Repcedilemmák: a szezon, amely új kérdéseket vetett fel

Az idei, júniusi hőkupola ismét olyan időjárási anomália volt, amire nem volt korábban példa. A növények pár nap alatt elszáradtak, a búzát helyenként 9, a repcét 4 százalékos víztartalommal vágták a kombájnok. A tavasz pedig fagyos volt, emellett rendkívül száraz is. Mit tanított a termelőknek az idei év? Érdemes még magas költségigényű kultúrákat termelni? Ez a cikk július első felében készült. 

Egyre nehezebb termelési feltételek

Magyarország a neonikotinoidok teljes uniós betiltását (2018) követően még egy éven át adott ki a repcére szükséghelyzeti engedélyt, majd ez is megszűnt, 2020-tól pedig a klórpirifosz felhasználásának vetett véget a Bizottság. Ez az az évszám, amikor hirtelen sok gazdálkodó búcsút intett a repcetermesztésnek.

A növényt a kelésétől a magképzésig végigkísérik a rovarkártevők, a szárormányosokat pedig csak gázosodó készítményekkel lehet jól elérni. A palettán maradt felszívódó és kontakt hatóanyagok egyrészt kevésbé hatékonyak, másrészt túl kis mozgásteret adnak a szerrotációra. Nem csoda, ha a repcebolha- és repcefénybogár-populációk egyre gyakrabban mutatnak rezisztenciát a piretroidokkal szemben.

A hatóanyag-kivonások okozta sokkot a 2022-es nagy aszály követte, amiről mostanra kiderült, hogy nem egyszeri esemény volt. A hatások összeadódtak: költségessé és rizikóssá vált a növény, az ára pedig szemmel láthatóan nem volt képes kompenzálni ezt. Komplett régiók estek ki a hazai termőterületből, és ma akkora helyet foglal el a repce a magyar földekből, mint 20 évvel ezelőtt.

Forrás: KSH

A repce termésátlaga 2022 óta föl-le ugrál: egy jó évjárat váltakozik egy rosszal. A 2026. évi adat természetesen csak egy becslés, amit arra alapoztunk, hogy a repce termesztése a legjobb termőkörzetek legprofibb gazdaságaiba szorult vissza, ezért esélyes, hogy jobb eredménnyel tud zárni, mint 2022-ben.

Forrás: KSH, az utolsó adat becslés.

A felezős szabály

A termelés költségei az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) elemzése szerint 2024-ben nagyon magasra kúsztak: egy hektárnyi termést 466 ezer forintból lehetett megtermelni, 2021-ben még 346 ezer forintból kijött ugyanez. Ma a termelők a 2021. évit közelítő költségszintről számolnak be (lásd lentebb), ami azt jelenti, hogy jóval kevesebb tápanyagból, de jobban adagolva oldják meg a növénytáplálást.

A nettó eredménnyel szembeni elvárásaik magasak, akkor elégedettek, ha hektáronként legalább 200 ezer forintot kereshetnek a repcével. Ennek az az oka, hogy ma már gyakran egyetlen növénynek kell elvinnie a hátán az összes többivel elért veszteséget, továbbá egy évjárat bevételéből kettőt kell tudni megfinanszírozni, annyira nagyok a termelési kockázatok; lásd a termésátlagok ugrálását a grafikonon.

Forrás: AKI

A cikk írásakor a Hormuzi-szoros átjárhatósága ismét kérdésessé vált, ami újra megdobta a növényi olajok és ezen keresztül a repce árát. Az augusztusi szállítású tételek értéke Párizsban 516 euróra emelkedett tonnánként, 12 százalékkal drágább, mint egy évvel ezelőtt. Mi ezt a magyar valuta erőssége miatt nem érezzük: 183–184 ezer forintot remélhetünk az áruért, ami megegyezik a párizsi árral. Ezzel szemben a búzáért csak 64 ezer forintot ajánlanak. (A cikk írása óta változtak az árak, és gyengült a forint: a repcéért már megadják a 197 ezer forintot,  míg a búzáért még mindig csak 68 ezret - a  szerző.)

Mivel a búza terméspotenciálja a duplája a repcéjének, a költségei pedig alacsonyabbak, ezért ökölszabályként szokás emlegetni, hogy amennyiben a búza ára megközelíti a repce értékének a felét, akkor ezt éri meg termelni, ha viszont ennél lényegesen nagyobb az árkülönbség, akkor a repcének áll a zászló. Nos, a búza az utóbbi 10 évben csak kétszer volt nyerő pozícióban a repcével szemben.

Készült az AKI PÁIR adatai alapján.

Ahogy a termelők látják

Jó körzetek, rossz évjárat

E cikk írásakor Borsod megyében már befejeződött az árpa aratása, és a repce egyharmada is kész volt. A búzát még nem tudták elkezdeni vágni. „Az árpa 180 ha átlagában 6,7 tonnás hozammal zárt, nagyon sokat használt neki a január–februári csapadék. 320 ezer forint körül volt az önköltsége, és egyelőre még csak 54 ezret ajánlottak érte tonnánként. Nem sok jövedelem maradna rajta” – sorolja egy helyi nagygazdaság vezetője, aki a búzát hektáronként 360 ezer forintból hozza ki, és 6 tonnát aratott belőle. Ennek ára 62 ezer volt a térségben. A cég taktikája az, hogy a várható mennyiség felét lekötik, a másikat pedig egy kedvezőbb piaci pillanatban értékesítik. Egyelőre nagyon soványnak látszik a gabonákkal elérhető hektáronkénti pár tízezer forintos haszon.

