Dr. Reisinger Péter, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának professzor emeritusa az elsők között kezdett foglalkozni Magyarországon a precíziós technológia kutatásával és hazai népszerűsítésével. A professzor szerint szükség lenne az algoritmus alapú gondolkodásra, a precíziós műveleteknél a kritikus időszakokban gyakrabban a kell a szántóföldön lenni és amikor szükséges, döntéseket hozni. Sajnos azonban a kalászosok, kukorica, napraforgó és repce termesztésének korszaka kényelmessé tette a gazdákat, ezt megszoktuk és nem szívesen változtatunk ezen.  

– Kérem, idézze fel néhány mondatban, hogyan került kapcsolatba a precíziós technológiával.

– Az 1990-es évek közepén egy ismerősöm meghívást kapott Alsó- Ausztriába, egy 2 ezer hektáros gazdaságba, ahol megvalósították az őszi búza precíziós gyomirtását. Én akkoriban egyetemi docensként a Növényvédelmi Tanácsok című lap alapítója és főszerkesztőjeként sok újdonságot is ismertettem, emiatt ismerősöm kérte, hogy kísérjem el Ausztriába és írjak egy cikket az új technológiáról – bocsátotta előre Prof. Dr. Reisinger Péter. – A látogatás során a gazdaság tulajdonosa szívélyesen fogadott bennünket, és készítettem vele egy interjút. A módszer lényege, hogy cseh egyetemistákkal felmérette a gyomviszonyokat a búzában, majd az adatokat éjszaka egy programozó feldolgozta és másnap ez alapján történt a vegyszeres gyomirtás.

Reisinger Péter

Prof. Dr. Reisinger Péter – Fotó: Széchenyi István Egyetem

Működés közben nem láttam a folyamatot, a tájékoztatás is elég szűkszavú volt. Hazatérve elhatároztam, hogy a Tangazdaságban a Herbológia előadás gyakorlatai során megpróbáljuk rekonstruálni az óvári hallgatókkal az úgynevezett osztrák módszert. Az első próbálkozás bejött, a hallgatókkal alapos gyomfajismereti gyakorlat után, egy nagyon gyomos búzatáblán végeztük el a felvételezést és ennek ellenére a mintaterületek 23 %-án gyommentes cellákat regisztráltunk. Ez volt ez első motiváció, ami megérlelte bennem azt a szándékot, hogy a módszert érdemes továbbfejleszteni.

A másik motivációt a nagy adathalmazok feldolgozásának gondja jelentette. Mint Ujvárosi Miklós professzor ösztöndíjasa részt vettem az I. Országos Gyomfelvételezésben és ezáltal hatalmas adatállomány birtokában kerültem. Ujvárosi részadatokat kért, amelyeket Vácrátóton dolgoztatott fel. Én elhatároztam, hogy mind a 11 község határ adatát feldolgozom és a részadatokkal együtt felküldöm Vácrátótra, amellyel kivívtam Ujvárosi professzor élete végéig tartó barátságát. Az adatfeldolgozást a munkahelyem könyvelésén lévő mechanikus, „tekerő szorzó és osztó” mechanikus gépen végeztem akkoriban, amely egy téli időszakon át tartott. Ne feledjük el, hogy 1969, 1970-es éveknél tartunk, amikor még csak kevesen tudták, hogy létezik a mai értelenben vett számítógép.

A nagy adatállományok feldolgozásának megoldatlansága bosszantott és nem tudtam megérteni, hogy ez a gyakorlatban miért nem valósult meg.

Kétségeimet Fekete Attila kibernetikus, a tudatlanokat megillető mosollyal oszlatta el, aki elmondta, hogy létezik számítógép és elmagyarázta működésének részleteit. Ezután is gyűjtöttem nagyszámú adatot, amelyet kezdetben az akkori MÉM-NAK-ban lévő lyukkártyás Honeywell, majd később a SZÜV lyukszalagos gépein dolgoztattam fel.

A kép akkor kezdett összeállni, mikor felszabadították az embargó alól a GPS-helymeghatározás lehetőségeit és eszközeit. Az adatokhoz kötött helymeghatározás így megoldódott és nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az élet minden területén új korszakot nyitott meg.

