Görögország súlyos állategészségügyi válsággal néz szembe. Az országban hónapok óta juhhimlőjárvány tombol, amely nemcsak a juhokat, hanem a kecskéket is érinti. A nagyon fertőző vírus miatt tömeges állatleölésekre van szükség, a hatóságok pedig vészhelyzetet hirdettek. Az érintett gazdák közül már 1100-an voltak kénytelenek bezárni gazdaságukat.

A legsúlyosabban Thesszália régiója érintett, ahol az elmúlt egy évben több mint 260 ezer állatot pusztítottak el, ami az ország teljes juh- és kecskeállományának mintegy 2 százalékát jelenti.

A járvány drámai gazdasági következményekkel jár: az állattenyésztési ágazat becslések szerint már több mint 350 millió eurós kárt szenvedett el az elmúlt 14 hónap során. A probléma azonban túlmutat az állattartáson – az élelmiszerárak emelkedése már most is érzékelhető, és a jövőben további drágulás várható.

Különösen nagy veszélybe került Görögország legismertebb exportterméke, a feta sajt. A juh- és kecsketej jelentős része Thesszáliából származik, amely az ország tej- és fetatermelésének csaknem harmadát adja. A járvány ezért ellátási zavarokat és jelentős árnövekedést okozhat.

juhok

Akár 20 százalékkal is nőhet a feta és a tej fogyasztói ára – fotó: Pixabay

A gazdák szerint már megkezdődött az összeomlás

A görög állattenyésztők szövetségének (SEK) elnöke, Dimitrisz Moszkosz szerint a helyzet kritikus.

A görög állattenyésztés vészhelyzetben van. A kritikus döntések késlekedése visszafordíthatatlan veszteségekhez vezethet. Az állattenyésztők azonnali cselekvést követelnek, mielőtt még túl késő lenne.

Hangsúlyozta: az ágazatot az elmúlt években sorozatosan sújtották különböző állatbetegségek, és úgy tűnik, a válságnak nincs vége. Szerinte már elindult az összeomlás, és az egyre gyorsuló folyamat komoly társadalmi és gazdasági következményekkel járhat.

A görög hatóságok tíznapos vészhelyzeti cselekvési tervet dolgoztak ki, amelynek részeként:

  • állatorvosokat küldenek a fertőzött gazdaságokhoz,
  • fertőtlenítőzónákat jelölnek ki a főbb szállítási útvonalak mentén,
  • és korlátoznák az állatok szállítását az egész országban.

Az érintettek szerint azonban az intézkedések elkéstek, és már csak tűzoltásra alkalmasak. Eközben az agrártárca továbbra is vonakodik országos oltási programot indítani, mivel attól tartanak, hogy ez negatívan hatna az évi 78 millió eurós fetaexportra.

Moszkosz ezzel szemben kijelentette: „Nem kockáztathatjuk egy teljes, alapvető fontosságú ágazat túlélését a fetaexport kedvéért.”

Uniós reakció: „az emberekre nem veszélyes”

Az Európai Unió állásfoglalása szerint a juhhimlő nem jelent közvetlen veszélyt az emberekre, feltéve, hogy az állati eredetű termékeket pasztőrözik. Azonban ez aligha nyugtatja meg a görög gazdákat, akik szerint a brüsszeli döntéshozók nem mérik fel a probléma súlyát. Aggodalomra ad okot, hogy a betegség már megjelent Romániában is, így könnyen lehet, hogy más uniós országokat is elér.

A gazdák szerint a járvány következtében akár 20 százalékkal is nőhet a feta és a tej fogyasztói ára. A tehéntej literenkénti ára már most is nőtt: 1,73 euróról 1,82 euróra emelkedett, és elérheti a 2 eurót is, ha bevezetik az országos zárlatot. A feta jelenlegi kilónkénti ára 13,86 euró, de szakértők szerint akár 16,63 euróig is emelkedhet a szigorítások miatt.

Bár jelenleg még elegendő tej- és sajtkészlet áll rendelkezésre, ágazati források szerint legkésőbb márciusra érezhető lesz a hiány a feta kínálatában – ez pedig nemcsak Görögországot, hanem az egész európai piacot érintheti.

Veszélyben más állatfajok is?

Bár a juhhimlő nem fertőzi meg a szarvasmarhákat, azok fogékonyak egy rokon vírusra, a bőrcsomósodás kórra (Lumpy Skin Disease – LSD), amelyet ugyanazon Capripoxvirus család okoz. Ez a betegség eddig főleg Afrikában és a Közel-Keleten volt jelen, de idén már több európai országból is jelentettek eseteket.

Ágazati csalás: újabb csapás a görög mezőgazdaságra

Mintha a járvány nem lenne elég, a görög agrárágazatot egy másik botrány is sújtja: uniós büntetőeljárás fenyegeti az országot, miután kiderült, hogy legalább 22,6 millió eurónyi támogatást vettek fel jogosulatlanul. A visszaélések között szerepeltek:

  • művelésre alkalmatlan területek,
  • az EU területén kívüli földek,
  • és nem létező állatok is.

Forrás: vg.hu

Indexkép: pexels.com