A lehűlést hozó hidegfront egy időre véget vetett a nyárias melegnek, ezzel együtt jelentős csapadékot is hozott magával. A rovarok aktivitása emiatt némiképp csökkent, a kórokozók jó része viszont kedvező feltételeket talál majd a következő időszakban. Ez várhatóan a fertőzések erősödéséhez vezet. Így a táblák gyakori szemlézése és az időben elvégzett kezelések kiemelt fontosságot kapnak.
A kalászosok jól állnak
A kalászosok gyorsan fejlődnek, az őszi árpa már kikalászolt, de a búza is szorosan követi a kalászhányásban. Az őszi búzában a lisztharmatfertőzés stagnál a védekezéseknek köszönhetően. Néhol közepes, de a legtöbb helyen gyenge mértékű fertőzés jellemző, a szár alsó részére és alsó levelekre korlátozódva.
Az őszi árpában a fahéjbarna foltosság és a hálózatos levélfoltosság fertőzés észlelési szintű. A lisztharmat sem terjedt tovább, legfeljebb gyenge mértékű fertőzés jellemző az alsó leveleken.
1. ábra: Árpacsiga – fotó: Lepres Luca
A vetésfehérítő bogár imágóinak száma az őszi kalászos állományokban általában lecsökkent az elmúlt időszakhoz képest, de a tojásrakás már jóval intenzívebb és kelő L1-L2-es lárvákat is lehet látni. A bogarak kártétele továbbra is gyenge mértékű, a lárváké egyelőre minimális. A levéltetvek mindenen szaporodnak, és nem hagyják ki a kalászosokat sem. Lassú a folyamat, még a kolóniaképzés elején tartanak.
A repcekártevők egyelőre visszavonultak
A repcetáblák sárgasága egyre veszít az intenzitásából. Távolról még sárga, de közelről már alig találunk kinyílt virágot, jellemzően a becőkezdemények mutatják magukat. A repcefénybogarak egyedszáma a védekezések és a hűvös időjárás miatt csökkent. A repcebecő-ormányos egyes táblákon nagy népességgel fordult elő, de a védekezések hatására, mostanra elkezdődött a kártevő tömeg visszaesése. A repcebecő-gubacsszúnyog nyüvei már megfigyelhetők a kis becőkben, de a kártétel nem haladja meg az 1 %-ot.
A repceszár-ormányos és a nagy repceormányos lárvái a szár alsó részén találhatók már meg. A lárvák kis része már elhagyta a növényeket diapauza céljából. A lárvák által fúrt kijárati nyílás már több növényen megfigyelhető. A károsítás nyomán gyakoriak a szárfelrepedések. Betegségtünetek csak észlelési szinten felfedezhetők.
2. ábra: Szépen fejlődik a napraforgó – fotó: Lepres Luca
A napraforgó és kukorica kelésének és gyors fejlődésének kedvező időjárásban volt részünk, melynek köszönhetően gyorsan kinőttek a barkók foga alól. A napraforgó néhol már 4 leveles állapotban van, a kukorica pedig 3-4 leveles állapotú. A táblákon leginkább a gyomok kelnek és növekednek tömegesen.
Figyelni kell a gyümölcsmolyokra
Az alma jelenleg sziromhullás, terméskötődés állapotában jár. A lehűlés és csapadékos idő kedvező a varasodás fertőzésének így az is erősödni fog. Emiatt sűrűbb permetezés javasolt, az előző kezelést követő 7. napon ismételjük meg felszívódó és kontakt szerek kombinációjával végzett kezelést. A lisztharmat szekunder tünetei már jelen vannak, ezért a gombaölő szerek kiválasztásakor olyan készítményt válasszunk, mely mindkét betegség ellen hatékony. Az almamoly és az almalevél aknázómoly rajzása megindult, de a hétvégi lehűléssel minimálisra csökkentek a fogások.
A csonthéjasok már az intenzív gyümölcsnövekedés fázisában járnak és megindult a tisztuló hullás is. A gyümölcsnövekedés fázisában ne feledkezzünk meg a tápanyag-utánpótlásról, különösen, ha a korábbi fagyok gyengítették a növényeket. Meggyben a moníliás hajtás és virágszáradás tünetei megfigyelhetők, de a betegség tüneteit, a kajszin is megtalálhatjuk. Az őszibarackban tafrinás levélfodrosodás tünetei erősek, de további védekezésre már nincs szükség, a melegedő időjárás miatt a fertőzés magától megáll. Annak ellenére, hogy a héten lehűlt a levegő, ez már nem lesz olyan jelentős, hogy a tafrina újra fertőzzön.
A keleti gyümölcsmoly rajzása folyamatos, az elmúlt napokban határozottan emelkedett a fogások száma. A szilvamoly egyedszáma ugyancsak erősen emelkedik. A védekezésekre fel kell készülni. A kajsziban több lombkártevő is megjelent és sokasodik. Ilyen a zöld őszibarack levéltetű, a sodrómoly és a levélbarkók. Ezek a kártevők gyorsan és észrevétlenül tudnak kárt okozni, ezért szükséges lehet ellenük a védekezés.
3. ábra: Megjelentek a fürtkezdemények a szőlőn – fotó: Lepres Luca
A szőlő hajtások növekedése is felgyorsult, a fürtkezdemények is megjelentek. A szőlő levélatka és gubacsatka kártétele már megfigyelhető, a védekezés ellenük ilyenkor már kevésbé hatékony. A tarka szőlőmoly rajzása erősödik, a védekezést a rajzáscsúcs után 7–10 nappal, lárvakeléskor kell elvégezni. Peronoszpóra és a lisztharmat ellen egy menetben érdemes védekezni felszívódó és kontakt szerekkel egyaránt.
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
Indexkép: Lepres Luca