A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) immár nyolcadik éve vizsgálja a hazai háztartások élelmiszerhulladék-termelését. A 2024-es felmérés eredményei alapján biztató javulás tapasztalható: 2016-hoz képest harmadával kevesebb élelmiszert pazarolunk.

Míg nyolc éve fejenként évente átlagosan 33,1 kilogramm került a kukába feleslegesen, mostanra ez a mennyiség 21,5 kilogrammra csökkent. A javuló eredmény ellenére a lakossági élelmiszer-pazarlás továbbra is jelentős: 206 ezer tonna évente. Az adatgyűjtés idén is folytatódik, amelyhez a Nébih már várja a jelentkezőket.

A 2024 novemberében és decemberében zajló felmérés során 260 háztartás, több mint 700 fogyasztójának adatait összesítette a kutatás. Az eredmények szerint

egy magyar évente átlagosan 59,7 kilogramm élelmiszerhulladékot termel, amelynek 36%-a megelőzhető lenne, azaz pazarlás. Ez a mennyiség 380 ezer ember egy éves ellátására lenne elegendő, értéke közel 160.000 Ft felesleges kiadás évente egy négy fős család esetében.

A háztartási élelmiszer-pazarlás tehát hosszabb távon csökkenő tendenciát mutat, 2016-hoz képest ugyanis harmadával kevesebb élelmiszer kerül a kukába.

élelmiszer

A pazarlás leggyakoribb okai között az elfeledett, megromlott élelmiszer és a túlzott bevásárlás vagy főzés szerepelnek – fotó: Shutterstock

A leggyakrabban elpazarolt ételek listája évek óta nem változott, még mindig a készételek vezetik (8,7 kg/fő/év), ugyanakkor ez a 2016-os értékhez képest 4,5 kilóval csökkent. A lista második helyén a zöldségek és gyümölcsök vannak fejenkénti 4,5 kg-os mennyiséggel, a harmadik helyre 2024-ben is a pékáruk kerültek (2,8 kg/fő/év).

A pazarlás leggyakoribb okai között az elfeledett, megromlott élelmiszer és a túlzott bevásárlás vagy főzés szerepelnek. Továbbra is pozitív, hogy a háztartások közel fele komposztál, és a megkérdezettek 83%-a úgy gondolja, hogy képes tovább csökkenteni saját hulladéktermelését.

A javulásban szerepet játszik az egyre fenntarthatóbb módon gondolkodó új generáció, az étkezési szokások átalakulása és a Nébih Maradék nélkül programjának évek óta zajló szemléletformáló munkája.

Szeptember 29-e az élelmiszer-pazarlás elleni világnap, amely jó alkalom arra, hogy mindenki átgondolja élelmiszerpazarlással kapcsolatos szokásait, és felmérje, hol tudna még változtatni. A célkitűzés eléréséhez a mostani eredmények fontos lépést jelentenek, de további erőfeszítések szükségesek. Ehhez a Nébih segítséget nyújt a Maradék nélkül gyakorlatias anyagaival, legyen szó menütervezésről, a hűtőszekrény hatékony kihasználásáról vagy a maradékok kreatív felhasználásáról.

A felelős magatartás azért is fontos, mert az EU hulladék-keretirányelvének idei módosítása alapján 30%-kal kell mérsékelni a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok mennyiségét a 2021-2023 közötti időszak átlagértékéhez képest. Az élelmiszer-pazarlás tendenciájának vizsgálatához már elindult a jelentkezés a 2025-ös felmérésre, amelyhez a Nébih várja a csatlakozni kívánó háztartásokat. Az egyhetes mérés során hulladéknaplót kell vezetni, amelyben pontosan rögzíteni kell az el nem fogyasztott élelmiszereket és azok sorsát.

Az idei felmérésben kiemelt figyelmet kapnak a gyermekes családok, mivel a gyermekek sokszor kiszámíthatatlan étkezése megnehezíti a tervezést és kihívást jelent az élelmiszer-pazarlás elleni harcban.

Az érdeklődők a felmérés regisztrációs linkjén már jelentkezhetnek a 2025-ös felmérésre, melybe a korábbi résztvevők is becsatlakozhatnak, akik így össze tudják vetni eredményeiket a korábbi évek tapasztalataival. 

Forrás: Nébih
Indexkép: shutterstock.com