Hús helyett rovar? A lakosság nem kér belőle

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában egy, a rovaralapú élelmiszerekkel kapcsolatos friss tanulmány főbb megállapításait foglalja össze.  Kiemelik, hogy továbbra is nagyon valószínűtlen, hogy a rovarok fő táplálékforrássá válnak az emberek ugyanis még mindig erősen elutasítóan reagálnak a rovarfogyasztásra, annak sok esetben nincs meg a kulturális hagyománya sem.

A rovaralapú élelmiszerek valószínűleg nem fogják helyettesíteni a hagyományos húskészítményeket. A Nature Sustainable Agriculture folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint a rovarfogyasztásnak, mint a hús fenntartható alternatívájának a népszerűsítésére irányuló erőfeszítések nagyrészt kudarcot vallottak. Mi ennek a fő oka? A rovarok rendszeres fogyasztásának gondolatával szembeni széles körű idegenkedés és a kulturális különbségek.

Az utóbbi években a rovartenyésztést és -fogyasztást a hagyományos hústermeléshez képest környezetbarátabb alternatívaként népszerűsítették. Az állítólagos környezeti előnyök ellenére azonban továbbra is nagyon valószínűtlen, hogy a tücskök, a szöcskék vagy a hangyák fő táplálékforrássá váljanak, különösen a nyugati országokban, ahol továbbra is erős az ellenállás az elképzeléssel szemben.

A legtöbb vállalat az állati takarmányozás céljára történő rovartenyésztésre összpontosít

Az Egyesült Államokban és Európában végzett felmérések azt mutatják, hogy míg a válaszadók 91%-a hajlandó kipróbálni a növényi alapú húspótlókat, csak körülbelül 20%-uk venné fontolóra a rovarok fogyasztását.

A kulturális normákban gyökerező „undor” érzésén túl gazdasági akadályok is fellépnek. A tanulmány megjegyzi, hogy a legtöbb vállalat, néhány fehérjeszeleteket gyártó start-up cég kivételével inkább az állati takarmányozás céljára történő rovartenyésztésre – például fekete katonalegyek tenyésztésére – összpontosít, mint az emberi fogyasztásra szánt rovartenyésztésre.

„E kihívások fényében nehéz elképzelni, hogy a rovaralapú élelmiszerek jelentős mértékben kiválthatnák a hagyományos húsféléket” – áll a tanulmányban. Bár sokan állítják, hogy fenntartható gazdálkodási rendszerekből származó élelmiszereket szeretnének fogyasztani, a nyugati országokban viszonylag kevesen tértek át a vegetáriánus vagy vegán étrendre. Eközben a globális húsfogyasztás várhatóan növekedni fog az elkövetkező évtizedekben, amelyet a kialakulóban lévő jómódú társadalmi rétegek növekvő kereslete hajt majd az olyan országokban, mint például Kína.

A tenyésztett rovarok piaca „hihetetlenül kicsi”

„Korlátozott erőforrások állnak a rendelkezésünkre és azokat a legígéretesebb alternatívákra kell fordítanunk” – nyilatkozta állítólag Dustin Crummett, a tanulmány társszerzője és az Insect Institute ügyvezető igazgatója. Hozzátette továbbá, hogy a tenyésztett rovarok következetesen a legalacsonyabb pontszámot érik el a húspótlók közül és a tényleges piacuk hihetetlenül kicsi, még azokon a helyeken is, ahol hagyománya van a rovarok fogyasztásának. Crummett megjegyezte, hogy bár voltak erőfeszítések a rovarok beépítésére olyan termékekbe, mint az energiaszeletek és a kenyér, ezek nem eredményeztek olyan életképes alternatívákat, amelyek valóban képesek lennének helyettesíteni a húsfogyasztást.

Az ügyvezető igazgató azt is elmondta, hogy bár sok szó esett és esik most is a rovarok fogyasztásáról, ez azonban nem hozott jelentős változást, mivel az emberek továbbra is erősen elutasítóan reagálnak a rovarok fogyasztásra, annak sok esetben nincs meg a kulturális hagyománya sem.

A legtöbb új élelmiszerhez hasonlóan a rovaralapú élelmiszerek esetében is nehéz megváltoztatni a régóta fennálló kulináris hagyományokat és felülírni a mélyen gyökerező „undorreakciókat”. Gondoljunk csak a növényi alapú étkezésre történő átállást szorgalmazó mozgalomra, amelynek ellenére a vegetáriánus és/vagy a vegán étrend nem igazán vette át a hagyományos mediterrán vagy a standard kiegyensúlyozott étrend helyét.

Hosszú út áll előttünk

Egy hagyományosan fogyasztott élelmiszernek, mint például a húsnak – mely egy olyan élelmiszer, amely évezredek óta kíséri az emberi evolúciót – növényi alapú termékekkel történő helyettesítése összetett kihívást jelent, mind táplálkozási, mind kulturális szempontból. Az alternatív termékek piacán tevékenykedő legtöbb vállalat hajlamos azt hinni, hogy „félúton kell találkozniuk” az emberek igényeivel azáltal, hogy az alternatív termékeket könnyen elérhetővé/választhatóvá és fogyasztásukat pedig élvezetessé teszik, ahelyett, hogy egyszerűen abban reménykednének, hogy az erkölcsi meggyőződés győzedelmeskedik. 

Az alternatív terméket valószínűleg csak akkor fogadja el a lakosság, ha azok valóban versenyképesek a hagyományos termékekkel az íz, az ár, a kényelem tekintetében és ha a táplálkozási igényeiket hatékonyan képesek kielégíteni. Mindenekelőtt az alternatív termékek esetében meggyőzően bizonyítaniuk kell a gyártóknak, hogy az általuk előállított helyettesítő termékek környezetileg fenntarthatóbbak és egészségesebbek. Ez azonban a mai napig nem történt meg.

Forrás: NAK/meatthefacts.eu/