Az utóbbi években egyre nagyobb teret nyernek azok az élelmiszerek, amelyek nemcsak táplálnak, hanem valamilyen plusz élettani hatást is ígérnek – például támogatják az immunrendszert, a bélflóra egyensúlyát, vagy hozzájárulnak az energiaszint fenntartásához. Ezeket a termékeket a szakmai nyelvben gyakran „funkcionális élelmiszereknek” nevezik, de vajon hogyan kovácsolhatunk piaci előnyt a szabályozásból?

A „funkcionális élelmiszer” nem hivatalos jogi kategória az Európai Unióban

Nincs olyan uniós rendelet, amely külön meghatározná, mitől „funkcionális” egy élelmiszer.

Az EU jogszabályai nem a termék elnevezését, hanem az alkalmazott tápanyag- és egészségre vonatkozó állításokat szabályozzák. A keretet az 1924/2006/EK rendelet adja, amely meghatározza, milyen állításokat lehet feltüntetni az élelmiszereken, és milyen tudományos bizonyítékok szükségesek azokhoz.

Az állítások két fő csoportba tartoznak:

  • Tápanyag-összetételre vonatkozó állítások (pl. „magas rosttartalmú”, „csökkentett zsírtartalmú”), és 
  • Egészségre vonatkozó állítások (pl. „hozzájárul a normál bélműködéshez”, „támogatja az immunrendszer normál működését”).

Utóbbiak engedélyezése az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos értékelésén és az Európai Bizottság döntésén alapul. Csak azok az állítások használhatók, amelyek szerepelnek a jóváhagyott uniós listán, és a termék ténylegesen megfelel a használat feltételeinek.

élelmiszer

A jóváhagyás szigorú feltételekhez és pontos fogyasztási mennyiséghez kötött – Fotó: Pixabay

Miért fontos ez az előállítóknak?

  • Nem létezik „funkcionális élelmiszer” megnevezés! Ha egy gyártó a termékére azt szeretné írni, hogy „támogatja az emésztést”, „hozzájárul a normál koleszterinszinthez” vagy „jótékony hatással van a bélflórára”, akkor ezt csak jóváhagyott állítás formájában teheti meg, tudományos alátámasztással.
  • A lista szűk és ritkán bővül 2012 óta mindössze néhányszor módosították az uniós jóváhagyott állítások listáját, így a vállalkozásoknak reálisan kell tervezniük. Az új, innovatív állítások engedélyezése időigényes és bizonytalan folyamat, de nem lehetetlen.

Friss példaként érdemes kiemelni, hogy a zöld kivi (Actinidia deliciosa „Hayward” fajta) az első friss gyümölcs, amely egészségre vonatkozó állítást kapott az Európai Unióban.

Az EU 2025/1560 bizottsági végrehajtási rendelet, amely 2025. július 30-án lépett hatályba, módosította a 432/2012/EU rendeletet, és felvette a listára a következő, tudományosan megalapozott állítást: „A friss zöld kivi fogyasztása hozzájárul a normál bélműködéshez a székletürítés gyakoriságának növelésén keresztül.”

A jóváhagyás kizárólag friss formában – egész, meghámozott és/vagy felvágott gyümölcsként – forgalmazott kivi esetén alkalmazható, és csak akkor, ha a fogyasztó naponta legalább 200 g gyümölcshúst (körülbelül két közepes méretű kivit) fogyaszt. Ez az engedély az uniós egészségre vonatkozó állítások történetében mérföldkő, mivel első alkalommal kapott friss gyümölcs ilyen jóváhagyást.

A dokumentáció kulcsfontosságú

Az állítások használatához nem elég a termék tulajdonságaira hivatkozni, a gyártónak tudnia kell igazolni a hatás tudományos megalapozottságát, az összetevők stabilitását és a gyártási folyamat megfelelőségét.

Pontosság a kommunikációban

A csomagoláson, reklámokban és online kommunikációban csak a hivatalosan engedélyezett állítás szövege használható. A túlzó, nem bizonyított állítások („csodahatás”, „azonnali eredmény”) jogsértést eredményezhetnek, és súlyos következményekkel járhatnak.

Hol rejlik a lehetőség? A szabályozás szigorú, de egyben versenyelőnyt is kínál azoknak a hazai gyártóknak, akik hitelesen, a szabályoknak megfelelően kommunikálják termékeik egészségügyi előnyeit. Egy jól megválasztott, tudományosan megalapozott állítás bizalmat ébreszt a fogyasztókban, és hosszú távon erősítheti a márka hitelességét. A siker kulcsa tehát nem az, hogy egy termék „funkcionálisnak” nevezhető-e, hanem az, hogy a kommunikált előnyök megfelelnek-e az uniós állításrendszer követelményeinek.

Forrás: NAK
Indexkép: pixabay.com