Az OECD és a FAO friss, 2025–2034-re szóló előrejelzése szerint a globális állattenyésztés termelése nő, de a kereslet szerkezete, a kereskedelem és a klímacélok új pályára teszik az ágazatot. A növekedést főként Ázsia és Afrika hajtja, miközben a kibocsátáscsökkentés kulcsa a termelékenység és a technológia.

  • Kereslet és fogyasztás: 2034-ig a mezőgazdasági és halászati termékek összfogyasztása +13%. A növekmény szinte teljesen az alacsony és közepes jövedelmű országokban jelenik meg. Az állati eredetű termékek aránya a globális kalóriabevitelben +6%.
  • Termelés: A szarvasmarha-, juh-, sertés- és baromfiállomány összlétszáma +7%, miközben a hús–tej–tojás kibocsátás (fehérjealapon) +16,6%, azaz a növekedés motorja a termelékenység. A takarmányfelhasználás +15% (fehérjeegyenérték).
  • Húsfogyasztás és -termelés: A globális hústermelés +13%-kal, kb. 406 millió tonnára nő; a növekmény 55%-a Ázsiából jön, különösen a baromfi bővül (Kína, India, Vietnám). A teljes húsfogyasztás bővülése 47,9 millió tonna, egy főre vetítve globálisan +0,9 kg/év – a magas jövedelmű országokban stagnálás közeli, és baromfi felé tolódik a szerkezet.
  • Kereskedelem: 2034-re a világon elfogyasztott kalóriák 22%-a nemzetközi kereskedelemben áramlik. Kína húsimport-részesedése 20% → 16%; a globális húsimport a korábbi évtized 37%-ával szemben csak +10%-kal nő.
  • Árak: Rövid távon a kérődzőhúsok (különösen marha) nominális ára emelkedhet a korlátozott kínálat miatt; a nem kérődzőké mérséklődhet. Középtávon reálár-csökkenés várható a lassuló kereslet, olcsóbb takarmány és hatékonyság miatt.
  • Biológiai kockázatok: A HPAI, ASP, száj- és körömfájás továbbra is jelentős zavarforrás; a biobiztonság stratégiai fontosságú.

Kibocsátás és technológia

A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, földhasználat az antropogén ÜHG-k ~22%-át adja. A közvetlen mezőgazdasági kibocsátás 2034-re várhatóan +6%, ennek ~70%-a az állattenyésztéshez köthető. Regionálisan a növekmény zöme Dél-Ásziában és Szubszaharai Afrikában a kérődzőállomány bővülése miatt.

  • Intenzitás javul: a termelékenységi nyereségek miatt minden régióban csökken a kibocsátás egységnyi termékre vetítve.
  • Megoldások: takarmányozási és trágyakezelési innovációk (jobb emészthetőség, precíziós adagolás, legeltetésmenedzsment, biogáz), genetikai előrehaladás, egészségügyi prevenció. A széles körű bevezetést ma költség, infrastruktúra és ösztönzők hiánya korlátozza.
  • Forgatókönyv: az alultápláltság felszámolásához és a mezőgazdasági közvetlen ÜHG –7%-os csökkentéséhez +10% termelés és +15% termelékenység kell – már elérhető technológiák gyors terítésével.

Regionális képlet és fajonkénti trendek

  • Ázsia: a növekedés motorja; baromfi előretörése, Kína importja arányosan csökken.
  • Latin-Amerika: exportképesség erősödik (föld, takarmány, genetika).
  • Afrika: a globális hústermelés ~6%-a, de juhhús 22%, marhahús 10% – fogyasztás +33% a népességrobbanás miatt.
  • Juhhús: 2034-re ~19 Mt (+15%); Kína adja a többlet 17%-át. Ausztrália/Új-Zéland prémium piacokra fókuszál, élőjuh-export visszaesik/megáll.

Mit üzen ez Magyarországnak?

  • Szerkezet: a nemzetközi trendeknek megfelelően a baromfi marad a legversenyképesebb fehérjeforrás; a marha/juh prémium és niche irányokban tartható.
  • Termelékenység és ÜHG: a támogatások és beruházások fókusza a takarmány-hatékonyságra, trágyakezelésre, biogázra, genetikára, precíziós takarmányozásra és állategészségügyre célszerű, hogy egyszerre javuljon a jövedelmezőség és csökkenjen a kibocsátás-intenzitás.
  • Biobiztonság: HPAI/ASP kitettség miatt a járványmegelőzés és a gyors reagálás kulcskérdés a termelés- és exportképesség megőrzéséhez.
  • Kereskedelem: a világkalóriák 22%-a határokon át mozog – a szabályalapú kereskedelem és a piacdiverzifikáció a hazai ágazat kockázatkezelésének alapja.
  • Értéknövelés: a fejlett piacok stagnáló mennyisége mellett nő a minőség, állatjólét, nyomonkövethetőség és alacsonyabb CO₂-lábnyom iránti hajlandóság – ezekben érdemes versenyezni.

Forrás: NAK

Indexkép: Pixabay