A jól megtervezett piacra kerülési stratégia már a kalászos faj-, illetve fajtaválasztásnál elkezdődik

Fajtatulajdonosok, vetőmagkereskedő cégek vezetőit kérdeztük, hogy a jelenlegi piaci ismereteik alapján mi a jó stratégia a kalászos fajtaválasztásnál. A szakemberek egyetértettek abban, hogy az egyik lehetőség az, ha az exportpiacokon a terményünket meg tudjuk különböztetni a keletről származó gabonáktól – ezt a prémiumminőségű fajták biztosítják, melyeknek nemcsak technológiai kritériumaik, hanem genetikai feltételeik is vannak.

A nemesítők, forgalmazók igazodnak a termelői igényekhez, és széles választékot biztosítanak, tartozzanak azok bármely minőségi kategóriába. Az előre gondolkodást szorgalmazzák. A legjobb eredmény elérése érdekében az egyik első és fontos döntés a fémzárolt vetőmag használata. Kizárólag az ellenőrzött keretek között megtermelt, minősítő bizonyítvánnyal ellátott vetőmag garantálja a fajtatisztaságot és a használati értéket.

Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetője – fotó: Agroinform.hu

Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetője szerint az alapvető célkitűzés a végfelhasználói igények legteljesebb kiszolgálása mennyiségi és minőségi oldalon is. Ez jelenti a keresett fajok és fajták rendelkezésre állását, tartozzanak azok bármilyen minőségi (például étkezési, malomipari vagy takarmány) kategóriába. A stratégia a faj meghatározásával kezdődik: előnyt élveznek a nagy vetésterületű növényfajok, és azok a kisebb kultúrák közül, melyek piaca magasabb értékű, vagy a piaci versenyben az adott cég előnyt élvez (versenyképes termékek, melyek már ismertek, és a piacon vannak hosszabb ideje).

A fajtaválasztás elősegítése és támogatása sokrétű: a legkülönbözőbb igények kiszolgálására nehéz felkészülni, bár alkalmasnak kell lenni rá (például: fenotípusos jellemzők, mint a növénymagasság, szárerősség, kalásztípus, valamint olyan tulajdonságok megléte, mint a megfelelő termőképesség, betegségekkel szembeni ellenállóság – tolerancia vagy rezisztencia –, tápanyag- és vízhasznosító képesség, a megtermett termés minősége, beltartalmi mutatói). Az őszi búza esetében az elmúlt évek egyértelműen a malmi vagy magas minőséget adó fajták és technológiák felé terelték a figyelmet.

A hazánkba leginkább keletről érkező, olcsóbb termék minősége leginkább takarmány, ezért a hazai termelők egyik lehetősége az ettől eltérő, magas minőségű (magasabb fehérje- és sikértartalmú, valamint egyéb lisztminőséget meghatározó paraméterekkel rendelkező) homogén árualap előállítása.

Ez egy komoly kihívás is, hiszen még a megfelelő fajta használata sem elegendő, ha az alkalmazott termesztéstechnológia (leginkább a tápanyag-utánpótlás mennyisége és a kijuttatás módja) és az időjárási feltételek nem megfelelőek (aszály a vegetáció nagy részében, extrém magas hőmérséklettel párosulva). Ez is indokolja, hogy a fajtaválasztásnál nem célszerű csak minőségi vagy csak takarmány célú végtermék előállítására törekedni.

A termőterület és a technológiai színvonal a várható ráfordítás/intenzitás mértékével kombinálva meghatározhatja a termelési célt. Mivel a malmi/étkezési és a takarmánybúza értékesítési ára közötti különbség jelenleg nem jelentős (10% alatti), ezért mindenképpen javasolt mindkét minőségi kategóriába tartozó végtermék előállításával foglalkozni.

A legjobb eredmény elérése érdekében az egyik első és fontos döntés a fémzárolt vetőmag használata. Ez biztosítja a genetikai és fizikai tisztaságot, a gyommagvaktól és egyéb magoktól való mentességet, valamint a vetőmag csávázása révén a kórokozó- és kártevőmentességet.

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője – fotó: Agroinform.hu

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője kijelentette: fellendülőben van a prémiumbúza-termesztés. Az elmúlt években egyre több kihívással szembesülnek a magyar növénytermesztők, így a búzatermesztők is. Míg korábban a tömegtermelés volt a meghatározó, mára egyre inkább kikristályosodik, hogy szükség van a szemléletváltásra. Véleménye szerint a jövő a prémium minőségű búza hazai termesztésében rejlik.

