Az Eurostat szerint a magyarok 15,5%-a nem engedheti meg magának a rendszeres hús- vagy halfogyasztást – ezzel hazánk az uniós rangsor utolsó helyezettjei között áll. Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy legalább minden második nap húsból, halból vagy ezek vegetáriánus megfelelőjéből készült ételt fogyasszon. Ez az arány 1 százalékponttal alacsonyabb a 2023-as 9,5 százalékos értéknél, ami némi javulást jelez a korábbi évekhez képest.

A szegénységi küszöb az az életszínvonal, amely alatt az embereket szegénynek tekintik. Magyarországon ez a jövedelmi határ a medián ekvivalens jövedelem 60 százaléka, ami 2022-ben egy felnőttre vetítve havi 145 ezer forintot, egy két felnőttből és két gyermekből álló háztartás esetén 305 ezer forintot jelentett.

Az Eurostat szerint a szegénység kockázatának kitettek körében a rendszeres húsfogyasztás hiányának aránya 19,4 százalék, míg a szegénység által nem veszélyeztetettek körében csupán 6,4 százalék.

A magyar lakosság jelentős része az uniós átlagnál drámaibb élethelyzetben van a minőségi táplálkozás tekintetében – legalábbis erre utalnak azok a legutóbbi statisztikai adatok, amelyek az élelmiszerárak emelkedésével és különösen a hús drágulásával hozzák összefüggésbe a negatív tendenciákat.

húsfogyasztás

 Minden harmadik szegénységi küszöb alatt élő magyarnak szinte csak üres kenyér jut – fotó: pexels.com

A felmérés szerint minden harmadik szegénységi küszöb alatt élő magyarnak szinte csak üres kenyér jut. Az EU tagállamai közül Szlovákia vezeti a sort 39,8 százalékkal, őt Bulgária követi 37,7 százalékkal, míg Magyarország a harmadik legrosszabb helyen áll 37,3 százalékkal azok körében, akik nem engedhetik meg maguknak a rendszeres fehérjebevitelt.

A súlyos anyagi és társadalmi nélkülözést több tényező alapján mérik, köztük azt is figyelembe veszik, hogy egy személy megengedheti-e magának, hogy minden második nap valamilyen hús-, hal- vagy vegetáriánus fehérjeforrást fogyasszon. Ez az egyik fontos mutatója annak, hogy valaki mennyire van kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának. A legalacsonyabb arányt 2024-ben Cipruson (3,5 százalék), valamint Írországban és Portugáliában (mindkettő 5,1 százalék) regisztrálták.

Magyarország tehát az uniós rangsor alján áll, ha azt nézzük, hányan nem engedhetik meg maguknak a húsfogyasztást minden második nap – különösen a szegénység kockázatának kitettek körében. Az ország így alulról a harmadik helyre került.

A teljes magyar társadalmat nézve sem rózsás a helyzet: a 15,5 százalékos arány az EU-s 8,5 százalékos átlagtól jelentősen elmarad. Ezzel Magyarország az utolsó előtti helyet foglalja el az uniós összevetésben.

"Ez csaknem kétszeres eltérést jelent az uniós átlag javára” – mutatott rá a jelentés. A fehérjebevitel tekintetében tehát komoly elmaradásban van a hazai lakosság, amit az élelmiszer-alapanyagok és különösen a húsárak növekedése is súlyosbít.

Forrás: economx.hu

Indexkép: pexels.com