Erről tartottak részletes szakmai előadásokat a Magyar Közgazdasági Társaság mezőgazdasági szakosztályának novemberi rendezvényén; a szakértők szerint a precíziós eszközök elterjedése még mindig lassú, ugyanakkor a technológiai fejlődés és a támogatási rendszer egyre erősebben tolja előre az ágazatot.

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztálya november 25-én tartotta szakmai fórumát „Smart technológia, innovatív megoldások az agráriumban” címmel. A rendezvény előadói Pintér Levente Elemér, az Agrárminisztérium agrárdigitalizációs szakértője, valamint Kránitz Lívia, az Agrárközgazdasági Intézet innovációt és digitalizációt támogató csoportjának vezetője voltak.

A rendezvényt Vajda László, az MKT Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztálya társelnöke nyitotta meg. Rámutatott: a jelenlegi Közös Agrárpolitika egyik központi fogalma a fenntarthatóság, amelyet új, az elmúlt években felbukkanó technológiai irányok egészítenek ki – ilyen a precíziós gazdálkodás, a robotika, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia vagy éppen a KAP új intézményrendszere.

A digitalizáció 20 éve indult, de az utóbbi évtizedben gyorsult fel igazán

Pintér Levente előadásában a hazai és uniós agrárdigitalizáció főbb trendjeit foglalta össze. Mint mondta, a digitalizáció ugyan már 20–25 éve jelen van az agráriumban, de az elmúlt 10–15 évben „robbanásszerű” fejlődést mutatott:

  • megjelentek a döntéstámogató szoftverek,
  • folyamatosan nő az adatbázisok mérete,
  • egyre több a precíziós eszköz, szenzor és drón,
  • a modern traktorok és kombájnok már gyárilag kommunikálnak műholdakkal és felhőalapú rendszerekkel.

A szakértő hangsúlyozta: a digitalizáció egyszerre tudásintenzív és tőkeigényes folyamat, ezért a gazdákat támogatni kell a lépésről lépésre történő átállásban. A kormány által elfogadott Digitális Agrárstratégia és az ahhoz kapcsolódó intézkedési terv éppen ezt a folyamatot hivatott kezelni.


A 100 milliárdos precíziós pályázatból végül 196 milliárd lett

A 2021-ben meghirdetett nagy sikerű precíziós fejlesztési felhívást Pintér Levente az elmúlt évek egyik legfontosabb mérföldkövének nevezte. A program eredetileg 100 milliárd forintos kerettel indult, de a hatalmas igény miatt végül 196 milliárd forintot fizettek ki a gazdálkodóknak.

A támogatásokból több mint:

  • 150 drónt,
  • több száz precíziós traktort és munkagépet,
  • közel 6500 szolgáltatást (talajmintavétel, zónaképzés stb.)

szereztek be vagy vettek igénybe.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzése szerint a rendszer érdemben hozzájárult a hazai agrárdigitalizáció fejlődéséhez, és kimutatható kapcsolat van a digitális előrehaladás és a versenyképesség növekedése között.

EU-s trendek: stratégiai párbeszéd, mesterséges intelligencia, űrtechnológiák

Az uniós szinten zajló agrárjövő-tervezés is erősen támaszkodik a technológiai innovációra. Pintér kiemelte:

  • A stratégiai párbeszéd az agrárium jövőjéről
  • A Draghi-jelentés
  • Az új agrárbiztos, Christopher Hansen víziója

mind hangsúlyozza: a mesterséges intelligencia, a biotechnológia, a távérzékelés, a műholdas megfigyelések és az adatbázisok integrációja kulcsfontosságú lesz.

Érdekességként elhangzott: az EU-ban forgalomban lévő mezőgazdasági gépek csaknem 70%-a kapcsolódik a Galileo műholdrendszerhez, vagyis

az agrárium ma már az űrtechnológiára támaszkodik.

Mit mutatnak a hazai adatok? – Kránitz Lívia: még bőven van tér a fejlődésre

A második előadásban Kránitz Lívia, az Agrárközgazdasági Intézet szakértője azt mutatta be, hogyan illeszkedik a digitalizáció a KAP tudásátadási és innovációs rendszerébe, és milyen adatokat látunk ma a technológiák elterjedtségéről.

Főbb megállapításai:

1. A digitális eszközök használata még mindig alacsony

  • 2020-ban a gazdaságok 38%-a használt valamilyen digitális eszközt (e-bankinggal együtt),
  • 2023-ra ez csak kismértékben nőtt.

2. A precíziós technológiák aránya visszaesett

  • 2020-ban 11,9% használt precíziós eszközt,
  • 2023-ra ez 8,8%-ra csökkent.

Ez különösen azért figyelemre méltó, mert a pályázatokból rengeteg eszközt szereztek be – vagyis sok gép még nincs teljesen kiaknázva.

3. A fiatal gazdák vezetnek

  • A 40 év alattiak 56%-a használ digitális technológiát,
  • a 65 év felettiek mindössze 24%-a.

4. A szolgáltatók szerepe erősödik

A drónos felvételek, hozamtérképek vagy távérzékelés által előállított adatok elemzése sokszor kívülről érkezik – 70% igénybe vett szolgáltatásként jelenik meg.

A precíziós technológia előnyei kézzelfoghatóak

Az AKI számításai és szakirodalmi adatok szerint a precíziós megoldások:

  • akár 30% üzemanyag-megtakarítást hoznak,
  • csökkentik a talajtömörödést,
  • mérséklik a tápanyag-kimosódást,
  • csökkentik a növényvédőszer-használatot,
  • homogénebbé teszik az állományt.

Ennek ellenére

a gazdák elsődleges motivációja továbbra is a támogatáshoz való hozzáférés, nem pedig a hozamnövelés vagy az adatgyűjtés iránti igény

– derült ki a kutatásból.

Az agrárdigitalizáció következő korszaka: mesterséges intelligencia, robotika, vertikális farmok

Pintér Levente az előadása végén arra hívta fel a figyelmet, hogy az ágazat gyorsabban változik, mint valaha:

  • a világ nagy kiállításain külön pavilon jut a mesterséges intelligenciának,
  • Dániában és Észak-Amerikában már teljesen robotizált fejőházak működnek,
  • a vertikális farmok többemeletes, steril környezetben termelnek zöldségféléket,
  • a jövő generációi kulcsszerepet kapnak a digitális átállásban.

Új tudáshálózatok: így működik az agrár-KAP hálózat

Kránitz Lívia részletesen bemutatta a 2024-ben létrejött KAP-hálózatot, amely három támogató egységből áll:

  • Innováció és digitalizáció – AKI
  • Zöld átállás és területalapú támogatások – NAK
  • Vidékfejlesztés – Herman Ottó Intézet

A szolgáltatások közé tartozik:

  • tudásátadás és workshopok,
  • nemzetközi tanulmányutak,
  • innovációs módszertani képzések,
  • digitális platformok, például az EuFarmBook és az AKISConnect.

Összegzés: a magyar agrárium technológiai ugrás előtt áll

A rendezvény egyértelmű üzenete, hogy a digitalizáció, az adatvezérelt gazdálkodás és az innováció már nem opcionális, hanem a versenyképesség alapfeltétele. A technológia gyorsabban fejlődik, mint ahogy az ágazat átlagos felkészültsége követni tudná—ezért a képzés, a tudásátadás és a gyakorlatias támogatási rendszerek szerepe kulcsfontosságú.
A szakértők szerint a következő évek meghatározzák, mely gazdaságok tudnak alkalmazkodni, és melyek maradnak le a technológiai forradalom tempójától.

Indexkép: Pexels