Az elmúlt egy hétben hazánk jelentős részén hullott számottevő mennyiségű csapadék, a Dunántúlon nagy területen megszűnt, de keleten is többfelé mérséklődött a mezőgazdasági aszály. A csapadék területi eloszlásában azonban ezúttal is jelentős területi különbségek adódtak, az ország keleti felén helyenként egyáltalán nem vagy csak igen kis mennyiség esett. A hőmérséklet továbbra is a nyarat idézi, és ebben a következő egy hétben sem várható változás. A csapadékhajlam azonban tovább csökken, legfeljebb északkeleten és a nyugati határszélen lehetnek záporok, zivatarok.
A múlt hét második felében egy hullámzó frontrendszer hatására péntek estétől a Dunántúlra, majd szombaton a középső, keleten pedig már a keleti országrészbe is többfelé érkeztek esők, záporok, zivatarok. A legnagyobb mennyiség a mindhárom napon csapadékos Dunántúlon esett, ahova kedden egy gyenge hidegfronthoz kötődően újabb csapadék érkezett, szerdán estétől pedig az északkeleti, keleti országrészben alakultak ki néhol felhőszakadással járó látványos zivatarok.
Az elmúlt egy hétben a Dunántúlon sokfelé hullott 30-75 mm közötti mennyiség, de az Északi-középhegység térségében és Budapesten is többfelé 20-40 mm-t mérhettünk. Az Alföldön inkább foltszerűen fordultak elő 20 mm-t meghaladó mennyiséggel járó záporok, többfelé azonban semmi vagy csak elenyésző mennyiség esett. (1. ábra) Az elmúlt 30 nap csapadékösszegére is hasonló területi eloszlás jellemző, az Alföldön és a Dunántúl keleti tájain sokfelé a 25 mm-t sem hullott, de a Dunántúl túlnyomó részén is 30-50 mm-rel kevesebb esett, mint a sokéves átlag (2., 3. ábra).
1. ábra 10 napos csapadékösszeg 2025. szeptember 3-ig (mm) – forrás: met.hu
2. ábra 30 napos csapadékösszeg 2025. szeptember 3-ig (mm) – forrás: met.hu
3. ábra Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. szeptember 3-ig (mm) – forrás: met.hu
A hétvégi csapadék a Dunántúlon, Nógrádban és a felhőszakadások által érintett foltokban átnedvesítette a felső 30-40 cm-es talajréteget, ugyanakkor a fél méternél mélyebb réteg csaknem országszerte nagyon ki van száradva, a növények számára hasznosítható vízmennyiségnek mindössze 20-30%-át tartalmazza. Az Alföld jelentős részén a felső fél méteres talajréteg is hasonlóan száraz. (4., 5. ábra) Hazánk területének harmadán még mindig nagyfokú vagy súlyos mezőgazdasági aszály tapasztalható (6. ábra).
4. ábra Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. szeptember 3-án (%) – forrás: met.hu
5. ábra Talajnedvesség a talaj 50-100 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. szeptember 3-án (%) – forrás: met.hu
6. ábra Mezőgazdasági aszályszint nyári kultúrákra 2025. szeptember 3-án – forrás: met.hu
A hőmérséklet csúcsértéke a pénteki 32-37 fok közötti értékekről szombaton a Dunántúl nyugati felén 20-24 fokra esett vissza (7. ábra), vasárnap pedig már keleten is csak 24-28 fokokat mérhettünk. Hétfőn ismét melegedni kezdett az idő, de a keddi gyenge hidegfront ezt a melegedést a Dunántúlon szerdára pár fokkal visszavetette. A minimum értékekben számottevő visszaesés nem volt tapasztalható, így összességében az ilyenkor szokásosnál a Dunától keletre 3-5 fokkal, míg nyugatra 1-2 fokkal volt melegebb az elmúlt napokban.
7. ábra 24 órás hőmérsékletváltozás 2025. augusztus 30-án 15 órakor (Celsius fok) – forrás: met.hu
A nyári növényeket rendkívül megviselte a június óta tartó mezőgazdasági aszály. Bár az ország egyes részeit bizonyos időszakokban kiadós csapadék öntözte, az állományok zömének zöld tömege jóval kevesebb volt a szokásosnál a szezonban, és hamar megkezdődött a növényszáradás (8. és 9. ábra). Az öntözetlen táblákon a csapadékeloszlásnak megfelelően nagyon nagyok a területi különbségek hazánk területén. A középső országrészben kiterjedt területen igen rossz a termés, azonban vannak vidékek főként a Kisalföldön és északkeleten, ahol még elfogadhatók a kilátások. Ez utóbbi részeken még mindig vannak szép zöld kukorica táblák.