A háború jelentősen felforgatta az uniós gabonapiacot: az EU-ba érkező lágybúza-import volumene a korábbi évi átlag 2,86 millió tonnáról az elmúlt gazdasági évre 10 millió tonnára nőtt. Az exportpiacaink helyzete bennünket is közvetlenül érint, hiszen a hazai termés fele külföldre kerül, tehát nem függetleníthetjük magunkat az exportpiacok helyzetétől. Indokolt ez az óvatosság, ugyanis a keletről érkező búza az olcsóbb termelés, a kedvezőbb logisztika és a nagyobb területhatékonyság miatt versenyképesebben tudta helyzetbe hozni magát az olasz piacon.

Meg kell tudnunk különböztetni magunkat exportpiacainkon a keletről származó gabonáktól, ezt pedig a prémium minőséggel fogjuk tudni elérni. Az utóbbi években olyan piaci mozgások indultak el, amelyek várhatóan felgyorsítják az ez irányba való elmozdulást.

A megoldás a magas reológiai paraméterekkel rendelkező prémium minőség (amit tévesen a magas fehérjetartalommal azonosítanak), amellyel megőrizhetjük exportpiacainkat. P, L, P/L stb. – ezek azok a tészta ellenállását, nyújthatóságát jelző paraméterek, amelyeket nemcsak az olasz és az ausztriai malmok keresnek, de egyre inkább a hazai malomipar is figyelembe vesz. A fajtaajánlások és a termesztéstechnológiai tudás mellé felzárkózott a piac egyre pontosabb ismerete, mert naprakész terménypiaci információk birtokában fogunk tudni felelős döntést hozni.

Összegzésként kiemelte: stratégiai kérdéssé vált a prémiumbúza-termesztés Magyarországon. Az edukáció elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy a prémium minőségre ne kényszerként, és ne szezonális, pillanatnyi döntés eredményeként, hanem tudatos döntésként, stratégiai célként tekintsenek a gazdák.

Csulik Zoltán, a martonvásári Elitmag Kft. ügyvezetője – fotó: Agroinform.hu

Csulik Zoltán, a martonvásári Elitmag Kft. ügyvezetője kihangsúlyozta: a gazdaságos termelés kulcsa ma már nemcsak a hatékony technológia és – a napjainkban sajnos egyre ritkább – jó évjárat, hanem az előrelátó gondolkodás. A piacra kerülési stratégia ugyanis nem a betakarításnál, de még csak nem is a vetésnél kezdődik, hanem ott, ahol a termelő eldönti, milyen fajtával dolgozik, és ez a döntés legalább 10 hónapra szól.

A jó koncepció három pilléren nyugszik: genetika, piac és technológia. A széles genetikai háttér tudatos választ ad egy-egy szegmens elvárásaira. A termék eladhatósága előre látható.

A malmi minőségű búzára, a takarmányárpára vagy az exportképes, stabil beltartalmú fajtákra mindig lesz kereslet – de csak akkor, ha a termelő már tavasszal tudja, hová és kinek szánja a terményét. A technológia kapcsán kihangsúlyozta: minden fajta másképp reagál a tápanyagellátásra, a száraz periódusokra vagy épp a gombás fertőzésekre.

A jó fajtaválasztás lehetővé teszi, hogy a technológiát ne utólag toldozzuk, hanem előre optimalizáljuk – költséget és kockázatot csökkentve. A sikeres gazdálkodás nem szerencse kérdése, hanem stratégiai döntések eredménye.

A vetőmagválasztás nem pusztán egy genetikai alapokat mérlegelő döntés eredménye, hanem egy stratégiai piaci döntés: olyan fajtákat érdemes választani, amelyek stabil beltartalmi értéket kínálnak, jól reagálnak a hektikus időjárásra, és profitálhatók az erős nemzetközi keresletből.

Mindezt csak átgondolt koncepcióval, piaci elemzéssel és technológiai illesztéssel lehet elérni.

Tóth Tibor, a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatója – fotó: Agroinform.hu

Tóth Tibor, a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatója szerint is a megfelelő piacra kerülési stratégia már a kalászos faj- és fajtaválasztásnál elkezdődik – különösen a jelenlegi változó piaci és időjárási körülmények között.

A termelők már a vetés pillanatában meghatározzák azt, milyen eredménnyel zárul majd a következő értékesítési szezon, ezért kiemelten fontos, hogy tudatosan válasszanak fajtát, figyelembe véve saját gazdaságuk adottságait és céljaikat.

