Újabb látványos lépést tett a klímavédelem érdekében Amszterdam: 2026 májusától nem lehet hústermékeket és fosszilis energiahordozókat reklámozni a város közterületein. A döntés illeszkedik a holland nagyvárosok egyre szigorúbb környezetpolitikai gyakorlatába, és komoly vitákat vált ki az élelmiszeripar jövőjéről is.

Amszterdam városi tanácsa január végén szavazta meg azt a rendeletmódosítást, amely megtiltja a hústermékek, valamint a fosszilis tüzelő- és üzemanyagok kültéri reklámozását. A szabályozás 2026. május 1-jén lép hatályba, és az utcai óriásplakátokra, a buszmegállók reklámfelületeire, valamint a tömegközlekedési eszközökön elhelyezett hirdetésekre vonatkozik. Az üzletek kirakatait ugyanakkor nem érinti a tiltás.

A városvezetés döntését klímavédelmi szempontokkal indokolta. A kutatások szerint az élelmiszertermelés a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy egyharmadáért felelős, ezen belül pedig a hús előállítása lényegesen nagyobb környezeti terheléssel jár, mint a növényi alapú élelmiszereké. Amszterdam szerint a reklámok visszaszorítása hozzájárulhat a fenntarthatóbb fogyasztási szokások elterjedéséhez.

Érdekesség, hogy a város saját adatai alapján a hústermékek jelenleg az összes kültéri reklám mindössze 0,1 százalékát teszik ki, míg a fosszilis energiahordozók hirdetései 4,3 százalékos arányban vannak jelen. Ennek ellenére a döntés szimbolikus jelentősége nagy, és egyértelmű irányváltást jelez a városi kommunikációban.

Amszterdam nem egyedül lépett ebbe az irányba. Haarlem után több holland nagyváros – köztük Hága, Utrecht, Delft, Leiden és Nijmegen – már 2024-ben hasonló korlátozásokat vezetett be. Ezek a szabályozások nemcsak a húsreklámokat, hanem a repülőutak és a benzines autók hirdetését is érintik.

A döntés uniós klímacélokhoz is kapcsolódik. Az Európai Unió számításai szerint a jelenlegi, fejenként évi 82 kilogrammos húsfogyasztást 24 kilogrammra kellene csökkenteni ahhoz, hogy 2050-re elérhető legyen a karbonsemlegesség. Hollandia különösen érzékeny szereplő ebben a kérdésben: az egy főre jutó éves húsfogyasztás közel 76 kilogramm, miközben az ország az Európai Unió egyik legnagyobb húsexportőrének számít.

Amszterdam döntése így nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és agrárpolitikai kérdéseket is felvet. Miközben a város a klímacélok elérését helyezi előtérbe, a húsipar és a mezőgazdasági termelők számára egyre világosabb jelzést küld: a jövőben a fogyasztás visszafogása és az alternatív élelmiszerek felé való elmozdulás meghatározó irány lehet Európa nagyvárosaiban.

Forrás: Forbes.hu

Indexkép: Pexels