Ha van veteményesed, akkor azért, ha idén még nem vágtál bele, akkor azért vesd el ezeket a zöldségeket júliusban! Ha a tavasszal elvetett magokból és elültetett palántákból már kifejlődtek a növények, és megtörtént az első betakarítás, akkor rengeteg hely felszabadult a veteményesedben, így most megduplázhatod a kerted. Népesítsd be újra az ágyásokat és hidd el, nem fogod megbánni!

Ezeket a zöldségeket vesd el másodvetésként

A másodvetéssel szó szerint meg tudod duplázni a kerted, és ki tudod tolni azt az időszakot, amikor közvetlenül a kertből viheted be a friss, finom és egészséges zöldségeket és gyümölcsöket az asztalra. Másodvetésként érdemes termeszteni a zöldbabot, a karfiolt, a spenótot, a sóskát, a céklát, a kukoricát, az uborkát, a póréhagymát, és a sort még nagyon sokáig lehetne folytatni. 

Ez idén az utolsó lehetőség, hogy saját termesztésű zöldségek kerüljenek az asztalra, sőt, akár el is tudjunk belőlük tenni a téli időszakra, amikor jóval kevesebb zöldségféle áll rendelkezésünkre. A saját veteményes ráadásul arra is tökéletes, hogy lássuk, mivel volt, vagy épp nem volt kezelve az adott növény. A zöldségeket és gyümölcsöket pedig a tökéletes érettségi fokukban, ízük és vitamintartalmuk teljében tudjuk fogyasztani. Az előbb felsoroltakon kívül adunk még néhány tippet, hogy mit érdemes júliusban elvetned a kertedben.

A burgonyát ki ne hagyd! A körülbelül 50 grammos apró gumókat hűvös, nyirkos helyen egy rétegben kiterítve kell előcsíráztatni, és így kell elültetni. Ha kellő mértékben öntözzük, viszonylag hamar ki is fog kelni. A fekete retekről se mondj le! A fekete retket termeszthetjük fő- és utónövényként is. Kedveli a jól megmunkált laza talajt. A kötöttebb talaj hatására az íze általában csípősebb, és a gumók is hamarabb válnak fássá. A vetés előtt nem igényel szerves trágyázást, de érdemes a talajt alaposan felásni és átforgatni. Mivel aprócska magjait nehéz vetni, így ritkítással lehet később megfelelő helyet biztosítani a számára.

Tekintettel nagy gumóira és nagy lombozatára, 35-40 cm széles sorokba, és 15 cm körüli tőtávolságra érdemes vetni, illetve meghagyni a kikelt növénykéket a ritkítás után. A vetésmélység 2-2,5 cm legyen. A fekete retek gondozásával nem kell sokat bajlódni, így kezdő kertészek részére is ajánlott a termesztése. A legfontosabb, hogy kellő mennyiségű vizet kapjon, és gyomláljuk az ágyását. Mivel a téli retek gyökérzete mélyebbre húzódik, érdemes ritkábban, nagyobb vízadagokkal öntözni. A kapálásra és gyomlálásra pedig folyamatosan szánjunk elég időt.

A többi retekhez képest a hőigénye is nagyobb. Ha szerves trágyát adunk neki ősszel, azt nagyon meg fogja hálálni.
Sajnos többen is szeretjük a retket, így a drótférgek és a csigák is. A fekete retket érdemes még a fagyok előtt betakarítani, így októberben szedjük fel.

A fejes saláta is alkalmas rá, hogy júliusan vessük. A homoktalajokat kedveli, de mivel könnyen alkalmazkodik, más talajon is képes megélni. A tápanyagigénye nagy, ezért az ágyását érdemes szerves trágyával kezelni. A fejes salátát termeszthetjük magról és palántáról. A szabadföldi magvetést a retekkel egy időben kezdhetjük el. Mivel a saláta magjai nagyon aprók, célszerű szélmentes időben vetni őket. Az ágyás előkészítése után a magokat 30 cm-es sortávolságra vessük. A kikelt növényeket ezután ritkítsuk úgy, hogy 20 cm-es tőtávolságra legyenek egymástól.


veteményes zöldség

Ne hagyjuk ki a másodvetést, még akkor sem, ha nincs kertünk, csak erkélyünk. Fotó: Shutterstock

Gyorsabb termésre számíthatunk, ha a fejes salátát a kertünkben palántázással termesztjük. A fejes saláta gyökerei mélyen hatolnak a talajba. Levelei szorosan egymásra borulnak, így képezve a saláta fejét. A salátának nagyon sok vízre van szüksége ahhoz, hogy fejet tudjon növeszteni. Erre különösen a fejlődésének első szakaszában van szüksége, később, amikor a fejek már növekedésnek indultak, csak mérsékelten szabad öntözni, különben a fejek túlságosan lazák lesznek.

Az áttelelő salátát azonban magról vethetjük. A magokat augusztus végén vessük el egy ládába, majd a kifejlett palántákat október elején ültessük ki a szabadba, 30 cm-es sor, és 15 cm-es tőtávolságra. Nagyon fontos, hogy amikor már beköszönt a tél, és a fagyok, a palánták meg legyenek gyökeresedve, különben nem élik túl a telet.


A palántákat takarjuk be komposzttal, vagy fűvel, melyet a fagyok elmúlta után, tavasszal távolítsunk el róluk. Ezután kapálással lazítsuk meg körülöttük a talajt, öntözzük őket rendszeresen, és hagyjuk, hogy érje őket a napfény. Így már kora tavasszal friss fejes salátát fogyaszthatunk.
A salátát sajnos sok betegség és kártevő fenyegeti. A salátavész és a salátaperonoszpóra, a gyökeret károsító lótetű, a drótféreg és a bagolypille lárvája ellen is hatásosan védekezhetünk a megfelelő szerek alkalmazásával. A peronoszpórák és folt betegségek ellen a réz tartalmú szerek bevethetők.

Erre nagyon figyelj oda a másodvetésnél

Nagyon fontos, hogy az ágyásokat készítsük elő a másodvetésként termeszteni kívánt zöldségek számára. Az ágyásokat gyomtalanítsuk, távolítsunk el belőlük minden növényi maradványt, és gondoskodjunk róla, hogy a magok vagy a palánták tápanyagban gazdag, porhanyós talajba kerülnek. Ha túlságosan száraz a talaj, akkor nem árt megöntözni még a vetés előtt. 

Másodvetésként azonban az sem mindegy, mit vetünk. Célszerű mindig a rövidebb tenyészidejű fajtákat választani, amelyek jól tűrik a hőséget, és később az októberi esetleges hideg időt is. De arra is nagyon figyeljünk oda, hogy a másodvetés során már jóval melegebb az időjárás, mint a tavaszi vetéskor, így sokkal többet kell öntözni.

Mindenkinek sikeres másodvetést!