Közös agrárpolitika

Pintér Zoltán

2014. október 15., csütörtök 11:46

.../2010. (...) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről Tájékoztatás és figyelem felhívás! Az itt közzétett, szám és kihirdetési időpont nélküli rendelet még nem lépett hatályba, kihirdetése folyamatban van. A közzététel tájékoztató jellegű, a jogalkalmazók a Magyar Közlönyben történő kihirdetést kötelesek megvárni. Csak a Magyar Közlönyben kihirdetett és hatályba lépett rendelet alkalmazható! A Magyar Közlönyben történő kihirdetésre megküldve 2010. március 11-én dr. Mikó Zoltán A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § E rendeletet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó 2010. évi kiegészítő nemzeti támogatások igénybevételével kapcsolatos bizottsági határozatra figyelemmel kell alkalmazni. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. anyajuh: a Tanács 2009. január 19-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 73/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 73/2009/EK tanácsi rendelet) 100. cikk a) pontjában meghatározott nőivarú juh; 2. anyatehén: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 109. cikk d)-e) pontjaiban meghatározott nőivarú, háziasított szarvasmarhaféle, figyelembe véve az ugyanezen rendelet 111. cikk (6) bekezdésében foglaltakat; 3. átruházás: a kérelmen bejelentett állatok (egyedek) összességének a birtokon tartási időszak alatt egy átvevőnek történő eladása és a történelmi bázis jogosultságról szóló 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: bázisrendelet) 1. § e) pontja szerinti átruházás; 4. átruházó: az a mezőgazdasági termelő, akinek a kérelemben bejelentett állatai átruházásra kerültek egy másik mezőgazdasági termelő részére és a bázisrendelet 1. § g) pontja szerinti átadó; 5. átvevő: az a mezőgazdasági termelő, akire a kérelemben bejelentett összes állatot átruházzák és a bázisrendelet 1. § h) pontja szerinti átvevő; 6. birtokon tartás: a kérelmezett állatnak az egyes jogcímeknél meghatározott ideig a kérelmező tenyészetében történő tartása; 7. egyéni referenciamennyiség (kvóta): a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet (a továbbiakban: kvótarendelet) 1. § 11. pontjában meghatározott mennyiség; 8. egyéni támogatási felsőhatár: a mezőgazdasági termelőt megillető, az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet és az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igénylésének feltételeiről szóló 30/2006. (IV. 12.) FVM rendelet alapján nyilvántartott támogatási jogosultságok összege; 9. egységes kérelem: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló FVM rendelet (a továbbiakban: egységes kérelem rendelet) szerinti kérelem; 10. gyümölcsös ültetvény: a gyümölcsfával (alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró) vagy bogyós gyümölccsel (málna, ribiszke, egres, Yosta (rikö), szeder, szamóca, termesztett bodza) összefüggően telepített terület, amelyet gyümölcs vagy gyümölcs szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 11. mezőgazdasági termelő: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontja szerinti termelő; 12. mezőgazdasági vagyoni értékű jog: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 9. § n) pontjában meghatározott jog; 13. szőlőültetvény: szőlővel összefüggően telepített terület, amelyet szőlő vagy szőlő szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 14. támogatható terület: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a támogatás szempontjából valamennyi feltételnek megfelelő terület; 15. tejtermelő: a kvótarendelet 1. § 4. pontjában meghatározott termelő; 16. tenyészet: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerint nyilvántartásba vett állattartó a hozzátartozó tenyészettel és tartási hellyel együtt; 17. termeléstől elválasztott támogatás: olyan támogatás, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló történelmi bázis; 18. termeléshez kötött támogatás: olyan támogatás, amelynek feltétele a támogatható állat tartása, illetve növénykultúra termelése az e rendeletben meghatározottak szerint; 19. történelmi bázis: a referencia időszakra vonatkozóan meghatározott termelési egység (állatlétszám, terület, tonna, kg) mértéke, amely a termeléstől elválasztott támogatások alapját képezi; a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló, az adott jogcímre vonatkozó történelmi bázis jogosultságok összessége; 20. történelmi bázis jogosultság: az ügyfél történelmi bázisa alapján megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog; 21. kiegészítő történelmi bázis jogosultság: a kiegészítő történelmi bázis jogosultság megállapításáról szóló 160/2008. (XII. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: kiegészítő történelmi bázis rendelet) szerinti jogosultság. II. Fejezet Az egységes területalapú támogatás 1. Közös szabályok 3. § (1) Az egységes területalapú támogatásra vonatkozó kérelem benyújtására, elbírálására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az egységes kérelem rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Egységes területalapú támogatás iránti kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki a támogatás alapjául szolgáló terület vonatkozásában az egységes kérelem rendelet alapján jogszerű földhasználónak minősül. (3) E rendelet szerint egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló területnek a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (1)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági területet kell tekinteni. (4) A (3) bekezdés szerinti területre az egységes területalapú támogatás igénylése alapjául szolgáló területeket tartalmazó egységes területalapú támogatási kérelemre – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak akkor fizethető támogatás, ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület eléri vagy meghaladja az 1 hektárt. Ha a támogatható terület több mezőgazdasági parcellából áll, az egyes mezőgazdasági parcellák támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt. (5) Az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területe után a támogatás kifizethető. (6) Ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület nem éri el együttesen az 1 hektárt, de a mezőgazdasági termelő rendelkezik legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területtel, e terület és az egyéb támogatható területek után együttesen folyósítható a támogatás. (7) Az egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló terület megállapításánál nem vehető figyelembe az a terület, a) amely után a mezőgazdasági termelő részére a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló FVM rendelet szerinti támogatási jogosultság került megállapításra, b) amelyről az ingatlanügyi hatóság által végrehajtott határszemle alapján, távérzékelés vagy helyszíni ellenőrzés útján megállapítható, hogy az adott terület (parcella) 2003. június 30-án nem tett eleget a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 36. § (1) bekezdésben előírt hasznosítási kötelezettségnek, c) amely az épített műtárgy felületén helyezkedik el. (8) Ugyanarra a mezőgazdasági parcellára csak egy egységes kérelem nyújtható be. Csatolt dokumentum: Jogszabálytervezet teljes szövege (PDF) Forrás: FVM Jogi Főosztály 2010.03.11. 14:57

