Vannak, akik szeretik, vannak akik csak cukrozott befőttként fogyasztanak belőle, vannak, akik inkább cseresznye-pártiak. A meggy savanykás íze sokakat elrettent, pedig nem kellene – hiszen korántsem olyan fanyar, hogy ne lehetne elviselni az ízét – ráadásul számos pozitív élettani hatása is a javára írható. Hazánkban a termesztésének és fogyasztásának nagy hagyománya van, Magyarország a meggy egyik géncentruma.

A meggynemesítésben a fő célok között szerepel olyan öntermékeny fajták létrehozása, amelyekhez nem szükséges porzófa, a betegségekkel szembeni ellenállóság növelése (pl. monília, levélfoltosság), a kiváló gyümölcsminőség, a nagyobb méret, a magas beltartalom (cukor, sav, antioxidáns) kialakítása, korai, középérésű és késői fajták létrehozása, illetve a gépi betakarításra alkalmas fajták fejlesztése az ipari feldolgozáshoz.

Mindez elérhető tájszelekcióval, keresztezéses nemesítéssel, rezisztencianemesítéssel és molekuláris marker alapú szelekcióval.

Nagyon gazdag a magyar meggyfajták választéka

Ez a csonthéjasok közé tartozó gyümölcs Kis- Ázsiából és a Balkánról származik. Az időjárástól függően egészen május végétől csaknem július végéig érik. Sok fajtája ismert: Korai pipacsmeggy, Érdi bőtermő, Meteor, Debreceni bőtermő, Újfehértói fürtös, Csengődi csokros, Favorit, és a klasszikus Pándy meggy, valamint a Kántorjánosi.

Spanyolmeggyként nevezték a nagy szemű, kifejezetten leves, édes meggyfajtákat. A halyagmeggy régi, ismeretlen eredetű meggyfajtánk. Sokáig alanynak is használták. Legfőbb ismertetőjegye, hogy puha húsú, olyan változatokkal büszkélkedhet, mint a Hartai, a Szentlőrinci, a Szilágyi és Réti sommeggy. 

A Korpádi meggy a különleges esetekben termeszthető meggyfajtákhoz tartozott a negyvenes években, majd az ötvenes években Barcs, Kaposvár és Szigetvár környékének körzetileg beosztott meggyfajtája lett, és olyan kevésbé ismert fajtákkal versenyzett, mint Báró Józsika meggy vagy a Szakter óriás meggy.

Az Eugénia császárnő egy cseresznye-meggy hibrid, amely gúla alakú koronát nevel, és igen bőtermő, viszont sajnos érzékeny a téli fagyokra. Június közepétől érik, gyümölcse közép-nagy, halványpiros és puha húsú.  Az Ostheimi télálló egy nevéből is sejthetően fagytűrő fajta, ami nagy koronát nevel, viszont sok gyökérsarjat is hoz. 

A Hortensia királynő mérsékelt növekedésű, télálló fajta. Közepes termőképességű, nagy gyümölcsű és sárga színű. Július végén érik, a cseresznyelégy alig károsítja, és minősége kifejezetten jó. A Lajos meggy egy lecsüngő ágú, gyenge növekedésű, de termékeny, öntermékeny és önmeddő rügyeket nevelő meggyfajta. 

Idehaza nagy népszerűségnek örvend a cigánymeggy is, ami inkább egy gyűjtőnév, hiszen eredendően az összes apró, sötét gyümölcsű meggyet ide sorolták. Több változata is ismert, amelyek között öntermékeny fajtát is találunk.

Ne feledkezzünk meg a Hartai meggyről sem, ami kicsivel a cigánymeggy alap klónok előtt érik. Gyümölcse kicsi vagy közepes, sötét bordópiros, és a leve igen jól fest. És itt van a Bosnyák meggy is, ami egy erős növekedésű, edzett fajta: a monília és a blumeriella csak esős időben károsítja. 

