Nem közösködne a rendszer
Sok riasztó hír érkezik arról, hogy mekkora forráselvonásoknak nézünk elébe 2028-tól az agrártámogatások terén, de valójában még nagyon képlékeny minden. A két legnagyobb félelem akörül alakult ki, hogy mennyivel csökkenhetnek a Közös Agrárpolitikában lévő pénzek, a másik pedig sokkal alapvetőbb: lesz-e egyáltalán Közös Agrárpolitika? A mostani törekvések egyértelműen egy kevésbé "közösködő" agrárpolitikát szeretnének látni, amelyben leginkább az adott kormányon múlik, hogy hogyan osztja szét a pénzt, és hogyan ellenőrzi a támogatás hatékonyságát.
Ez egyrészt jó, mert minden ország maga tudja, hogy mi számára a legfontosabb: a mezőgazdasági szerkezet modernizációja, a termelékenység növelése, a generációváltás, a vidéki térségek megőrzése vagy a környezetvédelem. Azonban ne feledjük, hogy még ma sem egységesek a területalapon járó alapkifizetések az egyes államokban. Nagyon eltérő az egyes országok anyagi teherviselő képessége is, ami a vidékfejlesztésre fordítható összegekben mutatkozik meg.
Magyarország most a regionális versenytársainál jóval többet költ agrártámogatásokra.
Az egy hektárra jutó KAP-támogatások becsült összege 2027-re – Fotó: EU BIzottság
A rugalmasság tovább torzíthat
A támogatáshoz jutás feltételei tehát nem annyira egységesek az EU-ban, mint azt sokan hiszik. Vannak tagállamok, ahol az ökológiai kifizetések tisztán a jövedelemtámogatást szolgálják. Valljuk be, hogy az agroökológiai program magyarországi, 4,3 millió hektáros területe is azt mutatja: a feltételek úgy vannak kialakítva, hogy szinte mindenki élni tudjon velük. A tervek szerint a tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapból további forrásokat csoportosítsanak át az agráriumba, ugyanakkor megszűnhet a vidékfejlesztési pillér.
Továbbá eltűnnek bizonyos kötelező minimumok. Például nem lesz előírva, hogy a pénzek mekkora részét kell agrár-környezetvédelemre vagy a kisebb gazdaságoknak átcsoportosítani. Más oldalról viszont nagyobb anyagi mozgásteret kérnek egyes tagállamok a termeléshez kötött támogatások felső korlátjának emelésére, ami egyébként piactorzító hatásokkal jár.
Hektárokkal kevésbé lehet majd támogatást gyűjteni – Fotó: Shutterstock
Leszabályoznának, de ügyesen lavírozunk
Az új, degresszív, területalapú támogatás hektáronkénti minimuma 130 euró, de legfeljebb 240 euró lehetne. A területalapú alapkifizetés éves felső plafonja 100 000 euró lehetne egy kedvezményezettre vetítve, ebben tehát nincs benne a termeléshez kötött támogatás vagy agroökológiai kifizetés. Az elvonás mértéke a felső határ alatt fokozatosan csökkenne:
- 20 000 eurós kifizetés alatt nincs elvonás,
- 20 000 és 50 000 euró között 25% csökkentés,
- 50 000 és 75 000 euró között 50% csökkentés,
- 75 000 euró felett 75% csökkentés,
- 100 000 euró felett nincs kifizetés.
Ez azt jelenti, hogy mintegy 140 hektáros üzemméret felett már elkezdődnének az elvonások, és nagyjából 700 hektár felett már semmi nem járna az adott gazdaságnak.
Ez egy sokkal szigorúbb kifizetési rendszer lenne, mint amit korábban Magyarország alkalmazott az önkéntes "capping" jegyében, amikor 1200 hektárnál húzta meg a területalapú kifizetés felső határát. Hazánk eddig mindig ügyesen lavírozott a jogcímek között, és most is jelentős összegeket fizet ki az agroökológia, az újraelosztás, a termeléshez kötött támogatás vagy a fiatal gazdáknak járó kifizetés nevében. Ezért – ellentétben a kormányzati kommunikációval – számunkra korántsem lenne rossz, ha még nagyobb hatásunk lehetne a KAP-stratégiánkra.
Az Európai Számvevőszék bírálata alapján a KAP renacionalizációja, azaz nemzetibbé tétele tovább torzítaná a belső versenyt az EU-ban. Szerinte a támogatások középpontjába az élelmezésbiztonságot, a környezet védelmét és a termelés válsághelyzeteinek kezelését kellene állítani.
Mikor dől el végre?
Az Európai Parlament belső ütemterve szerint a parlament közös álláspontjáról 2027 januárjában szavaznak majd, de egyelőre a többéves pénzügyi keretről sincs egyetértés, nemhogy az elköltésének szabályairól. Ezért szakmai berkekben erősödik az a nézet, hogy ki fogunk csúszni a határidőből. Nem ez lenne az első alkalom. Legutóbb is kétéves csúszással indultunk neki az új pénzügyi ciklusnak, mert az eredetileg 2021-re tervezett agroökológiai programra alaposabb felkészülést igényeltek a tagállamok. Szakértők szerint egy ekkora késésre most még nagyobb az esély.
Lásd még a témában: KAP-reform pro és kontra: Túlél-e a hazai mezőgazdaság a brüsszeli változtatás után?
Indexkép: Shutterstock.
-lead_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
