A precíziós állattartás sikeresen jelent meg az ANimashEXPO 2026-on: a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület (MAPÁE) szakmai programjában összesen 34 előadás és több kerekasztal-beszélgetés adott áttekintést a legfrissebb hazai és nemzetközi irányokról, a telepi gyakorlatban már működő megoldásokról, valamint azokról a kérdésekről, amelyek a következő évek fejlődését meghatározzák (pl. adatintegráció, mesterséges intelligencia, munkaerőhiány, fenntarthatóság, állatjóllét).

„A precíziós megoldások az állattenyésztésben is dinamikusan terjednek, főként azért, mert az állatok egyedi megfigyelése és a termelési paraméterek valós idejű nyomon követése közvetlen, gyors és pontos visszajelzést ad az állattenyésztőknek” – emelte ki Dr. Tóth Tamás, a MAPÁE elnöke. Hozzátette: világszerte egyre szélesebb körben terjednek a szenzorokra, automatizált etető-, itató- és fejőrendszerekre, valamint viselkedésmonitorozásra épülő technológiák. A leggyakrabban a takarmányozás-optimalizálásban, az állategészségügyi monitorozásban, a környezeti és termelési adatok elemzésében és az automatikus állatazonosításban hasznosulnak a precíziós rendszerek.

A MAPÁE álláspontja szerint a precíziós állattartás nem „eszközök” gyűjteménye, hanem szemléletváltás: a mérés–elemzés–beavatkozás–visszacsatolás köréből napi szintű, adatalapú döntések születnek. A rendszerek segítik a betegségek korai felismerését, növelik a termelékenységet, csökkentik a költségeket, és javítják az állatjólléti feltételeket.

A program több alkalommal is rámutatott: a legnagyobb bővülési lehetőség a kis- és közepes méretű gazdaságokban van, ahol a technológiák bevezetését eddig jellemzően költség- és tudáshiány fékezte. Ugyanakkor a piaci nyomás, a szabályozási környezet és a munkaerőhelyzet egyre inkább kikényszeríti a modernizációt. A következő évek egyik legfontosabb fejlődési iránya az adatforrások integrálása és a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása lehet.

Szekciók a gyakorlatból – fajonként, szakmai mélységben

A MAPÁE az ANimashEXPO 2026-on a precíziós állattartás teljes spektrumát mutatta be: a nagyüzemi telepi megoldásoktól a speciális ágazatokig, a technológiától a gazdaságosságig.

1) Sertés – „Se többet, Se kevesebbet!” „Hogyan tovább?”

A sertés szekcióban (szekcióvezetők: Prof. Dr. Wekerle László és Csíkász Tibor) az előadók a hazai termelési környezetben is elérhető megoldásokon keresztül mutatták be, mit jelent a precíziós sertéstartás a napi gyakorlatban. A szekció definíciója szerint „ez egy modern, adatalapú állattartási technológia, amely szenzorok, számítógépek és okostelefonok segítségével gyűjt és elemez egyedi állat- és környezeti adatokat” (például takarmányfogyasztás, mozgás, viselkedés). A cél az „átlagok helyett az egyed” elvének érvényesítése: telepre, csoportra, kutricára vagy akár egyedre szabott, azonnali beavatkozások a nagyobb hatékonyság, jövedelmezőség és fenntarthatóság érdekében, automatizált folyamatokkal és jobb döntéstámogatással.

2) Baromfi – „alkalmazkodás, modernizáció, biobiztonság”

A baromfi szekció (szekcióvezető: Prof. Dr. Szőllősi László) azt vizsgálta, hogyan tud az ágazat alkalmazkodni a gazdálkodók hatáskörén kívül eső, mégis meghatározó tényezőkhöz: a kereslet és a fogyasztói preferenciák változásához, a környezeti és állatjóléti szabályozások szigorodásához, valamint a nemzetközi kereskedelmi lehetőségekhez. A kedvező hazai és exportpiaci kilátások fenntartásának feltételeként kiemelt téma volt az állatjólléti és antibiotikum-használati előírásokhoz való igazodás, illetve a biobiztonsági intézkedések erősítése a madárinfluenza kockázatainak mérséklésére.