moly

2014. október 15., csütörtök 11:43

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 42/2009. (IV. 07.) számú KÖZLEMÉNYE az energetikai célból termesztett növények termesztéséhez nyújtható 2008. évi kiegészítő támogatás kifizetésének feltételeiről és az ehhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítésének szabályairól I. A közlemény célja A 2008. évben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az energetikai célból termesztett növények termesztéséhez nyújtható kiegészítő támogatás 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 63/2008. (V. 6.) FVM rendelet alapján a támogatás kifizetéséhez az alábbiakban részletezett jelentéseket kell elkészíteni és benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: MVH). II. Az energianövények termelőire vonatkozó jelentési kötelezettség A termelőknek jelenteniük kell a szállításra vonatkozó adatokat az alapanyagnak az elismert piaci szereplőhöz történt leszállítását követően az alábbi nyomtatvány benyújtásával: 􀂃 K0950 számú formanyomtatvány – Jelentés a betakarított alapanyag mennyiségéről és szállításáról (1. számú melléklet) A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: 2009. április 30. Benyújtás módja és helye: postai úton a székhely/lakóhely szerint illetékes megyei kirendeltséghez. Figyelem! A jelentést alá kell írnia mind a termelőnek, mind az elismert piaci szereplőnek. A Felek együttes aláírása nélkül a jelentés érvénytelen! III. Az elismert elsődleges feldolgozókra és elismert felvásárlókra vonatkozó jelentési kötelezettségek a) Az elismert piaci szereplők között történő alapanyag átadásról (eladásról) az alapanyag értékesítője (eladója) értesíti az MVH-t az alábbiak szerint: 􀂃 K0952 számú formanyomtatvány – Jelentés az átvett alapanyag értékesítéséről (2. számú melléklet) A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: a jelentéseket – az eladásokat követően – folyamatosan lehet benyújtani Benyújtás módja és helye: postai úton az MVH Központi Hivatalához: 1385 Budapest 62., Pf.: 867 Figyelem! Az alapanyagok eladását úgy szükséges ütemezni, hogy biztosítva legyen az alapanyagnak legkésőbb a betakarítást követő második év július 31-ig történő elsődleges feldolgozása! b) Az elsődleges feldolgozóknak az alapanyag feldolgozásáról jelentést kell küldeniük az alábbiak szerint: 􀂃 K0953 számú formanyomtatvány – Átvett alapanyag feldolgozásának jelentése (3. számú melléklet); 􀂃 K0954 számú formanyomtatvány – Végtermék előállítási adatai (4. számú melléklet). A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: folyamatosan, de legkésőbb az alapanyag feldolgozhatóságának határidejét követő augusztus 15-ig Benyújtás módja és helye: postai úton az MVH Központi Hivatalához: 1385 Budapest 62., Pf.: 867 Figyelem! Az alapanyagokat legkésőbb a betakarítást követő második év július 31-ig fel kell dolgozni, elsődlegesen a szerződésekben meghatározott végtermékké! V. Az alapanyag saját üzemben történő felhasználásának szabályai az 1973/2004/EK bizottsági rendelet 8. fejezetének 7. szakasza értelmében Azon termelőknek, akik az energetikai célból termesztett energianövényeket saját mezőgazdasági üzemükben használják/dolgozzák fel, a következő feltételeket kell teljesíteniük: i. Kizárólag az alábbi KN-kódú alapanyagokat használhatják fel: − ex 0602 90 41 rövid vágásfordulójú fák − 1201 00 90-, − 1205 10 90-, − 1205 90 00-, − 1206 00 91-, − 1206 00 99 KN kódú gabonafélék és olajnövények. ii. Az alapanyag feldolgozásának/felhasználásának kötelezettsége elsődlegesen a tüzelőanyagként saját mezőgazdasági üzemük fűtésére, a mezőgazdasági üzemben energia vagy bioüzemanyag előállítására, illetve az üzemük területén betakarított összes alapanyag a 2711 29 00 KN kód által szabályozott biogázzá történő átalakítására terjed ki. iii. A termelő köteles az alapanyag felhasználásáról, alapanyag fajtánként külön