A repce viszont jól muzsikált: az eddigiek alapján 3,5 tonnás átlagokat vágtak, és a cikk írásakor már 180 ezer forintot ajánlottak a magjáért. Az agronómus úgy becsüli, hogy 450 ezer forintot költöttek rá, mégis ez lett a legjobban teljesítő őszi növényük: hektáronként 180 ezer forintot tudnak zsebre tenni vele. „Pedig nagyon nagy volt az aszály, most is 4 százalékos víztartalommal vágjuk, amire korábban nem volt példa.”

Az ország nyugati részén, Vas megyében szintén végeztek az árpaaratással július elejére. Itt az árpa csak 10 százalékkal teljesített rosszabbul, mint máskor, 7 tonnás átlagot adott, míg a búza az aratás elején táblánként változó mennyiséget mutatott, de talán meglesz a 6 tonna, ami 20 százalékos terméskiesést jelent. A minőségére jellemző, hogy ismét olyan magas fehérje- és sikértartalommal bír, mint 2022-ben, de az ezermagtömege kisebb a normálisnál. A vetőmagnak szánt tételek osztályozottsága kérdéses lehet. Ami a repcét illeti, az áprilisban rosszul nézett ki, másfél hétig virágzott csak. Ennek ellenére talán reménykednek a 3 tonnás átlagban. A növény vetésterületét az elmúlt öt évben az ötödére csökkentették a hatóanyagproblémák és a fagyok miatt.

Somogy megyében is nagyjából 20 százalékos terméskiesésre számítanak a gabonában, ami azt jelenti, hogy az árpa 5 tonna körüli végeredményt hozhat. A búza 6–6,5 tonnát mutat, míg a repcetermést 3 tonnásra várják. „A mostani árak mellett a gabona veszteséget termel. Megpróbálom szeptember–októberig megtartani, amíg a kukorica terméseredménye kiderül. A repcét legkésőbb a napraforgó aratásáig eladom, de valamennyit már a nyár folyamán értékesítek, ahogy búzából is, hogy meglegyen a likviditásom. A repce ára euróban nézve nem rossz, de forintban nézve nagy az árfolyamveszteségünk” – szögezi le az elért gazdaságvezető.

Fejér megyében egy nagygazdaság földjein 6,5 tonnás átlaggal aratták az árpát, míg a búza 6 tonna körül lesz, mindkettő 20–25 százalékkal kevesebb, mint egy jó évjáratban. A repce első tábláiban 3,5 tonnás hozamot mértek, holott tavaly 5 tonnákat arattak. „Nem tudom, mikor adjak el. A tavalyi termést egy évig tartogattam, de hiába, még romlott is az ára, miközben a tárolásra is költöttem” – panaszkodik a gazdaságvezető.

Az idei, júniusi hőkupola ismét olyan időjárási anomália volt, amire nem volt korábban példa – Fotó: Agroinform

Rossz körzetekben csak az öntözés segít

Az ország középső részén most is nagyon sovány eredményekről hallani: Békéscsaba környékén 4–5 tonnás átlagot arattak az árpából, míg a búza csak 3 tonnára volt képes. „Ez féltermés, rosszabb, mint 2022-ben. Az ára is alacsony, talán 62 ezret adnak érte” – kommentálja az eredményt szűkszavúan az elért gazdálkodó. A környékben már nincsen repce, a gabonákat pedig extenzíven termelik: egy hektárnyi árpát kihoznak 250 ezer forintból, míg a búzára legfeljebb 300 ezer forintot költenek. Csak az árpán lesz pár tízezer forintos jövedelem, amit rögtön mínuszba is visz a búza eredménye.

Kunmadaras környékén, a Hortobágy közelében ugyanezt halljuk, azzal a különbséggel, hogy itt bizakodni kezdtek a repcében, de lineár alá raknák. „Az árpára 250 ezer forintot költöttem, a búzára 300 ezret, de az utóbbi üzemi átlagban csak 3 tonna lesz, óriási veszteséget termelt. Az árpa 4–5 tonnája picit tud csak javítani ezen. A repcét több év kihagyás után 20 hektáron teszteltem. Nem volt szerencsém az évjárattal, 1,6 tonnát termett. 350 ezret költöttem rá, és most 187 ezerért tudnám eladni, de nem adom. Ez az egyetlen növény, amire biztosan szükség van Európában. Ha kell, januárig várok az értékesítéssel. 220 ezernek kellene lennie az árának, hogy nullás eredményem legyen.”

A gazdaságvezető számos növényt kipróbált már, az olajtöktől a cirokon át a mustárig, de egy idő után mindegyiknél értékesítési problémákba botlott. A repce viszont nem hagyta volna cserben, ha vízhez jut. „Elkezdtem az öntözésfejlesztési pályázat megvalósítását, de nagyon hosszú volt a vízjogi engedélyezés, és a szállítási idők is elnyúlnak. Azt reméltem, idén ősszel már lineár alá vethetem a repcét. Ha most nem is, jövőre már biztosan ott lesz. 45 l/s-re kaptam vízfelhasználási engedélyt, ami nem sok, de így is nagy reményeket fűzök a növényhez.”

Mi a lényeg?

1. A búza nyereségessége az utóbbi 10 évben csak kétszer volt jobb, mint a repcéé.
2. A repcét lehet költségtakarékosan, mégis eredményesen termelni.
3. A repce jövedelmezősége egyes körzetekben az öntözést is elbírja.

Gönczi Krisztina
Agroinform

A Profin a repceprofitért Agroinform TechMagot megnyithatod ide kattintva, vagy lapozd végig itt:

A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod a Magazin rovatban.