Márpedig megesik, hogy nem jön be – de hogyan készülnek a prognózisok és mennyire lehet előre látni az időjárási történéseket? Erről és még sok minden másról beszélgettünk a Somogy vármegyei Iharosberényben élő hobbi- (amúgy elég profi) meteorológussal, Balázs Ferenccel. Ferenc az Iharos-MET weboldalt és a kapcsolódó Facebook-profilt működteti csaknem 9000 követővel. Előrejelzéseit Somogy és Zala vármegye lakóinak készíti.

– El kell mondanom, hogy körülbelül 10 éves koromig féltem a durva időjárási jelenségektől, mint amilyen például a dörgés, villámlás – bocsátotta előre a férfi. – Ebből fakadóan sokáig nem is nagyon érdekelt ez a téma. Műszaki informatikát tanultam, aztán az élet más területre vitt, egy műanyagipari cégnél vagyok műszaki és projektmenedzser. Az időjárás, mint tudományterület iránt a 2000-es évek közepén kezdtem érdeklődni, amikor elindult az Időkép, aminek a munkájába mint észlelő kapcsolódtam be. Egyre jobban elmélyedtem ebben az érdekes tudományterületben. A saját oldalt pedig annak okán indítottam el, hogy a nagy médiumokon látott-olvasott előrejelzések sokszor túlzottan általánosan tüntették fel akár az égképet, akár a hőmérsékletet. Akkor gondoltam arra, milyen jó lenne, ha készülnének előrejelzések a kistérségre is. Előbb elindultam szűkebb pátriámmal, Iharosberény és környékével, majd hozzájött Csurgó és a térség, aztán már egész Somogy megye és legvégül Zalára is kiterjesztettem.

Balázs Ferenc amatőr meteorológus

Balázs Ferenc az egyik előadásán – forrás: Balázs Ferenc

A szakember elmondta: számítógépes modellek vizsgálata és saját mérései, megfigyelései alapján születnek az előrejelzések. Utóbbi információkat évek óta egy adatbázisban rögzíti ebből tud tendenciákat leszűrni, továbbá figyeli a modellfutásokat is. Huszonnégy órás és közép távú modellfutásokat egyaránt elemez, s mindezek alapján állítja össze a prognózist.

– Minden este megnézem a lehetséges másnapi modellfutásokat, s összevetem őket egymással – árulta el a szakmai titkokat Balázs Ferenc. – Megpróbálok belőlük valami átlagot, ha úgy tetszik, "arany középutat" kihozni, s a legvalószínűbb folyamatot (ami a korábbi évek tapasztalataiból is kirajzolódik) ábrázolni. Nagy eltérések egyébként a modellek és a nagy szolgáltatók prognózisai között nincsenek és általában nem is tévednek nagyot. Egy alkalommal mégis volt példa utóbbira, az mindenki számára emlékezetes a mai napig: az a bizonyos ominózus augusztus 20... Akkor nagyon mellé mentek a modellek, nem emberi hiba, hanem számítási tényező miatt. Mindenki felhívta a figyelmet a szélsőséges időjárási anomáliák, viharok veszélyére, mert minden tényező, többek közt a feláramlási energia értéke, a páratartalom nagysága is erre utalt. Minden paraméter alapján arra lehetett következtetni, hogy igen, itt valami történhet. Ám közben megváltozott a páratartalom és az áramlási irány és a szél is, a modell pedig ezt nem tudta olyan gyorsan lekövetni. Ebben az esetben tehát azt gondolom, nincs értelme felelőst keresni...

Ferenc a Facebook okán közvetlen kapcsolatban van követőivel, így aztán nagyon gyorsan megkapja a reakciókat, ha valami nem úgy jön be az előrejelzésből. Érthető módon az elején a durvább reakciókat nehezen viselte, de mostanra már "megedződött". Stratégiája a tévedések és az azokhoz kapcsolódó hasonló szituációk kivédésére, hogy óvatosabban, finomabban fogalmaz, illetve ha arra van szükség, a lehető leggyorsabban korrigálja a prognózist.

– Nem könnyű például előre jelezni, hogy hol várható jégeső – árulta el. – Az se mindegy, melyik irányból érkezik az adott cella, mennyire volt aktív már esetleg megelőzően és természetesen, ott vannak a rövid távú modellek is. S akkor még nem beszéltem a hagyományos, empirikus módszerről: felnéz az ember az égre és a felhők formájából, kinézetéből már sok mindent le lehet szűrni.

Szerencsére, egyre kevesebb a durva jégeső, mióta kiépült az országos jégkármérséklő rendszer, azt gondolom, megfelelően teszi a dolgát. Van olyan szakmai csoport, amelyik azt vallja, hogy a jégesőt megakadályozni, befolyásolni nem lehet, ha a felhő meg akar szabadulni a terhétől, akkor meg is fog. Van egy bizonyos magassági szint, ami fölé ha emelkedik a felhő, akkor ez igaz lehet. Azonban az említett rendszer képes csökkenteni a lehulló jégdarabok méretét. Az pedig tévhit, hogy az eső kialakulásához, vagy éppen elmaradásához lenne köze, semmi összefüggés nincs az ilyen jellegű népi hiedelmek, összeesküvés-elméletek és a tudományos megalapozottság között. A felhők oly nagy méretűek, hogy ha azokat szét akarnánk lőni rakétával, akkor az kábé olyan, mint ha csúzlival lövöldöznénk egy vonatra...

időjárás-előrejelzés

Nem mindig egyszerű megmondani, hogy egy szupercella hol szabadul meg a terhétől 0 forrás: Pixabay

A szakember azt is elmondta kérdésünkre: 48 óra időjárása kellő bizonyossággal, 90+ százalékos valószínűséggel megjósolható. A 72 órásnál nagyobb intervallum időjárása már nehezebben kalibrálható. Azonban ha magas nyomású anticiklon közelít, akkor akár 8-10 napra előre is elég jól prognosztizálható a várható időjárás. Ha viszont ciklonos (télen a mediterrán ciklonok, nyáron a szupercellás ciklonok) időszak érkezik, akkor nehezebb dolguk van az időjósoknak az ezekre jellemző bizonytalansági tényezők, gyors mozgásuk és fejlődésük miatt. Ráadásul hiába jellemzően észak-déli irányú a mozgásuk, dombok, hegyek eltéríthetik azokat.

Balázs Ferenc felvetésünkre arról is beszélt: az Alföld kitettsége az aszálynak nem újdonság, régebben is ez volt a jellemző errefelé, ami azonban az elmúlt évtizedekben megváltozott, az a csapadék eloszlása. Nem áztató esők érkeznek általában, hanem hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék, amit a talaj nem mindenhol tud elnyelni, így raktározni, a víz elfolyik a felszínen. Ennek okán a magas léghőmérséklet és az égető napsugarak szárító hatása érvényesül inkább.