nyilvántartást vezetni, amelynek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: − alapanyag-készlet adatait, − a felhasznált alapanyag és az abból kapott végtermékek, társtermékek és melléktermékek típusát és mennyiségét, − a feldolgozás során keletkező hulladék típusát és mennyiségét, − megsemmisített mennyiségeket és a megsemmisítés okait. A termelőknek jelenteniük kell a szállításra vonatkozó adatokat az alapanyag leszállítását követően az alábbiak szerint: 􀂃 K0951 számú formanyomtatvány – Beszállítási nyilatkozat (saját felhasználású alapanyag esetén) (5. számú melléklet) A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: 2009. április 30. Benyújtás módja és helye: postai úton a székhely/lakóhely szerint illetékes megyei kirendeltséghez. Az alapanyagot saját mezőgazdasági üzemükben felhasználó termelőknek az alapanyag feldolgozásáról jelentést kell küldeniük az alábbiak szerint: 􀂃 K0953 számú formanyomtatvány – Átvett alapanyag feldolgozásának jelentése (3. számú melléklet) A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: folyamatosan, de legkésőbb az alapanyag feldolgozhatóságának határidejét követő augusztus 15-ig Benyújtás módja és helye: postai úton az MVH Központi Hivatalához: 1385 Budapest 62., Pf.: 867 Figyelem! Az alapanyagokat a betakarítás évét követő második év július 31-ig fel kell dolgozni, elsődlegesen a saját felhasználásról szóló nyilatkozatban meghatározott végtermékké! VI. Reprezentatív hozam teljesítése Annak érdekében, hogy a termelő az energianövény kiegészítő támogatásra jogosulttá váljon, teljesítenie kell minden szerződött növénykultúrára vonatkozóan az FVM által előírt – megyei bontású – reprezentatív hozamokat (6. számú melléklet). A 2008. évre vonatkozó reprezentatív hozamok megtekinthetőek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján is (www.fvm.hu). Tájékoztatásul közöljük, hogy amennyiben a termelőnek több megyében is található azonos növénykultúrával bevetett területe, akkor a reprezentatív hozamok az adott megyé(k)hez tartozó percellá(k)ról beszállított alapanyagok alapján kerül kiszámításra. VII. A közlemény hatálya Jelen közlemény az MVH honlapján történő közzététele napján lép hatályba. VIII. Kapcsolódó jogszabályok és közlemény − a Tanács 2003. szeptember 29.-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1782/2003/EK rendelete; − a Bizottság 2004. október 29.-i, az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetően ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról szóló 1973/2004/EK rendelete; − a Bizottság 2004. április 21.-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 796/2004/EK rendelete; − a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény; − a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekhez kapcsolódó biztosítékrendszer szabályairól szóló 17/2004. (II. 13.) Korm. rendelet; − a piaci szereplőknek az 1973/2004/EK rendelet 37. cikke alapján energianövény feldolgozóként, illetve felvásárlóként történő elismeréséről szóló 141/2007. (XI. 28.) FVM rendelet; − az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 39/2008. (III. 29.) FVM rendelet; − az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2008. évi kiegészítő nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 42/2008. (IV. 4.) FVM rendelet; − az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az energetikai célból termesztett növények termesztéséhez nyújtható kiegészítő támogatás 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 63/2008. (V. 6.) FVM rendelet; − az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet; − a 2008. évi területhez kapcsolódó támogatások kérelmének benyújtásáról szóló 55/2008. (IV. 30.) számú MVH közlemény. További információ a www.mvh.gov.hu honlapon található, valamint az ugyfelszolgalat@mvh.gov.hu e-mail címen kérhető. Budapest, 2009. április 7. Margittai Miklós elnök

