Kevesen vannak, akik ne szeretnék a málnát. Azonban sajnos egyre kevesebb kiskertben van jelen. Pedig gyerekkorunkban még az a kert volt a kevesebb, amelyikben nem kapott helyet. Pedig ha tudjuk, mire kell odafigyelni ezzel a finom gyümölccsel kapcsolatban, rengeteg málna teremhet a kertünkben.
Ezt tedd, ha sok málnát szeretnél enni
A málnának két fő típusát különböztetjük meg. Attól függően, hogy mikor hoz gyümölcsöt, van egyszer termő nyári málnafajta és kétszer termő, úgynevezett őszi málnafajta, amelyet folyton termő néven is ismerhetünk. A kinézetük és az ízük teljesen azonos, azonban a nyári málnát védeni kell a kórokozókkal szemben, ezzel ellentétben az őszit szinte semmi nem támadja meg. Az őszi málna a nyári málnával ellentétben a gyümölcsöket azokon a vesszőkön hozza ősszel, amelyek abban az évben tavasszal növekedtek. Ezért is fordulhat elő, hogy sokkal kevésbé fogékony az olyan gombás betegségekre, mint a gyökérrothadás vagy a botritisz.
A kis málnabogár életciklusa is csupán a nyári málnának felel meg, így az őszi málna még tőle is védett. Az őszi málna hajtásait késő ősszel egészen a talajig vissza kell vágni. A növénynek nincs különösebben nagy tápanyagigénye, így csupán egy kevés komposzt bedolgozására van szüksége, a töve körül. Azonban arra nagyon figyeljünk oda, hogy mivel a málna gyökerei nagyon közel vannak a földfelszínhez, nehogy megsértsük azokat. De arra is ügyelni kell, hogy kapjon kellő mennyiségű vizet, azonban soha ne álljon pangó vízben.
A málnavesszők legfeljebb két évig életképesek, utána újra kell telepíteni őket. Az egyszer termő, nyári málnafajták azokon a vesszőkön hoznak termést, amelyek az előző nyáron fejlődtek ki, és átteleltek. A kétszer termő vagy folyton termő málnafajták pedig az előző nyáron kifejlődött vesszőkön is hoznak termést, és az adott évben kihajtott fiatal, új vesszőkön is.
A kétszer termő málna esetében sokan a második, kora nyári málnaszüretet feláldozzák az őszi, jobb termésért cserébe. Ha így döntünk, az lényegesen leegyszerűsíti a málnával való törődést, ugyanis ebben az esetben a tél végén a talaj szintjéig vissza kell vágni a bokor összes vesszőjét. Nyárra a bokor új vesszőket hoz, amelyek ősszel teremnek. Ezeket kora tavasszal tőből ki is metszhetjük. Azért érdemes a vesszőt közel vágni a földhöz, hogy az új hajtások a talajból törjenek elő, ne pedig a levágott vesszők csonkjaiból.
A málna megteremhet a te kertedben is. Fotó: Shutterstock
Azoknál a málnanövényeknél, amelyek egy évben többször is hoznak termést, vagyis nem csak egyszer, hanem egész nyáron szüretelhetünk róluk, metszéskor nagyon oda kell figyelni, hogy ne a termő részeket vágjuk le. A tavaly letermett vesszők végeit vágjuk le, és ezeket ott metsszük el, ahol még volt rajta gyümölcs, így őszre ezek az idősebb vesszők is teremni fognak. A fiatal, tavalyi hajtásokat pedig ne bántsuk, hiszen majd ezekről tudunk szüretelni nyáron.
Ellenben az egyszertermő málnatövek júliusban hoznak egy nagyobb mennyiségű termést, utána már nem lesz rajtuk gyümölcs. Ha tavaly nem tettük meg, akkor most, még tavasszal vissza kell vágni a letermett vesszőket, méghozzá egészen a talaj szintjén úgy, hogy ne hagyjunk csonkot. Ezeken ugyanis hamarabb alakulhatnak ki gombás megbetegedések.
A fiatal, zöld vesszőket nem kell metszeni, hiszen ezeken lesz a termés. Ha azonban túl sűrűn nőnek, akkor ritkítsuk őket úgy, hogy két vessző között legyen legalább 15-20 centiméter távolság.
A málnának erre van most nagy szüksége, hogy bőségesen teremjen
A málna számára nagyon fontos, hogy pótoljuk a tápanyagokat. Először tavasszal kell trágyázni a málnát, mindegy, melyik fajtáról van szó. A szerves trágyát, műtrágyát is most érdemes kiszórni, utána pedig bőséges mennyiségű vízzel kell megöntözni a töveket. Gyomtalanítani is érdemes ilyenkor, azonban nagyon figyeljünk rá, hogy a málna gyökerei nagyon sekélyen vannak a talajban, így ne kapával, hanem kézzel gyomtalanítsunk, különben a gyökerek megsérülhetnek.
A málna igényli a törődést, de érdemes helyet adni neki a kertben
A málnanövény félcserje, ami azt jelenti, hogy a vesszői csupán két évig élnek. A vesszők az első évben fejlődnek ki, a második évben pedig elágaznak, virágot hoznak és gyümölcsöt érlelnek. Ezt követően sajnos elszáradnak, és talán ez lehet az oka annak, hogy manapság egyre kevesebbet találunk belőle a kiskertekben.
A málna érzékeny a talajvízre, és a homokos talajt sem kedveli. A kert szélvédett területét válasszuk ki számára, és biztosítsunk neki támasztékot. A málna a laza, levegős szerkezetű, jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag, savanyú talajt kedveli. Ezért az ültetés előtt ássuk fel az ültetőterületet, és lazítsuk fel a talajt. Ültetéskor először vissza kell vágni a gyökereket, majd bele kell helyezni a növényt az ültetőgödörbe, mely legyen kétszer olyan mély és széles, mint maga a gyökér. Ezután fedjük be földdel a gödröt, és öntözzük meg a növényt.
A málna nagyon vízigényes növény. Ennek az az oka, hogy sekélyre hatoló gyökérzete van. A málna fénykedvelő növény, azonban a túlságosan erős napfényt nem viseli jól. Telepítésének ideje ősszel vagy kora tavasszal jön el. A málnának gyakori betegségei a málnamozaik, a botritisz, a didimellás betegség, valamint a kártevők közül a sodrómoly, vagy a málna-vesszőszúnyog jelenthet rá veszélyt, ezért nagyon fontos feladat a permetezés.
A töves művelés esetében gyakran nem alkalmaznak támrendszert. Fontos feladat a tövek között előbukkanó sarjak eltávolítása. A töveket ilyenkor 50-100 cm-es sor-és tőtávolsággal kell telepíteni. A sövényművelés esetében a növények összefüggő sövényfalat alkotnak. Ekkor a tövek között fejlődő sarjakat nem távolítjuk el, csak ritkítjuk, a sor-és tőtávolság pedig 80x120 cm.
A málna nem utóérő gyümölcs, így csak teljesen érett állapotában szabad leszedni. Ez akkor történik, amikor a színe tökéletesen élénk, és a gyümölcs könnyen leválik a vacokról.
Málnában gazdag nyarat kívánunk!
