A Kukorica Kör Egyesület az AGROmashEXPO és AgrárgépShow keretében tartotta meg szakmai programját, amelynek elején az egyesület éves beszámolójára, majd ünnepélyes tagsági aláírásra került sor, ezt követően pedig az „Integráció a mezőgazdaságban – szervezett együttműködés a kukoricatermesztésben” című kerekasztal-beszélgetés következett. A rendezvény központi üzenete egyértelmű volt: az agrárium előtt álló kihívásokra egyedül már nem adhatók életképes válaszok.

A megjelenteket Dr. Körösi Katalin, a Kukorica Kör Egyesület szakmai és operatív igazgatója köszöntötte. Megnyitójában hangsúlyozta, hogy az egyesület célja messze túlmutat a szakmai rendezvények szervezésén: olyan közösséget kívánnak építeni, amelyben a termelők, az inputgyártók, a feldolgozók, a technológiai szolgáltatók és a piac szereplői együtt gondolkodnak a kukoricatermesztés jövőjéről.

Klímaváltozás, termésbiztonság és kényszerpályák

A szakmai program bevezető előadását Daoda Zoltán, a Kukorica Kör Egyesület ügyvezetője tartotta, aki átfogó képet adott a 2025-ös év tapasztalatairól. Mint fogalmazott, az elmúlt évek időjárási szélsőségei sok térségben már második éve tették gyakorlatilag értékelhetetlenné a kukoricatermést, különösen az ország déli és délkeleti részein.

Kiemelte: egyre több termelő kényszerül arra a fájdalmas, de racionális döntésre, hogy elengedi a kukoricát, és alternatív növények után néz. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem magáról a növényről, hanem a termésbiztonságról és a jövedelmezőségről kell beszélni.

– Lehet kiváló genetika, korszerű géppark és precíz technológia, ha a termés ennyire kiszolgáltatott az időjárásnak, akkor a rendszer nem fenntartható – fogalmazott. Felidézte, hogy már egy 2010-es kutatás-fejlesztési projektjük központi üzenete is a „terv és biztonság” volt, amely mára aktuálisabb, mint valaha.

Új tagok a Kukorica Körben

A beszámolót követően ünnepélyes keretek között került sor az új tagok köszöntésére és a tagsági megállapodások aláírására. A Kukorica Kör Egyesülethez csatlakozott:

  • Budagabona Kft. – Bidló Gábor
  • CHH Műszaki Kft. – Horváth Zoltán
  • Horizont Média Kft. (Mezőhír) – Dudás Ervin
  • PlantaDrone Kft. – Gyovai Szabolcs


Az egyesület vezetése szerint az új belépők jól mutatják, hogy a Kukorica Kör Egyesület nem kizárólag termelői szervezet, hanem egy integrációs platform, ahol a technológia, az információ, a piac és a kommunikáció egyaránt szerepet kap.


Integráció a mezőgazdaságban: nincs több kifogás

A program központi eleme a kerekasztal-beszélgetés volt, amelyet Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője moderált. Felvezetésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdák közötti együttműködés hiánya sok esetben nem racionális ellenérveken alapul.

Tapasztalatai szerint, amikor termelőkkel beszélget, gyakran kiderül: ismerik egymást, mégsem működnek együtt. Ennek oka nem szakmai, sokkal inkább félelmekben, rossz tapasztalatokban és beidegződésekben keresendő. Hangsúlyozta, hogy az együttműködések sikeréhez világos játékszabályokra, jogi keretekre és egy koordinátori szerepre van szükség.

Ma az együttműködés már nem választható opció, hanem kényszer

– fogalmazott.

Gyakorlati példák az integrációra

Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport képviselője saját tapasztalataikon keresztül mutatta be, hogyan alakult ki náluk lépésről lépésre az együttműködés. Kezdetben a közös géphasználat és szolgáltatások indították el a folyamatot, majd fokozatosan épült ki az értékesítési integráció.

Véleménye szerint a siker kulcsa nem a technológia, hanem az emberi tényező: akarat, alázat, türelem és hosszú távú gondolkodás nélkül nem működik a közös gazdálkodás. Az integráció alapja szerinte az egyenjogúság, a kölcsönösség és a nagyvonalúság.

Dusnoki Csaba, az Új Élet Mezőgazdasági Kft. képviseletében az integrátori oldal gyakorlati nehézségeiről beszélt. Elmondta, hogy az általuk működtetett rendszer több száz hektárt fog össze, ugyanakkor a kukorica aránya az elmúlt években csökkent. A pénzügyi kockázatok növekedése miatt ma már csak tudatos tervezéssel és megfelelő termőhelyválasztással lehet kukoricát termeszteni.

Kukorica Kör

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői – Fotó: Agroinform/Horváth Attila

Technológia és adatalapú döntések

Gyovai Szabolcs a PlantaDrone Kft. képviseletében bemutatta, hogyan tud a dróntechnológia bekapcsolódni az integrációba. A szolgáltatások a tőszámlálástól és talajmintavételi pontkijelöléstől kezdve a differenciált kijuttatási térképeken át egészen a vadkár-felmérésig terjednek.

– A drón nem megoldja a problémát, hanem pontosan megmutatja, hol van – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy az aszályos időszakokban a vízstressz azonosítása, illetve a drónos növényvédelem – különösen a 100 literes DJI rendszerek megjelenésével – új lehetőségeket nyit meg ott is, ahol a földi gépek már nem alkalmazhatók.

Piac, feldolgozás és inputoldal

Németh István, a Magro.hu képviselője piaci oldalról világította meg az integráció jelentőségét. Rámutatott, hogy a magyar gazdaságok többsége 30 hektár alatti, miközben a vevők nagy, egységes tételeket keresnek. Az együttműködés nélkülözhetetlen az alkupozíció javításához és a logisztikai költségek csökkentéséhez.

A feldolgozói oldalról Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója hangsúlyozta: az integráció számukra az alapanyagellátás biztonságát és a minőség stabilitását jelenti. Az egységesebb termelési gyakorlatok lehetővé teszik a feldolgozói kapacitások pontosabb tervezését.

Sík Imre, a RAGT Vetőmag Kft. képviseletében kiemelte: a fajtakísérletek és technológiák – például a Duo System – csak akkor működnek igazán hatékonyan, ha a gazdák összehangoltan dolgoznak. Példaként a holland virágkereskedelmet és az osztrák almatermesztést említette, ahol a szövetkezés világszinten is versenyképessé tette az ágazatot.

Az inputgyártói szemléletet Zsila József, a Bayer Hungária Kft. munkatársa képviselte. Elmondta, hogy számukra a termelők nem pusztán vevők, hanem partnerek az innovációban: a valós körülmények között szerzett tapasztalatok nélkülözhetetlenek az új hibridek és technológiák fejlesztéséhez.

Valós tapasztalatok, közös jövőkép

A Kukorica Kör Egyesület programja világos üzenetet fogalmazott meg: a kukoricatermesztés jövője a szervezett együttműködésben, az integrációban és a közös gondolkodásban rejlik. Az AGROmashEXPO-n tartott esemény célja az volt, hogy gyakorlati példákon keresztül mutassa meg, miként válhat az összefogás az ágazat egyik legfontosabb versenyelőnyévé egy gyökeresen átalakuló agrárkörnyezetben.

Indexkép: Agroinform/Horváth Attila