karmosbéka

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #7472 hozzászólásra Így igaz. Rengetegen nem kaptak semmit és nagyon sok gazdálkodót például a földhasználati lapok miatt alaposan szívatnak. Sok őstermelő gazdálkodó házaspárt most éppen csődbe akarnak juttatni. A házaspárok esetén osztatlan közös tulajdonban lévő földeknél, ha nem annak a házastársnak a nevén van a földhasználati lap aki az adott területre a támogatást igényelte akkor jól kicsesznek velük. Lényegtelen, hogy nincs túligénylés, mert a házaspár másik tagja nem igényelt semmit. Lényegtelen, hogy évekig minden helyszíni és adminisztratív ellenőrzésnek megfeleltek. Lényegtelen, hogy ezt a problémát se az MVH igénylési rendszere, se az őstermelőit hosszabbító falugazdász, se a vízügyi igazgatóság, se a természetvédelmi hivatal, se egyetlen hatóság nem vette észre ( SAPS-NATURA legelő). Lényegtelen, hogy egy rakat hatóságtól kell komoly illeték befizetése mellett mindenféle engedélyt kellett beszerezni. Minden lényegtelen, mert egyedül a hülye parasztnak kell elvinni a balhét ... a törvénygyár mossa kezeit !!! Ezek a házaspárok támogatásra méltatlan és büntetni való büdös, tolvaj stb. jogtalanul támogatást igénylő akárkit ... Gratulálok a családbarát törvényükhöz és intézkedéseikhez !!! Elmehetnek melegebb éghajlatra ...

Pintér Zoltán

2014. október 15., csütörtök 11:43

Változások a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) szabályozásában 2011. április 27. 8:57 Az elmúlt évek tapasztalatai és a gazdák visszajelzései alapján a minisztérium több ponton megváltoztatta a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásrendszerét. Az új rendelet módosítja a vetésváltási szabályokat. A gazdálkodó például ugyanazon a területen négy egymást követő éven keresztül termelhet vetőmagtermesztés céljából hibridkukoricát. A változtatás szerint ugyanazon a területen egymást követő évben nem termeszthető a burgonya, a napraforgó, a káposztarepce, a szójabab, a cukorrépa, az olajtök és a dinnye. További újdonság, hogy a két évig termelhető kultúrák köre kiegészül a zabbal és a cirokfélékkel. A rendeletmódosítás pontosítja a gyommentes állapot fogalmát, egyértelműsíti az öntözési célú vízhasználat előírását, tisztázza a kunhalmok – a mesterségesen létrehozott védett dombok - területén a fafelhasználás kérdését. A rendelet április 23-tól hatályos. Az EU 2003-as közös agrárpolitikai (KAP) reformja bevezette a kölcsönös megfeleltetést (KM), amely a termeléstől elválasztott közvetlen támogatások új egységes szakmai feltételrendszere. A KM meghatározza az uniós mezőgazdasági termelésre vonatkozó kötelezettségeket és előírásokat, a szabályok betartását, ellenőrzését és a meg nem felelés esetén, szankciók alkalmazását. A közvetlen támogatási kifizetések így elősegítik a környezet megóvását és a mezőgazdasági földterület jó ökológiai állapotának megőrzését. A KM követelményrendszere két nagy részre osztható. A KM egyik része a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK), amely az uniós rendeletekben és irányelvekben foglalt természetvédelemre, környezetvédelemre, állatjelölésre, élelmiszerbiztonságra, állatjólétre, állategészségügyre vonatkozó követelményeket tartalmazza. Másik része a HMKÁ, amely a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását határozza meg. A HMKÁ előírásainak be nem tartása a támogatási összeg csökkenésével jár. A HMKÁ kereteit az Európai Unió határozza meg, de a tagállamok szabadon kidolgozhatják a részleteit. (Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

