A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) új javaslata komoly vitát váltott ki: eltörölnék a tartós alapanyagok minőségmegőrzési idejét az élelmiszerboltokban. Az indoklás szerint az ilyen termékek – például konzervek, rizs, tea vagy száraztészta – akár évekkel a csomagoláson feltüntetett dátum után is fogyaszthatók lennének, és semmilyen egészségügyi kockázatot nem jelentenének a fogyasztók számára. A jelenlegi rendszer ugyanakkor évente millió tonnányi élelmiszer kidobásához vezet, mivel sok vásárló tévesen úgy gondolja, hogy a lejárt dátumú termék automatikusan romlott.

Túlcsordulnak a szeméthegyek

A német SPD szerint a minőségmegőrzési időnek a tartós élelmiszereken kevés jelentősége van, a rendszeres kidobásuk viszont súlyos környezeti és gazdasági következményekkel jár. A becslések alapján a Németországban évente kidobott élelmiszer mennyisége ötvenszer megtöltené a berlini olimpiai stadiont. A párt szerint ideje újragondolni a szabályozást, mivel a pazarlás már az élelmiszer-ellátás biztonságát is fenyegeti.

Új címkézés, világos tájékoztatás

A párt olyan szabályozás bevezetését szorgalmazza, amely egyértelmű, közérthető címkézést vezetne be a tartós termékeken. A cél, hogy az információk bizonytalanságot nem teremtve segítsék a vásárlókat abban, hogy meg tudják ítélni, mikor fogyasztható még biztonságosan az adott termék. Ez a változtatás azonban nem maradhat nemzeti szinten: az uniós szintű jogalkotásban is módosításokat igényelne, ami várhatóan komoly vitákat gerjeszt majd a tagállamok között.

A németek szerint a jelenlegi szabályozás nemcsak környezeti, hanem gazdasági szempontból is elavult. A Rhenische Post hasábjain megfogalmazott vélemény szerint:

Aki meg akarja védeni az erőforrásokat, csökkenteni az éghajlatra nehezedő terhelést és pénzt akar megtakarítani, végre legyen bátorsága megkérdőjelezni az elavult szabályozásokat

Magyarországon sem jobb a helyzet: hazai adatok szerint egy átlagos háztartás évente 160 ezer forint értékű élelmiszert dob ki.

élelmiszer

A becslések alapján a Németországban évente kidobott élelmiszer mennyisége ötvenszer megtöltené a berlini olimpiai stadiont – fotó: freepik.com

Európai rangsor és hazai számok

Az uniós átlagszámok alapján évente 72 kilogramm élelmiszert pazarol el egy fő, és bár Magyarország 60 kilogrammos átlagával a középmezőny végén szerepel, bőven van hová fejlődni.

A legtöbb élelmiszert Portugália (123 kg/fő), Olaszország (100), Málta (88), Dánia (86), Ciprus (77) és Németország (75) lakosai dobják ki. A feleslegesen előállított termékek pedig az élelmiszerlánc minden pontján károkat okoznak, a termelőtől a fogyasztóig.

Különösen érdekes kontextust ad a témának a Civey közvélemény-kutatása, mely szerint a németországi 50 év alattiak több mint fele gyakran kénytelen hitelből vagy családi kölcsönből fedezni alapvető kiadásait, például az élelmiszervásárlást. Egy Barclays által megrendelt felmérés szerint ezek az emberek elsősorban autóval kapcsolatos kiadásokra, ételre és ruházatra kértek anyagi segítséget az elmúlt két évben.

Mit mond a magyar szabályozás?

Hazánkban a szabályozás egyértelmű: a NÉBIH állásfoglalása szerint a tartós élelmiszerek a minőségmegőrzési idő lejárta után is fogyaszthatók, feltéve, hogy tárolásuk szakszerű volt, és érzékszervi elváltozás nem tapasztalható. Viszont értékesíteni már nem lehet őket. Ezzel együtt a vonatkozó uniós előírások lehetővé teszik, hogy az ilyen termékeket adományként továbbra is emberi fogyasztásra felhasználják, amennyiben azok csomagolása sértetlen és nem szennyezett

A NÉBIH ajánlása szerint a következő termékcsoportok a minőségmegőrzési idő lejártát követően is biztonsággal fogyaszthatók:
  • Konzervek, lekvárok, mézek, kávék, teák, ásványvizek: 12 hónap
  • Só, édesítőszerek, gabonafélék, száraztészta, hüvelyesek, rizs, instant porok, szószok, UHT tej, tejszín: 9 hónap
  • Üdítőitalok, szörpök, gyümölcslevek, majonéz: 6 hónap
  • Aszalványok, müzli, gabonapehely, fagyasztott termékek, kekszek, keménycukrok, csokoládé: 3 hónap
  • Tejpor, chips, ropogtatnivalók, olajok, zsírok: 2 hónap

Forrás: economx.hu

Indexkép: shutterstock.com