A szekció részletesen foglalkozott a fenntarthatóság három pillérével (gazdasági, környezeti és társadalmi) összhangban álló fejlődési utakkal: a szelekció új módszereivel (genomikai szelekció, génszerkesztés), a takarmányipari koncentrációval és a standardizált, biztonságos gyártással, a precíziós takarmányozás lehetőségeivel, valamint a takarmánykiegészítők szerepével az antibiotikum-felhasználás csökkentésében (probiotikumok, prebiotikumok, szerves savak, enzimek, antioxidánsok, toxinkötők, nyomelemek, gyógy- és fűszernövények).

Szó esett továbbá az energetikai megújulásról (napelem, biomassza, biogáz), energiatakarékos technikai megoldásokról, integrált IoT-alapú farmmenedzsmentről, automatizálásról és robotizációról, valamint a körforgásos gazdálkodásról és a melléktermékek (pl. keltetői tojáshéj, vágóhídi hulladék) hatékony feldolgozásáról.

3) Hal – nyúl – méh – „Szenzorokkal a legjobb gondoskodásért”

A hal–nyúl–méh szekció (szekcióvezetők: Prof. Dr. Urbányi Béla és Dr. Bernáth Gergely) azt mutatta meg, hogy a precíziós szemlélet a speciális ágazatokban is új dimenziókat nyit. A valós idejű környezeti monitorozás és az egyedre (méhek esetében: családra) szabott gondozási stratégiák segítenek pontosabban megérteni az akvakultúra, a nyúltenyésztés és a méhészet igényeit. A résztvevők a szenzor-alapú etetés, a betegségek korai felismerésének és a fenntartható takarmányozásnak a gyakorlati példáival találkozhattak, miközben a szekció fókuszában a gazdaságosabb tartás és a környezeti lábnyom csökkentésének lehetőségei is megjelentek.

4) Állategészségügyi és antimikrobiális rezisztencia (AMR) – „az állategészségügy jövője a telepeken”

Az állategészségügyi és antimikrobiális rezisztencia (AMR) szekció (szekcióvezető: Prof. Dr. Fébel Hedvig) előadásai bemutatták, hogyan alakítják át a haszonállattartást és az állategészségügyi gyakorlatot a mesterséges intelligencia, az adatelemzés és az innovációs technológiák, különös tekintettel a valós idejű monitoringra és a döntéstámogató rendszerek fejlődésére.

A program kiemelten foglalkozott a dróntechnológia legújabb alkalmazásaival, amelyek új szintre emelhetik az állattartás hatékonyságát és az állategészségügyi megfigyelést, különösen a telepi ellenőrzések, állományfelmérések és kockázati helyzetek gyorsabb felismerése terén.

A szekció egyik hangsúlyos pillére az antibiotikum-használatot csökkentő stratégiák gyakorlati bemutatása volt: a résztvevők konkrét, telepi megoldásokon keresztül láthatták, hogyan valósítható meg a célzottabb, megelőzésre építő állategészségügyi gyakorlat, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre antibiotikum-mentes megoldások alkalmazására.

konferencia

A Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület (MAPÁE) szakmai programjában összesen 34 előadás és több kerekasztal-beszélgetés adott áttekintést a legfrissebb hazai és nemzetközi irányokról – Fotó: Magyar Precíziós Állattartásért Egyesület


5) Tejelő tehén és húsmarha – „SmartFarm szemlélet, integrált döntések”

A tejelő és húsmarha szekció (szekcióvezető: Dr. habil. Húth Balázs) a precíziós szarvasmarhatartást úgy mutatta be, mint a digitalizáció és az automatizált technológiák integrált rendszerét: egyed szintű állatmegfigyelés, optimalizált termelési folyamatok, és egyszerre érvényesülő fenntarthatósági és állatjólléti szempontok. A SmartFarm rendszerek bevezetése nem csupán technológiai fejlődés, hanem komplex szemléletváltás is: az adatalapú döntéshozatal kerül a középpontba. A csoportszintű termelés-monitoringot az egyedre szabott integrált monitoring váltja fel, ahol a teljesítményszínvonalhoz igazított takarmányozástechnológia és környezetszabályozás segíti a genetikai potenciál jobb kihasználását.

A szekció üzenete szerint a „haladó” precíziós gazdálkodás a komplex adatalapú döntésekről szól: tudásalapú, önszabályozó rendszer, ahol a technológia, a biológia és a menedzsment együtt felel az állatjóllétért, a hatékony termelésért és a káros környezeti hatások csökkentéséért. A jövő PLF-rendszereiben az adatmegbízhatóság, az adatvédelem és a rendszerek integrációja kulcstényező, amelyre a gyakorlatban is megnyugtató megoldások szükségesek.