Az aktuális szántóföli munkák között szerepel a repce vetése illetve ehhez a talajelőkészítés. Ennek a növénynek csökken a vetésterülete többek között az elmúlt évek száraz tavaszai miatt. Ahol az elmúlt napokban esett legalább 20 mm eső, arrafelé elő lehet készíteni a talajt, de a középső és keleti országrészben sokfelé túl száraz ehhez a talaj.
Az elmúlt egy hétben szombaton, vasárnap és kedden volt az ország nyugati felén tartósan vizes a növények levelének felülete, ami a gombás megbetegedések szempontjából lényeges. Párás időszakok is ezen a két napon voltak jellemzőek.
8. ábra Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva – forrás: met.hu
9. ábra Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva – forrás: met.hu
Az NDVI vegetációs index térképeink az augusztus második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az ország nagyobb részén csökkent, ami az év ezen időszakában természetes, de a Dunától keletre a csapadékosabb idő hatására kikelt gyomoknak köszönhetően többfelé megfigyelhető némi növekedés is. Az anomália térképen az előző időszakhoz hasonlóan, az Alföldön és a Dunántúl keleti tájain is az aszály hatását mutató negatív eltérés a jellemző, míg a nyugati, északnyugati és az északkeleti országrészekben az átlagosnál nagyobb volt a zöld tömeg mennyisége (10. ábra).
10. ábra Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2025. augusztus 13. és 28. közötti időszakban – forrás: met.hu
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1310 és 1470 foknap között alakul, a magasabb értékek a déli országrészben jellemzőek, az alacsonyabbak északon. Az aktuális értékek a tavalyiaktól mintegy 200-250 foknappal vannak elmaradva, a sokéves átlagot viszont 10-60 foknappal meghaladják. Ez alól csak az északkeleti országrész kivétel, ahol 10-50 foknappal elmaradnak az átlagtól. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól jelentősen elmarad, de többnyire átlagosnak mondható vagy annál kissé előrébb jár.
A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. és 12. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól.
Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és a június ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, a hónap közepére az aszály az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. Egész június alig hozott csapadékot, az aszály egyre nagyobb mértéket öltött, majd július első hetének végén tetőzött. Július második hetében több hullámban országos csapadék érkezett, mely sokfelé életmentő volt. Szeszélyes területi eloszlásban az ország mintegy harmada alaposan megázott (>40 mm), harmada 20-40 mm-t kapott, harmadán viszont kevés esett. Július végén majd augusztus elején érkeztek újabb jelentősebb esők, de ezeknek is szeszélyes volt a területi eloszlása, egyes térségek csaknem teljesen kimaradtak az esőből. Az aszály átmeneti mérséklődés után egyre nagyobb területre tért vissza, a kukoricát többfelé elkezdték lesilózni, mert nem hozott volna termést. Ahogy a csapadékban, a terméskilátásokban is hatalmas különbségek alakultak ki az országon belül az öntözetlen kukoricatáblákon. Augusztus közepén egyre többfelé megindult a növényszáradás, így a hónap végi esők az állományokon már csak néhol segítettek. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség jelenleg csak fele-ötöde az optimális mennyiségnek, a Duna-Tisza közén még a 100 mm-t sem éri el.
11. ábra Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2025. szeptember 3-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében) – forrás: met.hu
12. ábra Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2025. szeptember 3-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében) – forrás: met.hu
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót, nehezen fejlődtek a növények a hideg idő miatt. A nyári meleg a júniussal érkezett meg elég hirtelen és tartósan. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást júniusra behozta, majd a többször hűvös júliusban ismét kismértékű elmaradást gyűjtött össze, ami augusztus második felében kissé tovább nőtt.
A folytatásban nagyrészt száraz, napos, nyáriasan meleg időre van kilátás. Pénteken csak kevés helyen, főként északon, majd estétől nyugaton lehet egy-egy zápor, zivatar, szombaton pedig északkeleten, keleten alakulhatnak ki helyenként záporok, zivatarok. Vasárnaptól a jövő hét közepéig országszerte száraz időre lehet számítani. A hőmérséklet nem változik számottevően. Éjszakánként többnyire 12-17 fok közé hűl le a levegő, napközben pedig 27-32 fok lesz a jellemző, délkeleten lehet ennél kissé melegebb, szombaton pedig a nyugati tájakon kissé hűvösebb.
* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
Forrás: HungaroMet
Indexkép: shutterstock.com
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
