A kínai mezőgazdaság egyre határozottabban halad a génmódosított (GM) növények alkalmazása felé. A cél világos: növelni a hazai terméshozamokat, csökkenteni az importfüggőséget, és biztosítani az ország élelmezésbiztonságát. A Trivium China agrárelemzője, Even Pay szerint a váltás lassú, de következetes, és már most látszanak az első eredmények.



A 2024 végén kiadott engedélyek – öt GM-növényfajtára és tizenkét típusra – új szakaszt nyitottak a technológia bevezetésében. Bár a termesztés egyelőre csak bizonyos régiókra korlátozódik, Pay becslései szerint a génmódosított kukorica és szója Kína termőterületeinek már körülbelül 10%-át fedi le.

Rekordtermés és fokozódó kísérletezés

A kínai hatóságok szerint 2025-re vonatkozóan rekord gabonatermés várható: elérheti a 709 millió tonnát. A szójabab kibocsátása 2,5%-os növekedéssel 21,17 millió tonnára emelkedhet. Bár a GM-növények korábbi kísérletekben 5-10%-kal növelték a hozamokat, a tényleges eredmények egyelőre visszafogottabbak a kereskedelmi méretű termesztésben.

Takarmányköltségek mérséklése – a stratégiai cél

Kína egyik legfőbb motivációja a GM-növények alkalmazására a takarmányköltségek csökkentése.

Ian Lahiffe, a Jing Management Agritech vezérigazgatója kiemeli: a kínai takarmány-előállítás költségei még mindig jóval meghaladják a brazil vagy amerikai szinteket, ami versenyhátrányt jelent a hazai hús- és tejtermelés számára.

A kínai kormány enyhítette a GMO-k használatára vonatkozó szabályozást, hogy megkönnyítse a helyi takarmányipar működését, és ösztönzi az alternatív fehérjeforrásokba történő beruházásokat is, hogy csökkentse az importfüggőséget.


szoja

 Fotó: Shutterstock


Élelmezésbiztonság és a vezetés történelmi tapasztalatai

Az élelmiszer-biztonság erősítése nemcsak gazdasági, hanem történelmi kérdés is Kínában.

A jelenlegi vezetés – köztük Hszi Csin-ping – személyes tapasztalatokkal rendelkezik a múlt éhínségeiből, ami mélyen befolyásolja a politikai döntéshozatalt. A génmódosított technológia bevezetését is ennek a hosszú távú élelmezésbiztonsági stratégiának a részeként kezelik.

A közvélemény továbbra is bizalmatlan

Annak ellenére, hogy a kormány egyre inkább támogatja a GM-növényeket, a kínai lakosság körében továbbra is alacsony az elfogadottságuk. A hatóságok évekig hangsúlyozták az óvatosságot, és ez a kommunikáció a mai napig hatással van a közgondolkodásra. A jelenlegi GM-címkézési előírások miatt a fogyasztók könnyen elkerülhetik a módosított termékeket, és valószínű, hogy rövid- és középtávon továbbra is előnyben részesítik a nem GM-élelmiszereket.

A takarmányiparban más a helyzet

A génmódosított összetevők használata a takarmánygyártásban már most is elterjedt. A fogyasztói aggályok itt kevésbé mérvadóak, mivel az importált szója és kukorica döntő többsége állati takarmányként hasznosul. A hazai GM-növények megjelenése ezek egy részét kiválthatja, és csökkentheti az importkeresletet.


Korlátozott hatás, de stabil előrelépés

Lahiffe szerint a GM-növények elterjedése önmagában nem fogja jelentősen átalakítani Kína állattenyésztési ágazatát. Az állati takarmány költsége legfeljebb 10%-kal csökkenhet, ami mérsékelten hathat a hús, a tojás és a tej árának alakulására is. Az importtermékek azonban továbbra is árban versenyképesebbek maradnak.

Import: még nem csökken látványosan

2024-ben Kína rekordmennyiségű, mintegy 105 millió tonna szójababot importált. A génmódosított technológia bevezetése eddig nem gyakorolt érdemi hatást a behozatalra. A kukorica esetében azonban már 49%-os csökkenés látható volt az előző évhez képest, ami részben a hazai termelés növekedésének köszönhető.


Hosszú távú stratégia a globális piacon

Pay szerint a génmódosított szója és kukorica alkalmazása csak egy eleme annak a komplex stratégiának, amely Kína mezőgazdasági önállóságát kívánja erősíteni. Bár az áttörés fokozatos, az irány egyértelmű: csökkenteni a külső függőséget, stabilizálni a hazai ellátást és hosszú távon átalakítani a globális piacok erőviszonyait.

Forrás: pigprogress.com

Indexkép: Shutterstock