Árak papíron és a valóságban

Magyarországon az utóbbi két hétben erősen lecsökkent a gabonák felvásárlási ára. Az AKI PÁIR szerint két héttel ezelőtt a malmi búza még tonnánként 67, a takarmányminőség pedig 65 ezer forint körüli áron forgott, és az árpáért ugyanennyit el lehetett kérni. A kukoricát átlagosan 73 ezer forintos tonnánkénti áron keresték az adatgyűjtés szerint.

Az elért gazdálkodók a fenti áraknál 7–8 százalékkal alacsonyabb árakat neveznek meg, hozzátéve, hogy valójában továbbra is áll a piac. (Lásd még: Lesújtó hangulat a gabonapiacon: egyre kevesebbet ér a termény.) Különösen aggasztónak látják az új termésre érkező ajánlatokat, és a Bászna Gabona-ügy is erősen foglalkoztatja őket. Mint ismert, a cég közel 10 milliárd forintos kárt okozott az üzletfeleinek. A kormány a csődbe ment vállalkozás felszámolását stratégiailag kiemelt ügyként kezeli. Egyelőre sem a pénznek, sem az átadott gabonának nincs nyoma. 

A Bászna-ügyben nem az a legaggasztóbb, hogy a hiányzó árumennyiség váratlanul bukkanhat fel a piaci kínálatban, hanem a bizalom megrendülése a felvásárlók iránt. Ha a készletek átruházása nem fog gördülékenyen menni, akkor az a piac további befagyásához vezet" –  int az egyik nagygazdaság vezetője. 

Ilyennek látják a piaci kilátásokat

A kukorica jelenlegi tonnánkénti árát az ország nyugati részében 70 ezer forint körülire teszik az elért gazdálkodók, míg a keleti felében inkább csak 68 ezerre becsülik. Aki időben lépett, 73 ezer forintot tudott eltenni érte, amiből jó esetben a közvetlen termelési költségeket tudta fedezni. Az alföldi termésátlagokkal masszívan veszteséges volt a növény. Új kötési árakról nem hallani a kukorica piacán.

A cirok elvileg drágábban lenne értékesíthető, mint a búzák, de ez is egy olyan elméleti ár, amivel nem lehet mit kezdeni, hiszen még az árpát is csak eseti jelleggel vásárolják a takarmánygyártók. Az ó termésű búzák elméleti ára 60 ezer forint körül mozog – szinte minőségtől függetlenül. Az új termésért (euro minőség) pedig már 57 ezer forintos árszinteket is hallani a keleti országrészből. A nyugati országrészben bíznak benne, hogy megmarad a 60 ezres árszint, de emellé is 7 tonnás hozamok szükségesek a profitábilis termeléshez. 

Nyomottak a gabonaárak, áll a piac

Nyomottak a gabonaárak, áll a piac – Fotó: Shutterstock


A napraforgót 200 ezer forint feletti áron keresik még most is. A legrosszabb, amit el tudok képzelni róla, hogy 170 ezer alá esik a tonnánkénti ára. Nálunk nem nehéz hektáronként 3,5 tonnát termelni belőle, így messze ez a legjövedelmezőbb növény" – hangzik el Borsodban.

A gazdálkodó elismeri, hogy kétévente tervezik visszavetni az olajnövényt. A sűrűn visszavetett szotyinak van ugyan növény-egészségügyi kockázata, de a gazdálkodók szerint ez kétszeri gombaölőszeres kezeléssel kivédhető lesz. A nyugati országrészben eddig nem számított sikernövénynek a napraforgó, most azonban innen is azt halljuk, hogy növekszik az érdeklődés iránta. 

A nyúlkár miatt eddig bizalmatlanok voltak a gazdálkodók a napraforgóval szemben, ugyanakkor történt egy kedvező fordulat: egy fertőzés következtében megcsappant a helyi nyúlállomány. Ez felbátoríthatja a termelőket a napraforgó vetésére" – hangzik el Győr-Moson-Sopron megyében.

Mivel az egész országban hasonló megfontolásokat hallani, maguk a termelők 750 ezer hektárra teszik az olajnövény idei országos kiterjedését, míg a kukoricából 600 ezer hektárra becsülik a várható területnagyságot. A cirok népszerűsége az általános vélemény szerint nem javul, míg a máké kifejezetten nő. Az idei szezon időjárása eddig nem nagyon kedvezett neki, ennek ellenére most sokan az újravetésére készülnek. 

Hasonlóan feljövőben van az őszi borsó is, hiszen még az ország nyugati fele is hallott az orosházi növényifehérje-feldolgozóról, amihez nagy reményeket fűznek. Mások azonban azt hangoztatják, hogy tavaly már 38–40 százalékkal kevesebbet ért az őszi borsó, ami megkérdőjelezi, hogy kitermelhetők-e még vele a költségek. Úgy látják, stabilan hozni kellene belőle legalább 3 tonnát, hogy a támogatással együtt a zsebekben is maradjon valami.

Nem csoda, ha sokan inkább úgy döntenek, kiadják a földjüket bérbe. Ez a hektáronkénti 120–150 ezer forintos bevétel olyan stabil jövedelem, amire a mezőgazdasági termelés már aligha képes.