– Úgy tudom, ön a technológia első hazai meghonosítóinak egyike, ha nem az első. Miért köteleződött el iránta? Az első időszakban gondolom, kétkedve fogadta a szakma.

– Elöljárójában elmondom, hogy a növényvédelem szakágai közül elsősorban a gyomirtás-gyomszabályozás területére specializálódtam és véleményemet ezen tény alapján kell értelmezni. A herbológiát azért tartom fontos tudományágnak, mert a gyomirtás sikere, vagy sikertelensége meghatározó tényező a növénytermesztés jövedelmezőségében. Másrészt a herbicidek a hazai növényvédőszer-felhasználás felét teszik ki, tehát az itt elért megtakarítás jelentősen csökkentheti a gazdaság, vagy az ország anyagi helyzetét. Van még számos érv, de ezekre most nem térek ki.

Elkötelezettségem alapvető indoka, hogy biztos adatokból és saját magam által elvégzett kutatásokból tudom, hogy hazánkban a kalászos területeken a vegyszeres gyomirtást csupán 50-52%-ban kellene elvégezni. Ennek ellenére ez a gyakorlatban – elsősorban gyomfelvételezés hiányában – ez nem így valósul meg. Bizonyíthatom ezt a Farkas László által vezetett gazdaságban végzett 10 éves vizsgálatokkal. Néhai Farkas Lászlónak és Balázs nevű fiának sok köszönettel tartozom a precíziós fejlesztésekben nyújtott támogatásaiért.

Elkötelezettségem másik indoka – amiről próbálnak sokan lebeszélni – hogy

a precíziós módszerekben létezhet egy úgynevezett „magyar” út.

Közel ötven éve követem a hazai és a nemzetközi trendeket. Ezekből azt a tapasztalatot vontam le, hogy a bőséges forrásokkal rendelkező országokban a fejlesztésekben sok az „elegancia” és olyan funkció, ami felesleges. Mi, magyarok kevés anyagi forrással rendelkezünk, de kényszerhelyzetünkből adódóan sokkal többet „agyalunk” a fejlesztések leegyszerűsítésén és olcsóbbá tételén. Saját magam láttam többszáz millió dollár költséggel megalkotott külföldi gyomfelvételező robotot, ugyanakkor 2016-ban Dr. Borsiczky István egykori doktoranduszom vezetésével és saját anyagi áldozatvállalásával, néhány millió forint felhasználásával megalkottuk a magyar fejlesztésű gyomfelvételező robotot, amely szabadalmi oltalmat is kapott. A robot működött, extrém körülményekre való felkészítésére, de egyéb pótlólagos, apró kiegészítő fejlesztésére nem találtunk partnert.

Ami a precíziós technológia gyakorlati fogadtatását illeti, beszédesek az AKI ide vonatkozó felmérései. Ha jól értelmeztem az adatokat népszerűek a tápanyagkijuttatással kapcsolatos precíziós megoldások, kevésbé használatosak a gyomirtást végző eljárások.


– Még ma is sokan kételkednek, mondván: drága, speciális eszközök szükségesek a precíziós technológiához, s a beruházás nem mindig térül meg a klímaváltozás miatt. Mit tud számukra mondani? Hogyan érvelne ma a precíziós eljárások mellett?

– Valóban, ezek a precíziós eszközök nem olcsók. Megfigyeléseim szerint ezeket a nagy földterülettel rendelkező gazdaságok számára fejlesztették ki. Ők pedig meg tudják fizetni. Véleményem szerint

a magyar mezőgépipar a kis- és közepes gazdaságok részére több innovációs tartalommal rendelkező precíziós munkaeszközöket gyárthatna.

