Lengyelországban komoly vitát váltott ki az a törvényjavaslat, amely teljesen betiltaná a prémes állatok – kivéve a nyulakat – tenyésztését prémtermelési célból. A tiltás ugyanakkor nem csupán etikai vagy állatjóléti kérdésként jelenik meg, hanem gazdasági és jogi precedensként is, amely – ahogy a Lengyel Húsipari Szövetség figyelmeztet – súlyos következményekkel járhat más mezőgazdasági ágazatokra nézve is.
Jogilag veszélyes példa – hol húzódik a határ?
A törvény indoklása egy mondattal különösen nagy figyelmet keltett:
„Ez a törvény modellként szolgálhat a gazdaság más ágazatainak átalakítását szabályozó jövőbeli törvényekhez.”
Ezzel kapcsolatban Witold Choiński, a Lengyel Húsipari Szövetség elnöke kijelentette: „Ma a prémtenyésztőket érinti a szabályozás, de holnap a baromfi-, sertés- vagy szarvasmarha-tenyésztők is sorra kerülhetnek.” Szerinte ez aláássa a vállalkozók államba vetett bizalmát, és lehetetlenné teszi a hosszú távú beruházási tervezést.
Fotó: Shutterstock
Nemcsak szőrme: az élelmiszerlánc is sérülhet
A prémtenyésztés betiltása nem elszigetelt döntés, hiszen az ágazat szorosan kapcsolódik az állati melléktermékek feldolgozásához, különösen a baromfiiparban. A szövetség szerint a prémfarmok megszűnése jelentős költségnövekedést hozhat a hulladékártalmatlanításban, ami gyengíti a lengyel húsipar versenyképességét.
Ráadásul több ezer munkahely is veszélybe kerül, és ezzel párhuzamosan bomlik az agrár-élelmiszerlánc stabilitása. Szakértők szerint az ilyen radikális intézkedések kiszámíthatatlanságot és bizalmatlanságot szülnek a mezőgazdasági szereplők körében.
Kormányzati megosztottság, társadalmi feszültség
A törvényhozás során Krzysztof Ciecióra mezőgazdasági miniszterhelyettes jelezte: „Nem támogattam a javaslatot.” Ez is jól mutatja, hogy a kérdés erősen megosztja a politikai és szakmai szereplőket.
A jogszabály elfogadása ugyanakkor nem csupán a szőrmeipar végét jelentené Lengyelországban, hanem precedenst is teremthetne arra, hogy más ágazatokat is hasonló módon korlátozzanak – akár társadalmi vagy politikai nyomásra.
Ami a magyarországi helyzetet illeti, közel öt évvel ezelőtt az Agroinform is írt róla, hogy a rendszerváltás előtt Magyarországon főként szövetkezetek és családi vállalkozások foglalkoztak prémes állatok – nerc, róka, görény, nutria – tenyésztésével, de ezek a tevékenységek fokozatosan megszűntek. A csincsillatenyésztés azonban megmaradt, és a 2010-es években mintegy 200 telepen folyt, főként kistermelők által, gyakran szegényebb régiókban.
A 2020-as évek fordulójára a jogszabályi környezet gyökeresen megváltozott: 2020 novemberében betiltották a húsevő prémes állatok (nyérc, róka stb.) és a nutria tenyésztését prémcélból, így csak a csincsilla maradt engedélyezett prémnyerés céljából.
Ma Magyarország vezető szereplő a csincsillaprémpiac nemzetközi porondján. A tenyésztők szigorú állatjóléti és nyomonkövetési rendszer szerint dolgoznak, a Magyar Csincsillatenyésztők Országos Szövetsége pedig tagja az európai prémtenyésztési szövetségnek is. A hazai kikészítésű csincsillaprém luxuscikknek számít, fő piacai: Olaszország, Franciaország, Oroszország, Kína, Törökország és az Egyesült Államok.
Forrás: farmer.pl
Indexkép: Shutterstock
