Nemrégiben egy átfogó brazil kutatás derítette ki, milyen hosszan elhúzódó, súlyos következményekkel járhat egy környezeti katasztrófa a helyi mezőgazdaság számára. A vizsgálatok szerint a szennyezett területen termesztett banán fogyasztása jelentős egészségügyi veszélyt hordoz, különösen a hat év alatti gyerekek esetében. A szakemberek részletesen elemezték, hogyan jutnak el a mérgező nehézfémek a talajból egészen az asztalunkra kerülő élelmiszerekbe. Az eredmények kapcsán jogosan merül fel a kérdés: kell-e aggódniuk a magyar vásárlóknak?

A kutatás az Environmental Geochemistry and Health című tudományos folyóiratban jelent meg, és a brazíliai Linhares régióban, a Doce-folyó torkolatvidékén végezték - tudjuk meg az origo.hu írásából. Ez a terület 2015-ben szenvedte el a Mariana-gátszakadás tragédiáját, amikor a Fundão zagytározó összeomlott, és mérgező bányászati iszap árasztotta el a vidéket. A helyi gazdálkodók főként banánt, maniókát és kakaót termesztenek, ám a talajba került vasbányászati hulladék jelentős mennyiségű nehézfémet juttatott a földekbe.

A tudósok a begyűjtött mintákban megdöbbentően magas koncentrációban mutattak ki kadmiumot, krómot, rezet, nikkelt és ólmot. Felmerült a kérdés, hogy ezek a veszélyes anyagok vajon felszívódnak-e a növényekbe, és eljutnak-e a fogyasztókig.


banánok

Legyünk óvatosak a Brazíliából érkezett banánnal! – Fotó: Shutterstock

Így lesz a banán a mérgező anyagok raktára: a gyökértől a gyümölcsig

A kutatócsoport aprólékos munkával térképezte fel a szennyezés útját. A vizsgálat során nemcsak a talajt és a vizet, hanem a növények minden részét – beleértve a gyökereket, szárakat, leveleket és magát a gyümölcsöt is – külön-külön elemezték. Az eredmények vegyesek, ugyanakkor aggodalomra adnak okot.

Bizonyos növények főként a gyökérzetükben halmozták fel a méreganyagokat, míg például a kakaónál a föld feletti részekben is magas értékeket mértek. A legmeglepőbb eredmény azonban a banán vizsgálatakor született: bár a banánfák hajlamosak a gyökereikben visszatartani a szennyező anyagokat, a gyümölcshúsban mért ólom- és rézszint mégis meghaladta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által megállapított biztonsági határértékeket.

Kik vannak veszélyben?

A SciTech Daily beszámolója szerint a kutatók összetett kockázatelemzési modelleket – úgynevezett kockázati indexeket – alkalmaztak annak megállapítására, mennyire veszélyes ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztása. Az eredmények alapján a felnőttek szervezete még képes lehet tolerálni a helyi terményeket, ám a gyerekek esetében már más a helyzet.

A hat év alatti korosztály számára a szennyezett területen termesztett banán rendszeres fogyasztása átlépte a biztonsági küszöböt. A legnagyobb kockázatot a gyümölcsben felhalmozódó ólom jelenti. Az ólom tartós, hosszú távú fogyasztása a gyermekeknél visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást, figyelemzavart, sőt akár IQ-csökkenést is okozhat.

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az évtizedeken át tartó, folyamatos fogyasztás felnőtteknél is növelheti a daganatos betegségek kockázatát, mivel ezek a nehézfémek közvetve károsíthatják a DNS-t.

Jó hír a magyar vásárlóknak

Bár a kutatás eredményei elsőre riasztónak tűnhetnek, fontos hangsúlyozni, hogy a probléma lokális, és elsősorban a brazíliai katasztrófa sújtotta övezet lakóit érinti. De vajon eljuthatnak-e ezek a szennyezett gyümölcsök a magyar boltokba?

A kereskedelmi statisztikák és az élelmiszerbiztonsági rendszerek adatai alapján megnyugtató választ adhatunk: szinte kizárt, hogy szennyezett brazil banán kerüljön a magyar fogyasztókhoz.

  • Származási hely: Magyarországra a banán túlnyomó többsége nem Brazíliából, hanem Ecuadorból, Kolumbiából és Costa Ricából érkezik. Brazília a termésének 98-99%-át saját piacán fogyasztja el, a fennmaradó mennyiséget pedig főként a szomszédos Uruguayba (50%) és Argentínába (40%) exportálja.
  • Szigorú ellenőrzés: Az Európai Unió rendelkezik a világ egyik legszigorúbb élelmiszer-biztonsági riasztási rendszerével (RASFF). Ha bármely tagállamban határérték feletti nehézfémet találnának egy szállítmányban, azt azonnal kivonják a forgalomból, és az egész Uniót riasztják. Jelenleg nincs nyoma ilyen, brazil banánt érintő riasztásnak a rendszerben.

Hogyan ellenőrizhetjük a banán származását a boltban?

Ha teljesen biztosra szeretnénk menni, érdemes figyelni a banánon található kis matricát vagy a csomagoláson szereplő információkat:

  • Országjelölés: Keressük a szöveges kiírást (például Ecuador, Kolumbia, Costa Rica). Ezek a leggyakoribb és biztonságos források Magyarországon.
  • PLU-kód: A matricán található számok a termesztés módjára utalnak, nem az országra. A 4-jegyű kód (például 4011) a hagyományos termesztést, míg az 5-jegyű, 9-essel kezdődő kód (például 94011) a bio minősítést jelzi.

Összegzésképpen elmondható, hogy bár a brazil kutatás komoly figyelmeztetés a környezetszennyezés hosszú távú következményeire, a magyar boltokban kapható gyümölcsök továbbra is biztonsággal fogyaszthatók. A banán pedig számos bizonyítottan pozitív hatással bír az egészségünkre.

Forrásunk volt: https://www.origo.hu/egeszseg/20240606-veszelyes-mereg-jelent-meg-a-bananban.html