Ennek egyik előfeltétele az élenjáró növénytermesztő és növényvényvédő szakemberekkel való konstruktív együttműködés. A precíziós gyomirtó eszközök használatának előnyei közé kell sorolni például a talajvíz megőrzését a precíziós kultivátor használatával, vagy egy másik szempontot: a kultivátor késeivel szemben nem alakul ki herbicid-rezisztencia. Sajnos, a precíziós technológiák többlet-jövedelemteremtő képességét ma még nehéz bizonyítani, gondoljunk csak a közelmúlt évek időjárási anomáliáira.

búza

A professzor szerint hazánkban a kalászos területeken a vegyszeres gyomirtást csupán 50-52%-ban kellene elvégezni. Ennek ellenére ez a gyakorlatban – elsősorban gyomfelvételezés hiányában – ez nem így valósul meg – Fotó: pexels.com

– Hogy látja, mennyit lépett előre a területen a magyar agrárium? Melyik szegmens hol tart ez ügyben, illetve melyek a még kiaknázatlan, vagy inkább nem kellően kiaknázott pontok, részterületek?

– A leglátványosabb, amit a mezőgazdász és az átlag állampolgár is lát, hogy rend van a szántóföldeken. Többen valljuk, hogy egy műveleti elemet sem lehet önmagában precíziósan végezni. Például a táblák talajának egyenletesnek kell lenni, ahhoz, hogy a vetés hibamentes legyen, a tápanyagellátás új, vagy klasszikus szabályait be kell tartani és az alapvető szabályokat az egyes agronómiai műveleteknél figyelembe kell venni.

A precíziós gazdálkodás legnagyobb eredménye a rend, sajnos, őszintén ki kell mondani, ez a fejekben még nem mindenütt történt meg.

Szükség lenne az algoritmus alapú gondolkodásra, a precíziós műveleteknél a kritikus időszakokban gyakrabban a kell a szántóföldön lenni és amikor szükséges, döntéseket hozni. Mindannyian tudjuk, hogy a négy növény (kalászosok, kukorica, napraforgó és repce) termesztésének korszaka kényelmessé tette a gazdákat, ezt megszoktuk és nem szívesen változtatunk ezen.

Ha rangsorolni kell az agráriumban a precizitás szintjét, akkor meg kell állapítani, hogy az állattenyésztés egyes ágazataiban (például a tejtermelésben) a legnagyobb fokú a precizitás, ők már akkor is precíziósan mérték és értékelték az állatok egyedi tulajdonságait, amikor mi növénytermesztők nem is hallottunk a precíziós gazdálkodásról. Ezt követi a tápanyaggazdálkodás, melynek algoritmusai az 1980-as években kialakultak, ezek finomítása történik napjainkban.

– Hogy látott hozzá annak idején a precíziós gazdálkodás népszerűsítésének?

– Néhai Farkas Lászlóval (Zimány) 2005-ben dolgoztunk egy szervezet létrehozásán, amelyben a precíziós gazdálkodás gyakorlati módszereit gyakoroltattuk volna be a gazdálkodókkal. Saját gazdaságában helyet biztosított volna a gyakorlati képzésekre. Bizonyára többen is részt vettek az évente megrendezett tanácskozáson Zimányban, ahol ennek komoly jeleit tapasztalhatták. Tervünk végülis nem vált valóra.

– Milyen jövőt vizionál Magyarországon a precíziós technológiának?

– Hosszú út előtt állunk. A precíziós gazdálkodás akkor lesz igazán sikeres, ha a gazdálkodók felismerik azt, hogy a precíziós gazdálkodás nemcsak növénytermesztési, géptani, informatikai, programozási, közgazdasági, stb. ismereteket feltételeznek, hanem ezeket folyamattá kell szervezni. A nagyobb gazdaságoknál ilyen csapatokat mielőbb létre kellene hozni, jó előre a tervezés időszakában.

A kisebb méretű gazdaságok számára a precíziós ökogazdálkodás lehet nagyon eredményes, amit magam és pályatársam is gyakorlunk és tapasztalatainkat szívesen közreadjuk a precíziós öko-szójatermesztés példáján – zárta mondandóját Prof. Dr. Reisinger Péter.


Indexkép: Pexels

Miről szól a PREGA 2026 Konferencia és Kiállítás?
Minden forint számít
Digitalizáció + Adatok = mérhető gazdasági eredmény
Az adatok, technológia és együttműködés akkor értékes, ha pénzügyi megtérülést hoznak.
Töltsön el két napot a precíz, költséghatékony és okszerű gazdálkodás jegyében, mert most minden forint számít a túléléshez!
Jelentkezz a PREGA-ra ITT!