A Viritech kiterjesztette együttműködését a Haydale grafénspecialistával, hogy új anyagokat fejlesszen ki az V. típusú nyomástartó edényekhez.
Bár még nagyon az elején tartunk az alternatív meghajtásoknak – akkumulátoros, üzemanyagcellás és tisztán gázüzemű (köztük a hidrogén is) –, főleg az off-road szegmensben, a tartálygyártók máris új utakat keresnek, elébe menve a járműgyártók s már egyre inkább a különböző gépgyártók igényeinek is, hogy ezzel is elősegítsék a környezetbarát üzemmódok mielőbbi elterjedését.
A legújabb anyagkombinációk és tartálykonstrukciók új fejezetet nyithatnak a járművek, mezőgazdasági és munkagépek terén – fotó: www.reinforcedplastics.com
Közel 50 év távlatában
A sűrített földgázüzemhez kapcsolódó tartálygyártás és mindennapos alkalmazás legalább 50 éves múltra tekint vissza, és főleg az autóbuszokon terjedt el elsőként. Akkor még acélból készültek, nehezek voltak, és fő ellenségük a korrózió volt. A műanyaggyártás és köztük a szálerősítéses műanyagoké még igencsak messze volt az akkori 200-250 bar töltőnyomás követelményeitől, de ma már a 350 bar üzemi nyomás is teljesen átlagosnak számít.
Az LPG tartályok ma is acélból készülnek, igaz, ezek nem terjedtek el a nagy járművekben és gépekben. Bár az LPG folyékony, de környezeti hőmérséklettől a tartály nyomása elérheti a 17-18 bart is kánikulában, a tartályt jellemzően 30 bar nyomásra tervezik. A cseppfolyós gáz 95%-ban propánt (C3H8) és butánt (C4H10) tartalmaz, a fennmaradó 5% nehezebb szénhidrogénekből áll. A propán és a bután aránya kb. 40/60 százalék.
A PB gáz valójában ugyanaz, sőt némileg tisztább is, azonban a közismert alumíniumpalackokat a tervezett (háztartási, ipar és logisztika) felhasználásból adódóan mind ütés, mind baleset, mind környezeti hőmérséklet szempontjából kisebb nyomásra és viszonylag kisebb szilárdságra tervezték. Ettől függetlenül, kellő védelemmel, például világszerte használják villástargoncákon, kb. 30 éve.
Új irányzat
A legújabb, V. típusú, hidrogéngáz tárolására használt tartályok nem rendelkeznek belső béléssel, így a kompozitnak egyszerre kell gázgátként és teherhordó szerkezetként működnie. A tervek szerint a tartályokat elsősorban az autóipar számára gyártanák, bár a technológiát a Viritech szerint a repülőgépgyártásban és a hajózásban is lehetne használni. Ugyanakkor a külön keret és más felrögzítési mód akár lehetőséget is adhatna arra, hogy mezőgazdasági vagy más munkagépeken szintén alkalmazásra kerüljön.
A vállalatok célja először új grafénszálas anyagok és gyanták kifejlesztése, amelyek segíthetnek csökkenteni a tartályok súlyát és a belső bélés szükségességét. Emellett a Viritech kifejleszti Graph-Pro szerkezeti nyomástartó edényeit, amelyek olyan rögzítési pontokat tartalmaznak, amelyek közvetlenül a jármű alvázához kapcsolódhatnak, így nincs szükség külön rögzítésekre vagy keretekre. Ez nagyban megkönnyítheti a tartályok be- vagy felszerelését, a járművek és gépek önsúlyának csökkentését is.
Mivel a hidrogén egyre inkább a fenntartható közlekedés középpontjába kerül, egyre több jármű- és munkagépgyártó kezdi megtervezni első sorozatgyártású, üzemanyagcellás vagy hidrogénmotoros járművét, gépét. A két vállalat együttműködése ideális hátteret teremt ahhoz, hogy a következő két évtizedben piaci meghatározóvá váljon ebben a kulcsfontosságú és dinamikusan növekedő iparágban.
Forrás: www.reinforcedplastics.com