Magyarországon évente több mint 5 millió tonna búza terem, amelynek közel fele exportpiacokra jut. Külföldön, különösen Olaszországban, Boszniában és Nyugat-Európában jelentős igény mutatkozik a prémium minőségű kenyérbúzára, azonban a piacon komoly versenytársakkal kell számolnunk. Ezek a versenytársak már évtizedek óta olyan hatékony termelési rendszereket működtetnek, amelyek homogén, nagy volumenű és stabil minőségű termést biztosítanak – jó példa erre Kanada. A széles genetikai bázis lehetővé teszi, hogy egyaránt kielégítsük a magas hozamra törekvő és a prémium malmi minőséget célzó gazdák igényeit. Különösen fontosnak tartja a hazai malomiparral fenntartott szoros kapcsolatot.

Azoknak a gazdáknak, akik prémium minőségű malmi búzát szeretnének termelni, fontos kiemelni, hogy nem elég csak a fehérje- és sikértartalmat nézni, hanem szükséges a fajták ún. reológiai paramétereit is figyelembe venni (liszt vízfelvétele, a tészta nyújthatósága, stabilitása).

Ezek a tulajdonságok a fajták jellegzetességei. Egy gyenge reológiájú fajta soha nem fog tudni prémium minőséget produkálni még jó agrotechnika mellett sem, de egy jó fajta gyengébb körülmények között, kis terméshozamnál is képes javító minőséget adni.

A magas terméspotenciál a kifejezetten a magas hozamot kereső termelőknél szintén a jó genetikai alapokon múlik. Erre a célra is kell fajtákat biztosítani a gazdák számára, mert ez is egy jelentős piac Magyarországon. A cél, hogy tudjunk mindenkinek segítséget nyújtani ebben a változatos piaci környezetben, hogy sikeres és versenyképes legyen.

Steinmacher László, a Betamag-Trade Kft. ügyvezetője – fotó: Agroinform.hu

Steinmacher László, a Betamag-Trade Kft. ügyvezetője az őszi árpa kapcsán fejtette ki véleményét. A hazai termelők az utóbbi években azzal szembesültek, hogy a tavaszi vetésű növények termelése az Alföld jelentős részén, de a Dunántúl bizonyos régióiban is nem jövedelmező üzlet. Reagálva a megváltozott időjárási körülményekre a gazdálkodók új hasznosítási lehetőségeket kerestek. Jó példa erre az árpa, ugyanis az eddig jól megszokott takarmány- és söripari hasznosítás helyett az árpát már a tehenészetek is vetik, szenázsként betakarítva a silókukorica kiváltására.

A termelői tapasztalat azt mutatja, hogy az árpaszenázs minősége jobb, a mennyisége kevesebb a silókukoricához képest, illetve szemeskukorica helyett a szárazság, hőstressz és a rendszeresen visszatérő aflatoxinprobléma kiváltására is megoldás lehet az árpa.

Az őszi búza kapcsán hangsúlyozta, fontos lenne tisztán látni! Bármennyire is fáj, a magas fehérje- és sikértartalom nem javító minőség! Javító minőséghez a fontos paraméterek (akár átlagos fehérje és sikér mellett): pl. P/L > 1 és a minimum 200, sok esetben (pl. bosnyák piac) W ≥ 300.

A fehérjét és sikért a kijuttatott nitrogén mennyiségével tudjuk befolyásolni, a P/L és W értéket viszont nem – azt a fajta genetikája határozza meg. Gyakorló gazdaként is azt látom, hogy a terménypiac a 11/76/220-as ún. „olasz minőséget” keresi, azaz:

• 11%-os fehérje,
• 76-os hektolitersúly (kg/hl),
• 220-as esésszám (sec).

Ez az a minőség, amelyet akár nagy mennyiségben, bármikor el lehet adni.

A „bármikor” azért fontos, mert kitarthatom én a 16%-os fehérjetartalmú, 43%-os sikértartalmú búzám árát, amire az elvárt áron nem jön meg a vevőm – ha közben fizetnem kell a lízingeket, hiteleket, vagy ha éppen lenne pénzem, olcsóbban vehetnék gázolajat.

Összeállította: Gáspár Andrea

Ez a cikk a Kalászos útravaló című Agroinform TechMagban jelent meg. A magazin legfrissebb számát itt tudod végiglapozni:

Az Agroinform TechMag összes megjelent számát megtalálod a Magazin menüpont alatt.