A csipkebogyó hazai termesztése az elmúlt évtizedben látványos növekedésen ment keresztül. Míg korábban néhány száz hektáron folyt a művelés, addig napjainkra a termőterület elérte az 5 600 hektárt. Ez a növekedés részben a telepítési támogatásoknak, részben pedig a csipkebogyó iránti töretlen keresletnek köszönhető – hangzott el a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, valamint a Nemzeti Agrárkamara közös szervezésében Leányváron tartott szakmai napon.



A csipkebogyó felhasználása sokrétű: az élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai ipar egyaránt hasznosítja, ami stabil keresletet és termelési hátteret biztosít.

Ugyanakkor a vadon termő állományok gyűjtése helyett egyre inkább az ültetvényes termesztés felé tolódik el a hangsúly, mivel az állandó minőségű és mennyiségű alapanyag biztosítására csak ez a modell alkalmas.

Ez kulcsfontosságú szempont a feldolgozóipar számára, amely állandó, kiszámítható szállítást igényel.

A gyógy- és gyümölcstea szegmens telítődni látszik, így a termelők számára a jövő a feldolgozott csipkebogyó-termékek irányába mutat. Az értékesítés bővítése csak akkor lesz fenntartható, ha a termelők és feldolgozók együttműködve építenek ki olyan kapacitásokat, amelyek lehetővé teszik kivonatok, lekvárok, szörpök és más készítmények gyártását. Ehhez a feldolgozáshoz azonban megfelelő ipari háttérre és beruházásokra van szükség.


csipke

Fotó: NAK/Szalay György


Az innováció egyik motorja a stabil kereslet, de fontos szerepet játszik a 2021–2022-ben telepített új ültetvények termőre fordulása is, amelyek révén jelentős mennyiségű alapanyag állhat majd rendelkezésre az elkövetkező években.

Ez megteremti a feltételét annak, hogy a csipkebogyóból készült feldolgozott termékekkel új piacok nyíljanak meg.

A rendezvényen hangsúlyozták az ökológiai termesztés jelentőségét is. A csipkebogyó-ültetvények fenntartható gazdálkodási gyakorlatokat követve nemcsak gazdasági hasznot hoznak, hanem ökológiai értéket is teremtenek. Elősegítik a biodiverzitást, támogatják a beporzó rovarpopulációkat, valamint hozzájárulnak a talajmegőrzéshez és a környezet általános egészségéhez.

Kiemelt figyelmet kapott a „Fertődi parázs” nevű új csipkebogyó fajta is, amely kiváló tulajdonságokkal rendelkezik. A magas húsarány, a magas béta-karotin-tartalom, valamint a lisztharmat-tolerancia mind olyan jellemzők, amelyek versenyképessé teszik ezt a fajtát a termesztők körében.



A leányvári szakmai nap üzenete egyértelmű: a csipkebogyó-termesztésnek itthon komoly jövője van, de a fejlődéshez elengedhetetlen a feldolgozóipari háttér megerősítése, valamint az innováció és a tudatos fajtakiválasztás.

Forrás: NAK, Gyógynövény Szövetség és Terméktanács

Indexkép: NAK/Szalay György