A Velencén élő kertészmérnök, szaktanácsadó szerint az idei tavaszi fagyok megsemmisítő csapást mértek a gyümölcsültetvényekre – a károk mértéke sok helyen 100 százalékos.
„Ilyen fagyos tavaszra, ilyen mértékű károkra 26 éves szakmai pályafutásom alatt nem volt példa" – kezdte beszámolóját Kaponyás Ilona, okleveles kertészmérnök, szaktanácsadó, aki évtizedek óta segíti a gazdálkodókat termőhelyi és növényvédelmi kérdésekben. A szakember szerint az idei tavasz brutális hideghullámai szinte teljesen lenullázták a gyümölcsösök termését – főként a csonthéjasoknál, de az almás és bogyós fajok sem úszták meg károsodás nélkül.
„Mínuszok a virágzás közepén – ez a legrosszabb forgatókönyv"
A fagyos időszak legkritikusabb pontja az volt, hogy a fák éppen virágoztak, sőt sok helyen már a kis gyümölcskezdemények is megjelentek, amikor a hajnali hőmérséklet több napon át -4, -5, sőt egyes fagyzugos területeken -7 °C alá süllyedt. A fagy típusa szállított fagy volt, ami ellen szinte lehetetlen védekezni, az erős, fagyos szél miatt.
„A kajszi, az őszibarack, a mandula és a korai szilvák szinte teljes virágzatukat elveszítették. Ezek a fajok önmagukban is érzékenyek a fagyra, de ilyen hőmérsékleti értékek mellett semmilyen fajtaválasztás nem nyújtott védelmet" – mondta Kaponyás Ilona.
Nem mindegy, hova mit ültetünk – a termőtájak szerepe újra középpontba kerül
„Régen megvolt minden gyümölcsfajtának a maga helye" – hangsúlyozza Kaponyás Ilona. A tradicionális termőtájak nem véletlenül alakultak ki: a helyi mikroklíma, a talaj és a domborzat határozta meg, hogy hova mit érdemes telepíteni.
„A kecskeméti kajszi például egykor világhírű volt, nemcsak friss gyümölcsként, hanem pálinka-alapanyagként is. De ez a termőtáj mára szinte teljesen elveszett. Ott tavaly is komoly fagykárok voltak, és az idei tavasz végleg pontot tehetett a történet végére. A híres kajszipálinkát valószínűleg nem tudjuk már helyi termésből ezen a vidéken előállítani" – fogalmaz a szakember.
A védekezés sokszor tehetetlen volt
Hiába alkalmaztak több helyen füstölést, jéghálók alatti fűtést, mikroöntözéses fagyvédelmet vagy ezek kombinációját – a hideg intenzitása és tartóssága meghaladta a technológiák lehetőségeit.
„Sok gazda már éjszakánként kint aludt az ültetvények szélén, figyelte a hőmérőt, gyújtotta a füstölőket. De amikor hajnalban -6 fokra süllyed a hőmérséklet, és ez több órán át megmarad, akkor már nincsenek hatékony módszerek" – mondta el a szaktanácsadó.
Kecskemét térségében (és az ország más részein is, sajnos) egyre nehezebb megtermelni a jóféle kajszipálinka alapanyagát – forrás: Pixabay
Több évre vetheti vissza a gazdaságokat
Kaponyás Ilona arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek a fagykárok nemcsak az idei terméskiesést jelentik. A fák virágzása ugyanis rendkívül energiaigényes folyamat, és ha a növény nem tud termést nevelni, akkor a vegetatív túlsúly miatt, ami a terméshiány okán következik be, megborul a növény vigora. Ezért a nyár végi-őszi zöldmetszés elvégzése mindenképp javasolt, még az elfagyott kertekben is.
Új szemlélet kell – hosszú távon
„A klímaváltozás valóság, és aki most fát telepít, annak már ennek fényében kell döntenie" – figyelmeztet a szakértő. A fajta- és termőhely-megfelelőség, a precíziós technológiák és az állami támogatás szükségessége egyaránt elengedhetetlenné vált.
„Nem elég csak a termésre fókuszálni. A jövő gyümölcsöseit újra kell terveznünk – és talán újra kell tanulnunk a régi bölcsességeket is" – fogalmazott a szakember.
Indexkép: Pixabay