Pintér Zoltán

2014. október 15., csütörtök 11:43

Hektáronkénti alaptámogatás járna az új KAP-ban - A "bázisév" 2014 lenne 2011-es alapon, de 70 százalékos átcsoportosítás jöhet Hektárra vetített alaptámogatást kapnának a mezőgazdasági termelők 2014-2020 között a Közös Agrárpolitika (KAP) első pillérének közvetlen kifizetési rendszerében – derül ki az Európai Bizottság (EB) közelmúltban közzétett rendelettervezetéből. A gazdálkodók 2014. május 15-ig jelentkezhetnének be az új szisztémába, amely az eddigi összevont támogatási rendszert (SPS) és az egységes területalapú támogatásokat (SAPS) váltaná fel. Így az „új bázis” 2014 lenne, de továbbra is jogosulttá válna minden olyan termelő, aki 2011-ben SPS- vagy SAPS-támogatásokat kapott. Bár az EB megállapításai szerint a nemzetenkénti összforrások névértéke 2013-hez képest nem csökkenne, Magyarországnak – a „politikai alkuk nyomán”- mégis évi 15-20 millióval kevesebb, 1,294-1,298 milliárd euró jutna. A termelői alaptámogatási keretet jelentősen, akár 65-70 százalékkal zsugorítaná, hogy a bizottság átcsoportosításokat írna elő, illetve tenne lehetővé. Így a tagállamoknak – az új elemként megjelenő, úgynevezett „zöldítés” érdekében – 30 százalékot kötelezően el kellene különíteniük az egyes pilléren belül annak kompenzálására, hogy háromhektáros terület felett legalább három növényt kellene termelni, az állandó gyepeket nem lehetne felszámolni és az alaptámogatásra jogosult földek minimum 7 százalékát ökológiai célra kellene hasznosítani. A tagországok – saját döntésüktől függően – a vidékfejlesztési (kettes) pillérre további legfeljebb 10 százalékot, míg az egyes pilléren belül a fiatal gazdákra maximum 2 százalékot, nemzeti tartalékra 3 százalékot, a hátrányos térségekre 5 százalékot, a termeléstől függő, önálló támogatásokra 5-10 százalékot, a kistermelőkre pedig 10 százalékot helyezhetnének át. A bizottsági rendelettervezetet Jogi esetek című rovatunkban teljes terjedelmében közöljük. A bizottság a KAP-ot továbbra is két, egymást kiegészítő pillér köré szervezné – áll a bizottsági rendelettervezetben. Az első tartalmazná a közvetlen kifizetéseket, amelyek az éves termelői alapvető jövedelemtámogatásokat biztosítanák. Emellett idei tartoznának a piaci intézkedésekések és a konkrét piaci zavarokra nyújtható támogatások is. A második pillér pedig a vidékfejlesztést foglalná magába, amelynél a tagállamok közös keretrendszer alapján, többéves programokat dolgozhatnának ki és „társfinanszírozhatnának”. A KAP első pillérében összesen 317,2 milliárd, a másodikban 101,2 milliárd eurós forrást lehetne felhasználni 2014-2020 között. E pénzeket további 17,1 milliárd euró egészítené ki, így a teljes keret 435,6 milliárd eurót tenne ki. A 17,1 milliárdos pluszforrásból 5,1 milliárdot kutatásra és innovációra, 2,5 milliárdot élelmiszer-biztonságra, 3,9 milliárdot a mezőgazdasági válságokra, illetve 2,8-2,8 milliárdot a leginkább rászorulók élelmiszer-támogatására és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapban lehetne elkölteni. A javaslat a költségvetési források névértékét mindkét pillérnél a 2013-as szinten tartaná. A legtöbb közvetlen kifizetést – 5-7 milliárd eurós nagyságrendű éves összeggel – továbbra is Franciaország és Németország kapná, míg Magyarország évi 1,294-1,298 milliárd eurós összeget vehetne igénybe. E keret azonban – ellentétben a bizottsági megállapítással – évi 15-20 millió euróval mégis csökkenne, mert Magyarország 2013-ban 1,318 milliárd eurót használhat fel. Szakértők szerint az EB a „politikai alkukkal” magyarázza a negatív változtatást, amely egyébként a tagállamok többségénél is bekövetkezik. A közvetlen kifizetéseknél 2014-től egységes alaptámogatási rendszer lépne életbe, amely a jelenlegi összevont támogatási rendszert (SPS) és a Magyarországon is alkalmazott egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS) váltaná fel. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy az addig szerzett támogatási jogosítványok 2013. december 31-én lejárnának. A tagállamok 2013. augusztus 1-ig dönthetnének arról is, hogy az új egységes alaptámogatási rendszert nem általános országos, hanem regionális szinten alkalmazzák, de ez esetben – több szempontot figyelembe véve – régiókat kellene meghatározniuk. A gazdálkodók az alaptámogatási rendszerben akkor kaphatnának támogatási jogosultságot, ha ez iránt 2014. május 15-ig kérelmet nyújtanak be. Ez a gyakorlatban azzal járna, hogy magukat és az általuk használt földterületeket be kellene jelenteniük. Eszerint a támogatási bázis az új rendszerben a 2014-es év lenne, de támogatás járna minden olyan gazdálkodónak, aki az SPS-ben vagy a SAPS-ban 2011-ben forrásokhoz jutott, illetve kizárólag zöldséget, gyümölcsöt vagy szőlőt termesztett. Az új jogosultságok értékét úgy állapítanák meg, hogy a nemzeti támogatási maximumot elosztanák a kiosztott hektáralapú támogatási jogosultságok számával. Így olyan vagyonértékű jog keletkezne, amelyet hektárra vetítenének, és a gazdálkodók hektáralapon vehetnék igénybe a támogatásokat is. Bár az új jogosultságok és összegek megállapításakor a gazdaságok támogatottsági különbségeit még figyelembe lehetne venni, az alaptámogatást tagállami, illetve régiós szinten legkésőbb 2019. január 1-ig azonos szintre kellene hozni. Így ez a gazdaságok eltérő történelmi bázisaiból (termelési szerkezetéből) fakadó különbségek tagállamon, illetve régión belüli felszámolásának határideje lenne. Továbbra is az alaptámogatás kritériumaként szerepelne, hogy a termelők az úgynevezett kereszt-megfeleltetés (cross compliance) rendelkezéseit betartsák. A feltételeket azonban egyszerűsítenék, így a gazdálkodási követelmények száma öttel (13-ra), míg a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMK) előírásainak száma héttel (8-ra) csökkenne. Ugyanakkor a víz-keretirányelv és a növényvédő szerek fenntartható használatának irányelve megjelenne a kereszt-megfeleltetés rendelkezései között. Emellett szigorodnának a követelmények olyan értelemben is, hogy a termelőknek az alaptámogatásokért cserébe be kellene tartaniuk az új elemként megjelenő, úgynevezett „zöld KAP-komponens” előírásait is. Ez azt jelentené, hogy háromhektáros terület felett legalább három növényt kellene termeszteniük, az állandó gyepterületeket nem lehetne felszámolniuk és az alaptámogatásra jogosult földek minimum 7 százalékát ökológiai célokra kellene hasznosítaniuk. A tagországok alapesetben nem folyósíthatnának közvetlen kifizetéseket, ha az igénylőnkénti éves összeg nem éri el a 100 eurót, vagy a megművelt terület az egy hektárt, de itt kiigazításokat is alkalmazhatnának. A javaslat több sávban csökkentené, illetve maximálná a termelőnkénti támogatásokat: 150-200 ezer euró közötti éves sávban 20 százalékkal, 200-250 ezer eurósnál 40 százalékkal, 250-300 ezer eurósnál 70 százalékkal, 300 ezer euró felett pedig száz százalékkal faragná le a pénzeket. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy a legnagyobb gazdálkodónkénti éves összeg legfeljebb 300 ezer euró lehetne, de foglalkoztatási szempontok miatt levonhatóvá tennék az alkalmazottak után fizetett béreket, illetve adó- és járulékterheket. A bizottsági javaslat ugyanakkor számos lehetőséget teremt arra, hogy a tagállamok a nemzeti támogatási keretet az alaptámogatások helyett más célokra fordítsák. Így például évente 10 százalékot csoportosíthatnának át az első pillértől az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMFA ) finanszírozott, második pilléres vidékfejlesztési tevékenységek kiegészítésére, és ezzel megerősíthetnék vidékfejlesztési politikájukat. Ugyanakkor a javaslat a fordított lehetőséget is megteremtené: a vidékfejlesztési pillérből – legfeljebb 5 százalékos mértékben - azok a tagállamok helyezhetnének át forrásokat az első pillérbe, amelyeknél a közvetlen kifizetések szintje nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Az EB a közvetlen kifizetéseken belül is több átcsoportosítást irányoz elő, amelyek a termelői alaptámogatásokat tovább zsugorítanák. Az elképzelések szerint például minden tagállamnak kötelező nemzeti tartalékot kellene létrehoznia. Ez úgy jönne létre, hogy a tagországi felső támogatási határérték legfeljebb 3 százalékkal csökkenne. A tagállamoknak a nemzeti tartalékból először a kezdő fiatal mezőgazdasági termelők számára kellene támogatási jogosultságokat biztosítaniuk, de a „pénzmagot” több más célra is felhasználhatnák. A bizottság emellett kötelező jelleggel előírná, hogy a tagországok az éves nemzeti felső határ 30 százalékát a már említett „zöldítési programra” - az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra – fordítsák. Ide tartozna tehát a növénytermelés diverzifikálása, vagy a gyepterületek és az ökológiai területek támogatása. A tagországok – saját döntéseikkel - további maximum 5 százalékot különíthetnének el az elmaradott térségekre, 2 százalékot a fiatal gazdálkodókra, 5-10 százalékot pedig az úgynevezett termeléstől függő, önkéntes támogatásokra. Ez utóbbiak között a bizottsági javaslat a tejtermelést, a kecske-, juh- és a hízómarhatartást, illetve a durumbúza-, a rizs-, a fehérjenövény-, a zöldség- és a gyümölcstermelést említi. Az EB meghatározná az „aktív termelő” fogalmát is, amelynek részeként általánosságban előírná, hogy a tagállamok nem folyósíthatnának közvetlen kifizetéseket azoknak, akiknél az évenkénti kiutalások nem érik el az éves teljes árbevétel 5 százalékát, illetve mezőgazdasági területeiken nem végezték el a megkövetelt minimumtevékenységeket. Az árbevételi korlát nem vonatkozna azokra, akik 5 ezer eurónál kevesebb évi közvetlen kifizetést kapnak. Külön támogatási rendszer vonatkozna a kistermelőkre, akiknek e szisztémába 2014. október 15-ig kellene bejelentkezniük. A tagországok az ő támogatásukat többféleképpen határozhatnák meg, de az éves gazdánkénti összeg 500-1000 euró között mozoghatna, amely összességében az első pilléres támogatások legfeljebb10 százalékát tehetné ki. Így végeredményben – figyelembe véve a fenti kötelező vagy megengedett átcsoportosításokat – a hektáronkénti alaptámogatások a maximumhoz képest 65-70 százalékkal is csökkenhetnének. Az EB megállapításai szerint a reformjavaslatok a fenntartható élelmiszer-termelést és természetierőforrás-gazdálkodást, illetve az éghajlatváltozás elleni fellépést és a kiegyensúlyozott területi fejlődést célozzák. A KAP továbbra is stratégiai terület marad, miközben a mezőgazdaságban jobban érvényesülne a piacorientáltság és a környezetvédelem, a vidékfejlesztésnek pedig hangsúlyosabb szerep jutna. Ugyanakkor – szögezi le a bizottság – a termelők jövedelmi helyzete továbbra is nehéz lesz, mivel több kockázattal, illetve a termelékenység csökkenésével és a ráfordítási árak növekedése miatti árpréssel kell szembenézniük. Adminisztratív terheik viszont csökkennének, miközben a szabályozást meghatározó támogatási rendszer ésszerűsödne – derül ki az EB elképzeléseiből. Módosítás dátuma: 2011. november 27. vasárnap, 13:02