Bódi Andrea kertészmérnök, emellett bioellenőr, és biodiót is termeszt – nem kis elszántság kell ahhoz, hogy valaki három ekkora kihívást egyszerre vállaljon. A spárga, különösen annak zöld változata, nálunk még mindig zöldségkülönlegességnek számít, amit egyre többen keresnek, de még mindig nem annyian, mint amekkora figyelmet megérdemelne. Andrea Velencén, kötött talajon termel – ami elsőre meglepő lehet, hiszen a spárga hagyományosan laza homoktalajon terem jól. Ő azonban bizonyítja, hogy kitartással és szakmai odafigyeléssel máshol is lehet kiváló termést elérni.
Miért éppen zöldspárga?
Mert szép, egészséges, és a termesztése kevésbé bonyolult, mint a föld alatt növő halványított, fehér változaté. Ráadásul a zöldspárga karakteresebb ízvilágú, amit egyre többen értékelnek. Andrea napi rendszerességgel szedi a spárgát, amit aztán frissen, hűtve szállít éttermeknek és tudatos vásárlóknak. A cél: hogy a spárga ne csak friss, hanem ízletes és esztétikailag is tökéletes legyen. Vászonba csavarva, vízzel permetezve hűti a hajtásokat, hogy azok megtartsák ropogós frissességüket, mire a vevőhöz érnek.
Bódi Andrea egy csokor gyönyörű spárgával – Forrás: Facebook
A spárgatermesztés kihívásai
A gyomosodás okozza az egyik legnagyobb nehézséget – különösen biomódszerekkel. Andrea gyakran letárcsázza a spárgaültetvény felszínét, így nyerve időt a gyomokkal szemben. A mély ültetés (40 cm) segít a terület tisztán tartásában, és ez a módszer jól működik kötött talajon is.
Idén a hideg tavasz hátrányosan befolyásolta a termést. Míg délen, homokos talajokon a hőmérséklet emelkedése meghozta a bőséget, Velencén a hűvösebb mikroklíma visszavetette a hajtások fejlődését. Mindez azonban nem vette el Andrea kedvét – sőt, még nagyobb gondossággal figyeli ültetvénye minden rezdülését.
Frissesség, minőség és közvetlen piac
Andrea hisz abban, hogy érdemes prémium minőséget termelni – még akkor is, ha a multik olcsóbb import spárgával árasztják el a piacot. Ő naponta, kézzel szedi a spárgát, amit aztán közvetlenül értékesít – helyieknek, éttermeknek, kisebb termelői piacokon. A vevők tapasztalják, mondják, hogy Bódi Andi spárgája más minőségi szintet képvisel, mint a polcon álló többnapos spárga.
A friss spárga íze össze sem hasonlítható a bolti áruéval, ami hetekig a polcon áll – forrás: Facebook
Tanács kezdőknek
A termelő szerint érdemes megpróbálkozni a spárgatermesztéssel, de csak tudatos felkészüléssel. Fajtakiválasztásnál fontos a virágzási idő, a fagyérzékenység és a helyi talajviszonyok figyelembevétele. Ő például Kaliforniából szerezte be vetőmagját, és figyel arra is, hogy a fajta jól viselje a kötött talajt és a velencei klímát. A spárga nem hálálja meg a félmunkát – de ha mindent megkap, bőkezűen visszaadja.
Egyre több a tudatos fogyasztó
Az elmúlt tíz évben Andrea sokat dolgozott azon, hogy a magyar vevők megismerjék és megszeressék a spárgát. A piacot szerinte nemcsak ellátni, hanem nevelni is kell!
A zöldspárga-termesztés legnagyobb kihívása a gyommentesítés – forrás: Facebook
Nem elég a finom spárga, mindig kell hozzá egy jó recept is! Rengetegen tettek a hazai spárgafogyasztás növeléséért a híres hazai gasztroszakértők, a teljesség igénye nélkül: Mautner Zsófi, Dragomán György, Havas Dóra, Harmath Csaba. A legtöbben az ő finom receptjeiket kipróbálva ismerkednek meg a spárgával, majd maradnak lelkes spárgafogyasztók. Andrea szerint ma már egyre többen választanak tudatosan és ha egyszer megkóstolják a frissen szedett, minőségi spárgát, nem térnek vissza a silányabb változathoz.
A Bódi Andi spárgája márkanév mára garancia lett a frissességre és a minőségre. Ez pedig nemcsak három hektár spárgáról, hanem egy egész élet munkájáról szól.
Indexkép: Facebook
Spárga "gyors" hollandi mártással
Dragomán György gasztronómiai jegyzetében egy gyors, de hibátlan hollandi mártás receptjét osztotta meg a minap a Facebook-on, amely botmixer segítségével pillanatok alatt elkészíthető – ráadásul garantáltan sikeres.
A recept lényege, hogy az egyébként munka- és kockázatigényes klasszikus technikát helyettesíti egy egyszerű, stabil emulzióval, amelyhez csak néhány alapanyag és eszköz szükséges.
Hozzávalók:
- 2 tojássárgája
- 1 teáskanál citromlé
- 1 teáskanál víz
- 100 g vaj
- 2 csipet só
- frissen őrölt fehér bors vagy cayenne
- opcionálisan: kevés mustár
Elkészítés lépésről lépésre:
- Készíts elő egy magas falú edényt és a botmixert.
- Válaszd szét a tojásokat, a két sárgáját tedd az edénybe.
- Adj hozzá egy teáskanál citromlevet és ugyanennyi vizet.
- Olvassz fel 100 g vajat kis lábasban, de ne forrald – csak olvadjon meg.
- Keverj bele két csipet sót.
- Kezdd el mixelni a tojássárgákat, miközben vékony sugárban csorgatod hozzá a forró vajat.
- Csodáld, ahogy az emulzió másodpercek alatt selymes mártássá válik.
- Ízesítsd frissen őrölt borssal – lehetőleg fehérrel vagy cayenne-nel, de fekete bors is használható, ha nem zavar a pöttyözöttség.
- Tálald szép mártásos csészében.
Hát nem gusztusos? Bárki könnyen elkészítheti – forrás: Facebook/Dragomán György
Tippek és trükkök:
- Ha a mártás szétesne, fél evőkanál víz hozzáadásával és újra mixeléssel helyreállítható.
- A megmaradt tojásfehérjékből készíthetsz omlettet – Dragomán receptje szerint négy fehérjéből, felcsavarva, szeletelve oszd meg a családdal.
- A mártás jól illik párolt spárgához, sült karfiolhoz (akár kéksajttal), Benedek tojáshoz, vagy alapul szolgálhat berni mártáshoz is.
Mire használhatjuk?
A hollandi mártás tökéletes kísérő:
- Spárgához (különösen frissen párolt változathoz – gőz fölött 6 perc alatt kész)
- Sült karfiolhoz – kéksajttal különleges élmény
- Benedek tojáshoz
- Berni mártás alapjaként (steakekhez, halakhoz)
_fill_540x300_0.jpg)