6) Kiskérődző – „okos nyáj, okos adat, okos gazda”, a juh- és kecsketartás belépett a digitális legelőre

A Kiskérődző (juh–kecske) szekció fókuszába a precíziós szemlélet és a mindennapi gyakorlat találkozása került. A szekció szakmai üzenete egyértelmű volt: a juh- és kecsketartás ma már nem csak karám, kutya és kampósbot – egyre több helyen jelennek meg a szenzorok, drónok és digitális megoldások is. A szekció szakmai vezetését Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kovács-Igric Dominika látta el, a program pedig gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan válhat a hagyományos legeltetés adatalapú, precíziós gazdálkodássá. A digitalizáció és precíziós megoldások témakörében szó esett többek között a „rovarbarát legeltetésről”, valamint gyakorlati javaslatokról, továbbá bemutatkozott a SmartSheep megközelítés is, amely kézzelfogható példákon keresztül hozza közelebb a digitális eszközöket a juh- és kecsketartók mindennapjaihoz.

Az állategészségügy és diagnosztika blokk rámutatott:

a precízió nem „kütyümánia”, hanem döntéstámogatás.

Kiemelt figyelmet kapott az ultrahangos vizsgálatok szerepe a szaporodásbiológiában, illetve a digitális állatorvosi alkalmazások gyakorlati haszna – a gyorsabb felismeréstől a célzottabb beavatkozásokig. A telepi és ágazati gyakorlat részben törzstenyésztői tapasztalatok és a hatósági-nyilvántartási dimenzió is terítékre került, külön hangsúllyal a digitális nyilvántartásra és az ENAR szerepére. A program zárásaként a résztvevők kérdés–válasz blokkban vitatták meg a bevezetés „való életben” jelentkező kihívásait, a költség-haszon szempontokat és a legfontosabb következő lépéseket.

A szekció összképe alapján a kiskérődző ágazat előtt valós, skálázható technológiai utak állnak: a szenzoros megoldásoktól az adatalapú szaporítási és selejtezési döntésekig, a telepi adminisztráció egyszerűsítésétől a tudásmegosztás új formáiig. A cél nem a hagyomány leváltása, hanem annak megerősítése – annyi különbséggel, hogy a nyáj mellett ma már a józan ész mellett a jó adat is terel.

Kerekasztalok: közös nyelv a gazdálkodó, a kutató és a fejlesztő között

A több kerekasztal-beszélgetés a „hogyan” kérdésre keresett választ: miként lehet a telepi igényeket, az állatbiológiai realitásokat és a technológiai lehetőségeket egy rendszerbe rendezni. A párbeszédek fókuszában a beruházási döntések gyakorlati szempontjai (megtérülés, adatminőség, integráció, humánerőforrás), valamint a tudásmegosztás és az egységesebb adatkezelés jelentősége állt.

Tagság, partnerség, közös munka – felhívás a csatlakozásra

„Arra kérek mindenkit, hogy aki honlapunk és közösségi médiafelületeink megtekintése után egyetért céljainkkal, csatlakozzon hozzánk és támogassa az Egyesület munkáját” – fogalmazott Dr. Tóth Tamás. „Emellett szeretnénk növelni vállalati- és egyéni tagjaink, szakmai partnereink és együttműködéseink számát, hiszen ezen a területen számos szervezet, intézmény és egyesület dolgozik, akikkel kizárólag közös erővel érhetünk el valódi sikert.”

A MAPÁE az ANimashEXPO 2026 tapasztalataira építve továbbra is azon dolgozik, hogy a precíziós állattartás a hazai adottságokhoz igazítva, mérhető eredményekkel és felelős szakmai párbeszéddel terjedjen.

További információ: Magyar Precíziós Állattartásért Egyesület (MAPÁE) • Web: hunplf.hu

A MAPÁE-ről
A Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület (MAPÁE) célja, hogy a precíziós állattartás (PLF) tudásbázisát és hazai adaptációját erősítse, hidat képezzen a gazdálkodók, a kutatók, az oktatás és a fejlesztők között, és elősegítse, hogy a digitalizációból származó előnyök a nagyüzemek mellett a kis- és közepes gazdaságokban is mérhetően megjelenjenek.