Egy ázsiai eredetű gombabetegség jelent komoly veszélyt a magyarországi kőrisfákra. A kórokozó már a Normafa környékén is megjelent, és több budapesti erdőterületen olyan mértékben elterjedt, hogy a szakemberek szerint elkerülhetetlenné vált a beavatkozás.

Évtizedek óta terjed Európában

A Pilisi Parkerdő Zrt. budapesti erdészetének vezetője, Rittling István elmondta: a kőrishajtás-pusztulásért felelős gomba Európában már az 1990-es években megjelent, Magyarországon pedig a 2010-es években ütötte fel a fejét. A fővárosi erdészetekben 2020 után vált olyan súlyossá a helyzet, hogy célzott fellépésre volt szükség.

Hogyan pusztít a gombabetegség?

A betegség elsősorban a magas kőrist és a magyar kőrist támadja meg. A fertőzés első jelei a hajtások hervadása és a barna foltok megjelenése. Ezt követően a gyökérzet korhadásnak indul, ami viszonylag rövid időn belül a fa pusztulásához vezethet.

Rittling István hangsúlyozta: ha a gyökérzet károsodása megkezdődik, jelenlegi ismereteink szerint nincs esély a fa megmentésére.

Miért veszélyesebb, mint a kőrisbogár?

A szakember szerint a gombabetegség sokkal súlyosabb következményekkel jár, mint a kőrisbogár kártétele. Utóbbi a leveleket és hajtásokat rágja meg, ami átmeneti legyengülést okoz, de a fák gyakran a következő évre regenerálódnak.

Ezzel szemben a gombás fertőzés károsítja a fa szállítórendszerét, maradandó károkat okoz, és a pusztulás gyakran észrevétlenül, a gyökérzetnél kezdődik.

Nincs rezisztens kőris – egyelőre

Az erdészek folyamatosan keresik azokat a kőris egyedeket, amelyek ellenállóak lennének a hajtáspusztulással szemben, eddig azonban nem találtak ilyet. Ez megerősíti azt a feltételezést, hogy a betegség az érintett fák többségénél végzetes kimenetelű.

„Ahol a fertőzés megjelenik, ott jó eséllyel idővel megindul a faegyedek kipusztulása” – fogalmazott az erdészetvezető.

kőrisfa

Az erdészek eddig nem találtak rezisztens egyedeket, így a fertőzés megjelenése gyakran a fák pusztulását jelenti – Fotó: Pixabay

Mekkora szerepe van a kőrisnek az erdőkben?

A kőris nem tartozik az állományalkotó fafajok közé, szemben a tölggyel és a bükkkel, amelyek az erdők 70–80 százalékát adják. A kőris jellemzően legfeljebb 20–30 százalékos elegyarányban fordul elő, a budapesti erdőkben pedig mindössze 5–10 százalékot képvisel, többnyire kisebb csoportokban.

Mikor van szükség beavatkozásra?

Amíg a kőris csak szálanként van jelen, egy-egy fa pusztulása nem okoz jelentős változást. Azokon a területeken azonban, ahol nagyobb arányban fordul elő, akár súlyos károk is kialakulhatnak. Ilyenkor az erdészet kivágja a veszélyessé vált fákat, helyükre pedig más fafajokat telepít.

Csökkenhet a fertőzés terjedése

Rittling István szerint a jövőben a kőris aránya várhatóan jelentősen visszaesik a fővárosi erdőkben. Ez paradox módon lassíthatja a gombabetegség terjedését is, mivel kevesebb fa lesz, amelyről a fertőzés átterjedhet.

A szakember ezt az influenzához hasonlította: minél kevesebb az érintkezés, annál kisebb a fertőzés esélye.

Van-e remény a jövőre nézve?

Pozitív fordulatot az hozhatna, ha sikerülne rezisztens kőris egyedeket azonosítani, és azokat felszaporítani. Jelenleg azonban nincs hatékony védekezési módszer a kőrishajtás-pusztulással szemben, így a szakemberek elsősorban a károk mérséklésére és a balesetveszély csökkentésére tudnak koncentrálni.

Forrás: infostart.hu
Indexkép: pixabay.com