Globális viharfelhők a növényvédő szerek piacán
A globális növényvédelmi ipar alapjaiban rendülhet meg a következő években, miközben három ország – Brazília, Oroszország és Kína – egyszerre néz szembe mélyreható, de egymástól eltérő válságokkal. Bár ezek a folyamatok földrajzilag távolinak tűnhetnek, a magyar gazdálkodók is közvetlenül érezhetik a következményeket, hiszen a hazai mezőgazdaság is egy globális ellátási lánc része.
Az AgriBusiness Global elemzése Bob Trogele, a ProAgInvest vezérigazgatója szakmai értékelésén alapul, és rámutat:
ezek az országok a növényvédőszer-piac kulcsszereplői – beszállítóként, vevőként vagy gyártóként –, és mindegyikük instabilitása újabb árhullámokat indíthat el a világban.
Brazília: A hitelre épülő modell recseg-ropog
Brazília a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági hatalma, de a gazdaság motorja veszélyesen túl van terhelve.
Évek óta a beszállítók (növényvédőszer-, vetőmag- és gépgyártók) hosszú lejáratú, gyakran 300 napos hitelekkel tartották életben a piacot.
Most azonban a magas infláció és a drága hitelek megtörték ezt a rendszert: egyre több kiskereskedő és forgalmazó megy csődbe.
Magyar szemmel nézve ez azért fontos, mert a világ egyik legnagyobb felvevőpiaca visszafoghatja megrendeléseit, ez pedig globális túlkínálathoz és árversenyhez vezethet – de az ellátási lánc megbízhatósága is csorbulhat.
Oroszország: A háború árnyékában
Az orosz mezőgazdasági ipar jövője teljes mértékben az ukrajnai háborútól függ. A háború miatt sokan kivonultak az orosz piacról – köztük agrárbeszállítók is –, és nem világos, visszatérnek-e.
Eközben az ország gazdasága a katonai termelésre állt át, és elvesztette fő exportpartnereit, például az EU-t.
A magyar agrárium számára ez azt jelenti: az orosz piachoz kötődő termékek, nyersanyagok és befektetések hosszabb távon is kiszámíthatatlanok maradnak. És mivel Oroszország az EU egyik fő műtrágyaexportőre volt, az árak és elérhetőség továbbra is ingadozhat.
Fotó: Shutterstock
Kína: Túlkínálat és gazdasági feszültségek
Kína a növényvédőszer-gyártás globális központja, de túlzottan nagy kapacitásai mára árháborút és veszteségeket eredményeztek. Trogele szerint a kínai gazdaság a "túlberuházásos modellre" épül, azaz a szükségesnél nagyobb mértékben történhettek beruházások a termelési kapacitás bővítésébe, miközben a belső fogyasztás gyenge, a munkanélküliség nő, az ingatlanpiac pedig meginogott.
A növényvédőszer-gyártásban ez azt jelenti: alacsony árak, de megbízhatatlan gazdasági háttér. Ha egy ilyen volumenű piac meginog, az ellátás is sérülhet.
A magyar gazdálkodók tehát egyaránt számíthatnak kedvező beszerzési árakra, de ellátási akadozásokra is, főleg ha egy-egy alapanyag vagy készítmény kizárólag kínai eredetű.
Globális kitettség – hazai következmények
A három ország válsága rámutat arra, hogy a magyar mezőgazdaság – különösen a növényvédelem és tápanyagellátás terén – globálisan összekapcsolt rendszer része:
- Ha Brazília visszafogja a keresletet, a növényvédőszer-gyártók más piacokon próbálnak érvényesülni, áresés várható – ez átmenetileg kedvezhet a magyar gazdáknak.
- Ha Kína instabil, bizonyos hatóanyagok vagy készítmények nehezen lesznek elérhetők, vagy késhetnek a szállítások.
- Ha Oroszországra újabb szankciók jönnek, az műtrágya- vagy energiaellátási gondokat hozhat.
Mi a tanulság a magyar mezőgazdaság számára?
- Diverzifikáció – érdemes több beszállítóra és alternatív beszerzési forrásra építeni.
- Készletgazdálkodás – érdemes előre gondolkodni, nem utolsó pillanatban rendelni kritikus inputanyagokat.
- Piaci figyelés – a nemzetközi trendek ismerete versenyelőnyt jelenthet a hazai termelők számára.
Forrás: AgriBusiness Global
Indexkép: Shutterstock
