintetében körülbelül 10-ből 4 európai állampolgár (41%) számolt be arról, hogy egyformán figyel az egészséges táplálkozásra és az élelmiszerekkel kapcsolatos esetleges kockázatokra, ami 5%-kal alacsonyabb a 2022-es értéknél. Azok aránya, akik inkább az egészséges táplálkozásra összpontosítanak 34% volt, mely érték 3%-kal nőtt, míg azoké, akik inkább az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok miatt aggódnak 23% volt, mely érték szintén enyhén, 2%-kal emelkedett.

Összhangban a 2022-es adatokkal, az európaiak többsége továbbra is úgy véli, hogy az állattenyésztéssel, állati termék-előállítással (53%) és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések (51%) erőteljes hatással vannak az emberi egészségre. Ugyanakkor a környezetvédelemmel és a növénytermesztéssel, növényvédelemmel kapcsolatos aggodalmak tekintetében változás volt megfigyelhető: egyre több állampolgár inkább mérsékeltnek tartja a hatást, semmint erősnek ezen a területen, ami a környezeti hatások és az egészség közötti kapcsolatra való fókuszálás csökkenését jelzi.

Biztató eredmény az információforrásokba vetett bizalommal kapcsolatban: 10-ből 9 állampolgár (90%) továbbra is a háziorvosokat és a szakorvosokat tartja a legmegbízhatóbb információforrásnak az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok tekintetében. Magas szintű bizalomról számoltak be az egyetemek és az államilag finanszírozott kutatóintézetek tudósai (84%), a fogyasztói szervezetek (82%), valamint a gazdálkodók és az őstermelők (82%) iránt is. A nemzeti hatóságok (70%, +4%) és az uniós intézmények iránti bizalom (69%, +3%) szintén nőtt, bár mérsékeltebb arányban.


Megfelelő tájékoztatás és egészséges táplálkozás biztosítása mindenki számára

Az európai állampolgárok több mint fele (55%) a televíziót jelöli meg az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok tekintetében az egyik legfőbb információforrásaként, amely tehát továbbra is a legszélesebb körben használt információs csatorna. Ugyanakkor ez az arány 5%-kal csökkent 2022-es értékhez képest. Ezt követik a családdal, barátokkal, szomszédokkal vagy kollégákkal folytatott beszélgetések (42%), valamint az internetes portálokon történő keresések (38%). A közösségi oldalak és a különböző blogok használata (25%) 4%-kal nőtt az előző felmérés óta.

Miközben az élelmiszerbiztonsággal és az európai élelmiszer-biztonsági rendszer működésével kapcsolatos ismeretek bővülnek, a tudatosság fokozódik, az élelmiszerárak növekedése miatti fokozódó aggodalom rávilágít egy kulcsfontosságú kihívásra: biztosítani kell, hogy az élelmiszerbiztonság és a megfelelő minőség ne csak kevesek kiváltsága, hanem mindenki számára elérhető alapvető jog legyen.

Az európai élelmiszerrendszer jövője attól függ majd, mennyire képes ötvözni a biztonságot, a fenntarthatóságot és a megfizethetőséget: csak így erősíthető meg ugyanis a fogyasztói bizalom és garantálható mindenki számára a biztonságos és egészséges élelmiszerhez való hozzáférés, mint alapvető jog.

Forrás: NAK
Indexkép: shutterstock.com