A QR-kód ma már természetes elem a termékeken, a csomagolásokon. Mégis túl gyakran csalódás a vásárlók számára. Miért nevezi „imposztornak” a szakember? Mert a fogyasztók azt várják: a kód olvasásával gazdag részletességű információhoz jutnak – a valóságban viszont gyakran csak egy statikus, általános weboldalt találnak. Vatai Krisztina, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. szolgáltatásmenedzsment vezetője – aki szerteágazó kutatási háttérrel rendelkezik – szerint a kulcs a QR-kód mögött rejlő valódi információ és átláthatóság lehet. Erről beszélt a PREGA konferencián.
Mit várunk egy QR-kódtól?
A hallgatók reflektáltak: ha terméken jelenik meg a kód, azt várják, hogy termékinformációt, származást, EUDR-adatokat kapjanak, nem pedig promóciós oldalt vagy ismertetőt a teljes portfólióról. Sokan találkoztak már ilyennel: a kód beolvasása után csak egy unalmas, általános céges oldal jelenik meg, ami semmit nem segít a konkrét termékkel kapcsolatban. Ezért használja a szerző az “imposztor” metaforát: a QR-kód megjelenik, de nem azt nyújtja, amit ígér.
A veszélyes kísérlet: adatlap nélküli kód
Egy dublini kísérlet rávilágított a probléma másik oldalára: egy publikus esemény QR-kódját bárki leolvashatta. A felületen név, nem, sőt még bankszámlaszámot is kértek. A kísérlet megmutatta, hogy a QR-kód adatvédelmi csapdaként is működhet – ha nem tudható, mire irányít. Ezért fontos, hogy a fogyasztó biztonsággal eljusson oda, ahová számít – és ne kerüljön elbizonytalanító, nem várt kérdések elé.
Mitől lehet igazi a QR-kód?
1. Termékszintű információ
Egy nagyon egyszerű, de jól használható példa: a QR-kód tartalmazza a tételszámot és minőségmegőrzési dátumot, vagy hivatkozást arra. Ez már belépést jelent a termék „intelligens” követésébe: logisztikai, kereskedelmi, termelői szinteken is felhasználható.
- A bolt munkatársa tudja, mely lejáratos tételek vannak készleten.
- A lejárat közeledtével automatikus akciók kezdődnek: két nap múlva 10%, egy nap múlva 15% kedvezmény.
- A kasszánál megakadályozható a lejárt termékek eladása – csökkennek a reklamációk.
2. Ellátási lánc átláthatósága – például egy banán útján keresztül
Ausztrál projekteknél a gyümölcs kartonjain QR-kód van, ami visszakövethetővé teszi a termék útját: termesztő, származás, export környezet, útvonalkövetés. Ez a vásárlók számára is érték, mert így tudják: az általuk vásárolt élelmiszer mennyi idő alatt érkezett – és hogyan kezelték.
3. GS1 Digital Link szabvány
Ez a QR-kód fejlettebb verziója: többféle információssá válhat. A vásárló például választhat: származás, recept, alapanyag, nyomon követés stb. A lényeg: egy interaktív portált kap. Nem statikus, hanem személyre szabható továbbmenő útvonalak formájában.
Miért nem használják többen?
- A fogyasztók elvárásai gyorsan nőnek. Ma már nem elég egy „információs oldal”: mobilra optimalizált, részletes, vásárlói élmény tartalomra van szükség.
- A technológia régen is létezett – de most, az AI és adatkezelési szabványok (pl. EUDR) megjelenésével válik elkerülhetetlenné.
- A hűségkártya és digitális platformok (pl. MySPAR) ma már tömeges használatot tesznek lehetővé – a QR-kód adataival személyre szabott ajánlat és tudásépítés is lehetséges.
Hol tartunk ma, mi a jövő?
A SPAR adatainak elemzésekor több mint 6 milliárd adatpont egy év alatt összeadódik: naponta ~1 millió vásárlásról tudnak. Ezekből valós idejű döntéstámogatás, szortiment finomítás és árazási stratégia építhető.
AI-alapú forecast rendszerek használata lehetővé teszi, hogy emberi beavatkozás nélkül rendelési javaslatok generálódjanak, ami javítja a pontosságot és adatminőséget.
A QR-kód és Digital Link alkalmazása egy olyan lépés lehet, ahol a digitális nyomkövetés valóban élővé válik a fogyasztó felé: elkezd működni a teljes transzparencia.
