Megmenthető-e a magyar burgonya? Ezek megoldást jelenthetnek

A szakértő szerint az alkalmazkodás ára magas, de nélküle a burgonya néhány évtizeden belül eltűnhet a hazai termőföldekről.

A klímaváltozás már nem távoli fenyegetés, hanem napi valóság a gazdák számára. A burgonya különösen érzékeny növény: nem bírja sem az 5 °C alatti hideget, sem a 35 °C feletti hőséget, miközben az éjszakai lehűlés hiánya – a trópusi éjszakák – gátolja a regenerálódását. Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatója szerint Magyarország a termesztés déli határán fekszik, így a forró nyarak és a szárazság már most komoly hozamcsökkenést okoznak.

Az ELTE és a MATE kutatói elemzése szerint az elmúlt húsz évben a burgonya termőterületek drámaian visszaszorultak, a termés pedig a negyedére esett vissza. A kieső mennyiséget importból pótoljuk, de a szakértők szerint az alkalmazkodó technológiák bevezetésével még menthető a helyzet.

Az öntözésen és a talajhőmérsékleten múlik minden

– A hagyományos esőztető öntözés már nem működik, mert ugyan hűt, de közben roncsolja a talaj szerkezetét, ráadásul nagyon pazarló, rengeteg víz elpárolog – mondta Somfalvi-Tóth Katalin. – A homokosabb talajok hamar kiszáradnak, ezért gyakori, kis adagú vízutánpótlásra van szükség, csepegtető vagy mikroszóró rendszerrel. Ez nemcsak vizet ad, hanem stabilabb mikroklímát is biztosít a növény számára.

A szakértő szerint a vízpótlás önmagában nem elég.

– A talajhőmérsékletet is szabályozni kell, mert a gumó nem szereti a meleg talajt. A vastag szerves mulcs és a fehérített takarófólia hűti a talajt, csökkenti a párolgást, és javítja a szerkezetet is. A mulcs lebomlásával humuszt ad vissza a talajnak, ami különösen fontos a homokos területeken – magyarázta.

Ezek a módszerek bizony, költségesek. Nélkülük azonban a homoktalajon a nyári stressz és a vízhiány teljesen szétveri a hozamot.

Somfalvi-Tóth Katalin – Fotó: MATE

Fajtaszelekció: rövid tenyészidő, nagy ellenállóképesség

Somfalvi-Tóth szerint elengedhetetlen a termelési szerkezet és a fajtaválaszték újragondolása.

– Rövid tenyészidejű, hő- és stressztűrő fajtákra van szükség, amelyek még a nyári hőhullámok előtt lehozzák a termést.

A korai fajták előnye, hogy júniusban, még a legnagyobb meleg előtt betakaríthatók – mondta már Szabó Péter.

Emellett fontos a piac igényeinek újraértékelése is.

A magyar fogyasztónak is alkalmazkodnia kell, és nem elég, ha csak a gazdák alkalmazkodnak.

– A vásárlók sokszor azt gondolják, hogy ha egy burgonya kisebb, szabálytalanabb, akkor rosszabb minőségű – magyarázta Somfalvi-Tóth. – Pedig ezek a gumók ugyanúgy jók, csak más körülmények között fejlődnek. Fontos lenne kommunikálni, hogy az ilyen burgonya nem rosszabb, hanem a helyi klímához igazított, fenntarthatóbb, magyar termék.

Ez a szemléletváltás segíthet abban is, hogy a termelők ne veszítsenek piacot az importtal szemben.

– A fogyasztói edukáció legalább olyan fontos, mint az öntözéstechnológia fejlesztése – tette hozzá a MATE kutatója.

A víz mellett a tudás is kulcs

A szakértők szerint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás nem csak beruházás kérdése.

– A vízhez, a talajhoz és a fajtákhoz kapcsolódó döntések szaktudást igényelnek – hangsúlyozták a kutatók. – Nem elég több vizet adni, meg kell érteni, mikor, mennyit és hogyan.

Somfalvi-Tóth szerint a jövőben azok a gazdák maradnak talpon, akik technológiai fegyelemmel és precíziós megoldásokkal dolgoznak: a talajhőmérsékletet, a páratartalmat és a növény stresszszintjét is figyelik, és ezekhez igazítják az öntözést és tápanyag-utánpótlást.

Szabó Péter – Fotó: ELTE

A támogatások szerepe kulcsfontosságú

Somfalvi-Tóth szerint a gazdák egyedül nem tudják finanszírozni az alkalmazkodást.

– Az öntözési rendszerek kiépítése, a talajtakarás és az új fajták kipróbálása mind komoly befektetés. Ehhez célzott támogatásokra van szükség, akár pályázati, akár önkormányzati szinten is – szögezte le.

A két megkérdezett kutató szerint biztató, hogy a szakszövetség már lobbizik a kormányzatnál az alkalmazkodási programokért, és egyre több gazda ismeri fel, hogy a klímaváltozás nem átmeneti probléma.

– Aki ma nem kezd el alkalmazkodni, néhány év múlva már nem tud mit tenni – figyelmeztetnek a szakemberek, akiknek témához kapcsolódó, a másfélfok.hu-n megjelent tanulmányukról (szerzőként még közreműködött Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa is) nemrég beszámoltunk.

A jövő kulcsa: korai vetés, okos öntözés

A kutatások szerint a korábbi vetésidő segíthet elkerülni a júliusi hőséget, ami a gumóképződés szempontjából a legkritikusabb.

 – Valószínű, hogy a jövő útja a korai vetés és a gyorsan érő fajták kombinációja lesz – mondta Szabó Péter. – Így még a forróság előtt be lehet takarítani a termést.

Somfalvi-Tóth Katalin szerint még nincs minden veszve – a burgonya megmenthető, ha a gazdák és a fogyasztók egyszerre értik meg: a jövő mezőgazdasága már nem csak a mennyiségről, hanem az alkalmazkodásról is szól.

Indexkép: Pixabay