Végül nem hagyhatjuk ki a Pándy üvegmeggyet sem, ami egy nagyon kedvelt meggyfajtánk. Június végén-július elején érik: nagy gyümölcsű, kiváló ízű, bő levű fajta,  esős időben sem repedezik, jól bírja a szállítást. Változata például a Jósika meggy, ami az alapfajnál jobban termékenyülő. Szintén Pándy-változat a Szentesi meggy, ami kevéssel a Pándy üvegmeggy után érik.

meggy

Hazánkban a megy termesztésének és fogyasztásának nagy hagyománya van – fotó: pxhere.com

A meggy értékes anyagokat tartalmaz

Nagyon gazdag vitaminokban (A-, B1-, B2- illetve C-vitamin) és ásványi anyagokban (kalcium, kálium, foszfor, magnézium, vas, cink). Nagy mennyiségben tartalmaz szerves savakat (almasav-, borostyánkősav- és citromsav) és olyan flavonoidokat, antocianinokat, fenolokat amelyek antioxidáns hatásuk miatt képesek megkötni a szervezetünket károsító szabadgyököket.

100 gramm meggyben van:

  • 16 mg Kalcium
  • 15 mg Foszfor
  • 9 mg Magnézium
  • 3 mg Nátrium
  • 0.044 g B6-vitamin
  • 10 mg C-vitamin
  • 6.1 mg Kolin
  • 770 µg Béta-karotin

A meggy szervezetre gyakorolt kedvező hatásai

  • erősíti a szívizmot, szabályozza a szívfrekvenciát,
  • segít megőrizni a vénák falának rugalmasságát
  • A-vitaminja hozzájárul a látás egészségéhez
  • gyulladáscsökkentő anyagokat tartalmaz
  • kedvezően befolyásolja az idegek működését,
  • enyhíti az ízületi megbetegedés okozta fájdalmakat,
  • segíti az emésztést, gyorsítja a belek perisztaltikáját, megszünteti a székrekedést
  • vértisztító, méregtelenítő,
  • kiváló gyógyír meghűléses megbetegedések esetén, erősíti az immunrendszert
  • normalizálja a vérnyomást magas káliumtartalma miatt
  • szabályozza a vércukorszintet
  • csökkenti az álmatlanság tüneteit mivel növeli a melatonin termelést
  • serkenti a máj- és vese működését,
  • csökkenti a húgysavszintet, és a húgykőlerakódásokat, köszvény esetén is sikerrel alkalmazható
  • védelmet nyújt a daganatos betegségek és az öregedéssel együtt járó degeneratív kórképek ellen
  • a legerősebb természetben előforduló antioxidánst, az úgynevezett quercetin-t is tartalmazza
  • stabilizálja a hormoningadozást
  • erősíti a fogazatot

meggy

Magyarország a meggy egyik géncentruma – fotó: pxhere.com

Mit készíthetünk a meggyből?

A meggy a hazai gasztronómiában nagyon népszerű gyümölcsnek számít – idehaza fejenként évente ötkilónyit fogyasztunk belőle. Nem véletlenül.

Sokféleképpen felhasználható: friss fogyasztásra, befőzésre, mélyhűtésre, lé és bor, szörp, zselé, dzsem készítésére egyaránt alkalmas. Leszedve 0 °C körüli hőmérsékleten 3-6 napig tárolható hűtőszekrényben. Értékes hatóanyagai szerencsére főzve, sütve is érvényesülnek, fogyasszunk belőle minél többet, minél többféle formában: levesként, süteményekben, kompótként, gyümölcslének, joghurtban.

Ne dobjuk el a magját és a kocsányát sem!

Ennek egyszerű oka van: a meggy ezen részei is felhasználhatók, méghozzá gyógyító célokra:

  • a gyümölcsmagból természetes és antiallergén meggymag párna készíthető, ami hatékony az ízületi fájdalmak kezelésére, görcsoldásra, jól tárolja a hőt, lehűtve borogatásra (ficamok, zúzódás, fejfájás), melegítve alhasi fájdalmak és fülfájás enyhítésére alkalmazzák.
  • a meggy kocsányából készített forrázat óriási segítség lehet a megfázásos megbetegedések ellen, köhögéscsillapító hatású, támogatja a veseműködést, a meggy cseranyag-tartalmú leveléből készült tea pedig köhögéscsillapító, gyulladásgátló

Indexkép: shutterstock.com